vasárnap este van, de nekem már kora délután elkezdődik a hét..szinte minden héten rohanok vissza a koliba, ehhez pedig időben el kell kezdenem készülni, összepakolni a cuccaim, megfőzni a kaját magamnak és az öcsémnek, hogy legyen mit ennünk, mert hát fejlődő szervezettel rendelkezünk még mind a ketten.
aztán kocsiba be, és nyomás. mindig csak a rohanás. és ha nem magam miatt, akkor mások miatt kell rohannom. de kibírom, rohanok tovább...asszem szeretek rohanni. 
Hát.. én nem szerettem a vasárnapokat.. mindig az jutott eszembe, h holnaptól egy újabb hét kezdődik, és semmit nem tanultam a hétvégén, pedig mennyi mindent kellett volna.. 
Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)
amanoba oldala
