Az örömökről írni kínosabb mint a fájdalmakról. Egyszerűen a panaszkodás nemzeti sport, aki boldog, gyanús és nagyképű és kussoljon. Pedig nekem is vannak örömeim. Összeválogattam pár képet, amik megmutatnak valamit az életem napos oldaláról. Nem, nem fogok részletesen írni, mert nincs mit feldolgoznom a jón. Egyszerűen megélem a kellemes perceket, viszont a traumáktól ideje lenne megszabadulnom. A "hisztim" ellenére például sikeresen legyőztem az ember egyik legnagyobb félelmét, a rettegést a nyilvános megszólalástól. Kedvenc témáimban ügyes és lelkes előadó vagyok. Ezt ki nem néznéd belőlem, hogy mennyire rutinosan lököm a szót és adom át a tudást, amit az évek során felhalmoztam. Egyébként az embert sosem ismerjük meg teljesen, szerintem csak 10%-át látjuk a másiknak. Ti is csak töredékét érzékelitek a személyiségemnek. És ezzel nincs semmi baj. Leírtam sokszor, itt a Logouton a személyes blogom van, és fáradt gőz kiengedésére használom. Közben van egy több mint kétezer bejegyzéses szakmai blogom, amihez szerkesztettem öt online magazin számot is, van videócsatornám, írtam pár regényt és ha nem lennék lusta író jóval több regényem lehetne, de magának író, saját magát szórakoztató primadonna vagyok. Ügyes hobbi fotós vagyok. Szívesen megyek a témák után és szakmám miatt is sok időt töltök szabad ég alatt. Egyelőre ennyi.
Algieba oldala
