A hatodik ipari forradalom előszobájába betuszkolva, ami a kibertérben található, picit idegesen pislog bennem a luddita, hogy "elveszi az AI a munkámat". Részben művészettel foglalkozom, éveket öltem az életidőmből a kreativitásom fejlesztésére, és erre középkorúként a képembe robban, hogy fölöslegesen izzasztottam az agytekervényeimet és gyarapítottam az idegi szinapszisaim számát. A szellemi tulajdon kérdését roppant lazán kezelve, az internetre felpakolt mérhetetlen adathalmazra ráeresztett gépi paraziták hamisan csengő ígérettel csábítják a felhasználókat. Jobban mondva még nem a gép hálóz be, hanem a gépisten teremtői, akik olyan szellemet eresztenek rá a nagyobbrészt együgyű emberekre, hogy félelmetes.
Visszatérek a földhöz és zöldség termesztéssel fogok foglalkozni. A technológiai fejlődés már nem a javamat szolgálja. És talán soha nem is szolgálta. Itt van a sok technikai eszköz, egy laptopon írok, és a kibertérbe vetem szavaimat, meddő semmibe.
Majd jön egy forró nyári nap, az elektromos hálózat nem bírja és végre a valóság győz. De szép is lesz. XD
Kiegészítés, ami hozzászólásban írtam meg, de ide is beillesztem:
Az internet egy jó dolognak indult, rengeteg tudás került fel, amit tudtam hasznosítani a munkám során, és magam is osztottam meg a személyes tudásmorzsáimat. Kapcsolatba kerülhettem több ezer kilométerre élő emberekkel. Tarthatok online előadásokat. A szakmai blogom 12 éves, a Mobilarénára 18 éve regisztráltam és ezzel a legrégebbi internetes kapcsolatom egy közösséggel.
Az internet egy passzív eszköz, ami lehetővé teszi az elektronikus összekapcsolódást. Remek. Korszakos találmány. De erre ráereszteni, az emberek adataira egy mesterséges "agyat", hogy megspórolja(?) számunkra azt, ami emberré tesz minket, az egyéni adottságaink fejlesztését, a tanulást, az erőfeszítéseket és az azok nyomán jelentkező sikerélményt, ellenkezést vált ki bennem. Mindezt a gyorsaságra, kényelemre, időmegtakarításra hivatkozva. Az emberek a semmittevésbe szimplán belehülyülnek!
És kié az AI produktuma? Közös kincs? Hiszen az internetes adat aranybányát százmilliók hozták létre. Mivé fejlődik az öntanuló AI, és mennyire butulnak el az emberek? Amikor látom elektromos bizbaszokon suhanni az egészséges fiatalokat, természetellenes elfajulást figyelek meg. A járásképtelen öregnek hasznos segítség az elektromos kiskocsi, de egy fiatal mi a töknek sorvasztja az izmait? Ugyanígy az agyunknak is kell a mozgás.
Életemben először, okostelefon kedvelőként, az intuícióm veszélyre figyelmeztet: "Ne menj bele a zsákutcába! Egy szörnyet etettél az adataiddal, tulajdonképpen az életeddel. És mit kaptál cserébe, hasznos idiótának érezheted magad, aki a nyolcmilliárdos gigapopulációban személytelen statisztikai adattá lett. Leírható. Törölhető. Senkit sem érdekel, hiszen hamarosan az internet tele lesz tökélyre formált fiktív személyekkel. Üdv a pokolban!"
Ui.: Természetjáróként végignézem a tájdegradációt, ahogyan tönkremegy az élő környezetünk. Hah, hogy ez mennyire fájni fog mindannyiunknak!
Nem lehet iterációktól mentes kimeneteket várni, a kezdetektől ez megy, örökítjük magunkat, mert csak, ezért is beszélhetünk erről is most itt: gondolj bele miről maradna le a világ, ha mégsem tehetnénk ezt. Így van vele minden replikálódó is: ha tudatában van saját jelentéktelenségének, ha nem, ha okos, ha buta, ha van egészséges énképe ha nincs, az egó társadalmi nyomással vegyítve abszolútértéken ketyegve teszi a dolgát. Eddig elég volt a hely, az erőforrás, de már nem, így az eredendő hülyeség is jobban kibukik.
Haladóknak: "megvalósíthassa álmait". 'nnyád. Koldulni mindenki tud(na).
Algieba oldala
