Május elsején a szokásos menetrend szerint átmentem a Szigethegységbe felmérni a kedvenc erdőimet. Az esős időben nem vittem magammal a Lumia 925-öst, és milyen jól tettem. A nap során elejtettem a Nokia 2.1-est és a Canon A630-ast is. Egyik parkoló aszfaltjára esett, a másik kövekkel teli pocsolyás hegyi útra... Mázlimra egyik sem sérült meg, nem ment tönkre. Tutira lezúzom a 925-öst, ha nálam van. Azon nincs semmilyen védelem. Bár tokban tartom. A fő számom a Prestigio strapatelefonban volt, ami a táskámban zötyögött, és persze nem volt rá szükségem, senki sem hívott, így pont esély se volt rá, hogy landoljon az anyaföldön. A túráról több képet lőttem, vegyesen a 2.1-essel és a Canonnal. Most a 2.1 képességei érdekelnek jobban, de a hatodik kép Canonos, hogy látni lehessen a minőségbeli különbséget. Azért digigéppel nagyobb mozgásterem van és sokkal több finom részlet látszódik.
Ezek már szerkesztett, neten publikált egy napos fotóim. Ezért van mind átméretezve és kicsit igazítva rajtuk.
Algieba oldala
