2022. május 21., szombat

Gyorskeresés

Titkos életeim

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Évente párszor előfordul, hogy a szokásos, az agy töredezettségmentesítését végző álmok közé beékelődik egy-egy összetettebb, szöveget, zenét, akciót tartalmazó álom, amiket élménygazdagságuk miatt filmálmokként emlegetek a jegyzeteimben. Egy példa 2010 előttről. Amit leírok, pont így volt az álmomban, igen, a szöveg is!
"A történet ott kezdődött, ahol a többi mese véget ér, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.
A kiskutya, miután átélt oly sok viszontagságot, otthonra lelt az ifjú hercegnőnél. Azonban egy napon kirakták őt, a kertbe száműzték. Nem érezhette többé a hercegnő illatát, amit elnyomott a krizantémok nehéz szaga, melyeket nagy csokrokba kötve vittek be majd hoztak ki egy faládára pakolva a kastélyból."
Ezután a kiskutya elment a temetőbe a hercegnő sírjához és éjfélkor meghallotta a hercegnő gyönge hangját. Megmentheti, ha bátor és kíván tőle hármat. Sajnos a feltámadását hiába kérné, lelkét elrabolta a gonosz, akitől meg kell mentenie. A kiskutya első kívánsága, hogy legyen a hercegnő lovagja. Teljesül. Ekkor megjelenik a lótücsök falevélre írt kottáival és segítségének ajánlkozik, hiszen egyetlen lovag sem lehet meg hátas és tudós könyv nélkül. Oké, a tücsökből extravagáns ló és kottáiból veretes kódex lesz."
Ez csak az álom eleje volt. Aztán jött a többi, két szórakoztató mellékkarakter, Aludttej, aki a mágus macskájának a tálkájába aludt bele és kelt életre egy félresikerült varázslat mellékhatásaként. Az ő társa volt a málnaillatú, rózsaszín sárkány, az Álmok vámszedője. A kiskutyát Ficsúrnak hívták lovagként is. A lóvá lett lótücsöknek fogalmam sincs, hogy mi volt a neve. Négyen mentek tovább, hogy megmentsék a hercegnőt. És még számtalan kalandjuk volt. Nem győztem követni őket. Az álom véget ért. Ennyit tudtam megmenteni és leírni.
Vagy itt van még egy. Kis szöveges bevezetővel indult.
"A történet előtt kétszáz évvel a hegyek zöldek voltak és a völgyben a pegazusok utolsó ménese élt. A ménest a világ legidősebb és legbölcsebb szárnyas lova vezette, azonban ő sem láthatta előre, hogy közel a pusztulásuk.
(És jött a történet.) A völgybe emberek költöztek a hegyek aranya miatt. Hamar megtörtént az első baj, mert a szárnyas lovak patakját elterelték, hogy hozzáférjenek az aranyhoz. Lerombolták a gátat. Mire az emberek lenyilazták egyiküket, majd mindegyiket megölték, mert idővel megtudták, hogy kék tollaik drága varázstárgyak. A vezérük bukott el utolsóként és fájdalmában a hegyek anyját szólította, hogy álljon értük bosszút. Az istennő meghallotta fohászát és elzárta a völgy bejáratát, lassú sorvadásra ítélve mindent, ami ott élt. Az embereket is. A pegazus lelke meggyötörve bolyongott a szürke vidéken, és bánva fohászát ismét kérte az istennőt, hogy valami módon hadd tehesse jóvá a hibáját. Az istennő jó volt hozzá és engedte, tegyen csodát. Kilenc hónappal később a völgyben az emberek összeszaladtak, mert egy fiatal nő igencsak különös fiúcskát szült, egy torzszülöttet, aki az első órájában már patácskáira állt és apró, kopasz szárnyait próbálgatta. Csak azért nem verték agyon, mert az anyja átadta nekik a pegazus üzenetét:
- Ő feloldja az átkot. A völgy ismét megnyílik és visszatér az élet."
Csak néztem mint a moziban. Elképesztő volt, ahogy a Korcsnak elnevezett fiú kilenc év alatt felnőtt és ekkor el kellett menekülnie, mert semmi sem történt. Nem lett zöld a völgy. Ezért az emberek dühükben le akarták mészárolni. Mivel ő elrepült, anyját kövezték halálra.
Igen, ez egy mesetörténet... Nálam mindig nagyon brutális dolgok esnek meg, mert tisztában vagyok az élet kegyetlenségével. Korcs is kapott társakat, akiket hozzá vonzott a pegazustól örökölt ereje. Mert tényleg volt neki. Sok-sok kaland után visszatért a völgybe a Pegazus szívével, ami végig nála volt, a mellkasában dobog. Az ő megbocsátása nyitotta meg a völgyet. Azonban a menthetetlen emberek mind elpusztultak. Egyedül a gyerekkori játszópajtását, aki időközben felnőtt nő lett, tudta megmenteni. Egyedül benne volt tiszta szeretet a Korcs felé. Kettejük letelepedésével ért véget a mesetörténet.
Életem 43 éve alatt cirka 30 teljesen eltérő karaktereket felvonultató filmálmot láttam. A bécsi történet címűben például a tűz szférájából származó emberi alakba kényszerült tűzlelkek küzdenek Mozartért, mert a mi anyagi világunkban azon kevesek közé tartozik, akiknek van hatalma mágiát írni, akár egy olyan varázslatot is, amivel a tűzlelkek hazatérhetnének a szférájukba. Én meg csak néztem, hogy mi van?
Sorolhatnám hosszan a rövid szinopszisokat. A lényeg, hogy november 5-én hajnalban ismét láttam egy filmálmot, ami egyetlen mondattal nyitott, majd egyből bemutatta a főhősnőt életének fordulópontjánál. Majd jött a történet másik főszereplője és ámulva néztem végig rajta, mert nagyon magas volt, több mint két méter, pazar ruhát viselt, ami nemes urat jelzett, de ekkor megláttam a különös szemét és tudtam, hogy szolga... Nem szabad ember. Aztán találkoztak ketten és én fogtam a fejem, hogy már megint mi van?!? "Sajnos" kivételesen megszegtem a szabályomat, hogy kicsit szórakoztatom magam a filmálmommal és továbblépek. Hagytam szóhoz jutni az álom szereplőit, és mesélni kezdtek. Most itt ülök a gépnél, a böngésző mellett a szövegszerkesztő is megvan nyitva és benne már több mint húsz oldalnyi regény... A történetük cirka 200 oldalas lesz, és csak az első része, mert még kettő van. Hosszú utazásra indultak, és visznek magukkal. Nem bánom. A valóság úgyis elbaszódott. Szükségem van a kalandozásra sosem volt életek társaságában.

Hozzászólások

(#1) DraXoN

Nekem is szoktak lenni érdekes álmaim, van ami meg is marad, van ami nem (sajnos).
A megfigyelésem azonban az, ha totál stresszes körülöttem a környezet (mert leadási határidő, rengeteg túlóra, stb. van) akkor nem álmodok semmit, de ha nyugodtabb akkor jönnek az esetenként furcsa dolgok... egy párszor volt nekem is, hogy pokolira ki volt dolgozva szinte minden (nem is értve honnan jöttek az ötletek hozzá).

Egy ilyenből egy részlet, amit több mint 10 ével ezelőtt álmodtam de mély nyomot hagyott így megmaradt (egy részlete):
Egy MadMax szerű apokaliptikus világban járunk, az emberiség kb. a korábbi társadalom maradványain él.. Budapesten járunk ahol a részben leomlott Erzsébedhíd tövében vagyunk.. az átkelést segítő katapultal... gyakorlatilag, hogy az emberek átjussanak katapultal "lőtték át magukat"..

nagyjából ez semmi, de ez maradt meg.. volt előzménye és folyatása ez csak egy állomás volt, de nem emlékszem mik voltak.

De beszéltem pár emberrel, vannak akik azt állítják sose álmodnak (bár inkább csak nem emlékszenek rá, tudom róluk, hogy álmukban beszélnek, és nem ritkán nagyon fura dolgokat mondanak :D )

The human head cannot turn 360 degrees... || Ryzen 5 1600(AF); Rx470; 64GB; 2TB + 240GB + 2TB || Huawei Mate 20 X 5G

(#2) Szevam válasza DraXoN (#1) üzenetére


Szevam
aktív tag
LOGOUT blog

Még gimiben azt álmodtam, hogy gesztenye ízű üdítő italt ittam (2 literes kiszerelés homok színű lé). Íze a gesztenyepüré és a hányás keveréke volt. Szóval sz@r. soha nem éreztem még ilyen ízkavalkádot. A lényeg hogy reggel felkeltem, és aznap a nap végéig intenzíven éreztem az ízét. Biosz tanáromnak elmondtam, nem tudott vele mit kezdeni. Elment az étvágyam alig ettem aznap valamit. Hogy lehet egy álom annyira erős, hogy fizikailag így hatott rám egy egész teljes napig? :D

[ Szerkesztve ]

Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.

(#3) Chaser


Chaser
titán

3 meleg alszik egy ágyban
azt mondja az egyik szélső, azt álmodtam valaki fogja a répát
a másik szélső is mondja, ő is azt álmodta
megszólal a középső:
én azt álmodtam hogy síelek...
furcsák ezek az álmok :d

_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

(#4) Szevam válasza Chaser (#3) üzenetére


Szevam
aktív tag
LOGOUT blog

Asszem troll vagy :D

Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.

(#5) Chaser válasza Szevam (#4) üzenetére


Chaser
titán

( :
nekem egy visszatérő álmom volt
egy sivatagban bandukoltam egyedül, valamiféle katona-kommandós voltam
mindig ennyi volt az álom, de sokáig tartott, a végtelen sivatag és én egyedül
aztán egyszer megszűnt
hogy ez honnan jött passz

_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

(#6) Szevam válasza Chaser (#5) üzenetére


Szevam
aktív tag
LOGOUT blog

Biztos meleg volt a sivatagban :P

Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.

(#7) Chaser válasza Szevam (#6) üzenetére


Chaser
titán

az biztos...én meg nem bírom a meleget ( :

_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.