"A regény az európai kultúra jelentős szellemi alkotása. Érdekes összefüggés van a regény fejlődése és a társadalmak fejlődése között. A regény szereplői mindannyian Dr. Faust rokonai, és egyformán részei életünknek és álmainknak. Nincs új a nap alatt. Ami az ókori görög polgár tapasztalata volt, az a modern ember tapasztalata.
Még húszéves sem voltam, amikor rájöttem, hogy a tudatom csalóka, hogy a bennem működő agyi tevékenység ügyes illúziója vagyok, és hogy nem vagyok más, mint egy információtömeg. Valójában a tudatra ébredésem akkor következett be, amikor az agyam számára elegendő információ állt rendelkezésre ahhoz, hogy személyként mutatkozzam be. Természetesen a génjeim által meghatározott fizikai adottságaim is befolyásolták a tudatosságom kialakulását, de engem inkább a külvilágból származó információk alakítottak. Nagyon gyorsan megtelt a fejem a kultúrába ágyazott ősi történetek modernkori változataival. Olyan hősöket vagy típusokat választottam, akikkel azonosulni tudtam. Ki vagyok én? Az a szerep vagyok, amelyik a legjobban szolgálja a túlélésemet. Az emberi faj túlélési stratégiája, amely magában foglalja a kataklizmát, figyelemre méltó. Erről később egy másik cikkben írok, most pedig vissza a kultúra, a regény szerepéhez az életünkben. Isten és a lélek is kulturális gének (mémek), amelyek évezredek óta öröklődnek. Vicces, de én tudom, hogy nincs lelkem, és garantáltan nem vagyok semmilyen égi éteri lény földi hasonmása. Középkorú nőként elég tapasztalatom van ahhoz, hogy átlássak egy-két mémen, és nevessek rajtuk. Nagyon fontos az önvizsgálat, a tetteim és gondolataim elemzése, mert így fedeztem fel sok csalást. Ó igen, ellentmondásos, hogy a csaló elme önvizsgálatra képes. Abszurd. Így van. Vicces. De minden furcsa hibája ellenére az agy fontos eszköz. Ez az egyetlen eszközünk a világ megismerésére. Ez az egyetlen eszköz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy meglássuk egymásban az embert, és hogy együtt dolgozzunk. Az agy illúziója, a tudatosság az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy önmagunkat olyan embernek lássuk, aki különbözik másoktól, mégis hasonlít rájuk. Ez nagyon fontos. A sokféleség és a hasonlóság dinamikus kölcsönhatásban alakítja társadalmunkat. A közös tudás, a hősök, a regényekben megírt fejlődéstörténetek mind a javunkat szolgálják. Próbálok valami sokkal nagyobb dolgot felgöngyölíteni. Közel félmilliárd ember és évezredek tömege hullámzik lelki szemeim előtt.
A történetnek még nincs vége. Bár globális civilizációnkat egyfajta melankolikus halálvágy hatja át, ez is tévedés. Aki látott már több százmillió éves kőzeteket, az tudja, hogy nagyobb kalandban vagyunk, mint ez a posztmodern emésztőgödör. A legfontosabb, hogy soha ne felejtsük el, mi az örökségünk, és mit kell megőriznünk, hogy fajunk részese lehessen annak a több millió éves utazásnak, amely most kezdődik."
Ezt biztosan nem MI-vel irattad? Nekem az első öntudatra ébredésem akkor lehetett mikor rádöbbentem, h tetszenek a csajok. S mint hömpölygő lávafolyam a gyakorlatban is éreztem ennek hatását. Időközben rájöttem, h nem csak az agyammal érzek örömöt hanem ketten vagyunk. De egyik sem működik a másik nélkül.
Ez igy van jól. Sajnos mint minden jó dolog ez sem tart örökké, pár évtized és a férfiak nemzőképesége a 0 konvergál. És ezen már a csipke bugyi sem fog segíteni. Mind kihalunk, vagy mindenki lombik bébi lesz. Ez a pár szösszenet jutott eszembe olvasván írásod gondoltam megosztom veled. 
Mi 11 Lite 5G 6/128 :)) Xiaomi Redmi Pad 4/128 GB, Laptop Asus Oled Vivobook 16GB/1TB " Azért vagyunk, h legyünk " by pusszycat
