Hogyan juthatok el Dél-Koreába?

Mint a legtöbb távol-keleti ország, így Korea (a továbbiakban a „Korea”, hacsak nincs külön jelezve, csak Dél-Koreára utal) is leginkább repülővel közelíthető meg legkönnyebben Európából. A Skyteames társaságok (pl. Air France + Korean Airlines) általában a sokéves átlag többszöröséért kínálja szolgáltatásait, így érdemes pl. az Aeroflot, Emirates, Turkish Airlines, Qatar stb. kínálataival is megismerkednünk. Esetenként olcsóbban jöhetünk ki, ha előbb Japánba utazunk, majd onnan valamelyik fapados járattal, esetleg az alább ismertetett tengeri elérhetőségek valamelyikén közelítjük meg a Koreai-félszigetet.

Korean Air Boeing 777-3B5 az Incheon nemzetközi repülőtéren.

※ Vlagyivosztok (Oroszország) – Donghae → Transzszibériai utunk kibőítésére egy remek lehetőség, hiszen a dél-koreai DBS Ferry társaság rendszeresen közlekedtet hajójáratokat e két város között, köszönhetően annak, hogy koreai állampolgároknak nincs szükségük vízumra Oroszországban. Donghae a félsziget keleti oldalán fekszik, így innen néhány órás közvetlen vonatút során érhetjük el Szöul és Busan környékét is. Ezen járatokra a legolcsóbb helyek jelenleg 370000 won-tól (kb. 83000 forint) indulnak.

A Camellia Line komptársaság egyik hajója a Fukuoka városához tartozó Hakata kikötőjében.

※ Hakata / Shimonoseki / Sakaiminato / Osaka (Japán) – Donghae / Busan → A fukuokai Hakata és Busan között naponta több alkalommal közlekednek a JR Beetle és Camellia Line kompjai (előbbi három órás (140000 won (kb. 31000 forint)), utóbbi egész éjszakás (90000 won (kb. 20000 forint)) utazást nyújt), míg Shimonosekiből a koreai Pukwan Ferry, Osakából pedig pl. a Panstar (140000 won) segítségével juthatunk el Busanba. Sakaiminatoból a már előbb is említett DBS Ferry indít járatokat Donghae felé, melyeken egy irányban legalább 117000 won-ért (kb. 26400 forint) vehetünk részt.

※ Yantai / Dalian / Tianjin (Kína) – Incheon / Pyeongtaek → A nevek ne zavarjanak össze senkit, Incheon városa a reptér mellett egy hasonlóan hatalmas kikötővel is rendelkezik. Yantai és Incheon között a Hanjoong Ferry heti 3 alkalommal közlekedtet járatokat, melyekre a viteldíj egy irányban 120000 won-tól (kb. 27000 forint) kezdődik. A Tianjin és Incheon között közlekedő Jinchon Ferry kínai cég, itt 888 kínai yüan-tól (kb. 34000 forint). Neve ellenére a Yantai Ferry nem kínai, hanem koreai vállalat, náluk a Yantai és Pyeongtaek közötti egy irányú útért legolcsóbb esetben is 150000 won-t (kb. szintén 34000 forint) kell leszurkolni. Kína és Korea között azonban meglehetősen képlékeny az éppen működő komptársaságok mibenléte és menetrendje, így az utazás ezen módja mélyebb utánajárást igényelhet.

Mi a helyzet Észak- és Dél-Korea között? Szükségem van-e vízumra?

A 2008-as kumgang-hegyi incidenst követően, melyben észak-koreai katonák lelőttek egy déli turistát, mostanáig kb. folyamatosan romlott a két ország közti viszony. Napjainkig, civileket érintő komolyabb fegyveres konfliktus nem történt, ám ennek lehetősége az egy csoportnyi tinilány beszámíthatóságával politizáló Észak-Korea miatt sosem kizárt. Nem érdemes azonban folyamatosan ezen gondolatokkal méregezni elménk koreai tartózkodásunk alatt, de legyünk tisztában a kockázatokkal. Vízumra egyébként 90 napot nem meghaladó turistáskodás esetén nincs szükségünk, a DMZ területét kivéve (erről még később) szabadon látogathatjuk az ország valamennyi részét.

Murrikai M48A2C Patton harckocsi a szöuli Korean War Memorial udvarán.

Szükségem van-e hálózati átalakítóra?

Nincs, ugyanis Koreában a Magyarországon is megtalálható „F” típusú hálózati aljzatok terjedtek el, így elvileg problémamentesen használhatjuk valamennyi magyar készülékünket.

Miféle költségekkel számoljak?

Mindez attól függ, hogy mennyire vagyunk hajlandóak feladni az otthon megszokott kényelmet, hajlandóak vagyunk-e kompromisszumokat kötni tartózkodásunk során. A helyi ételek jellemzően olcsóbbak, így ha rászánjuk magunkat az alábbi ételek fogyasztására, úgy sokat spórolhatunk már az étkezéssel. Ha hosszabb időt töltünk az országban, érdemes lehet vonat helyett busszal utazni. Szállások közül országszerte változatos áron és minőségben kínált hostelek, hotelek tömege várja az utazókat. A kártyás és mobilos fizetési lehetőségek a legfejlettebbek a régióban, így akár a legutolsó moszatárusnál is fizethetünk kp. mentes módon.

Néhány mindennapi termék és szolgáltatás ára alant: (1 forint kb. 4 KRW (Az itt felsorolt árak 4-gyel osztandóak a forintban kifejezett érték kinyeréséhez.)
McDonald’s Big Mac ⇒ 3400 KRW
0,5l-es Coca-Cola ⇒ 1500 KRW

LoL tematikájú Coca-Cola.

0,33l-es ásványvíz (bubimentes) ⇒ 6-800 KRW
0,5l-es hazai sör ⇒ 1500-2000 KRW

A Hite a hazai sörfelhozatalt erősíti, azonban minőség/alkoholtartalom tekintetében a legtöbb helyi sör megosztja az országba látogatókat.

1l tej ⇒ 2500 KRW
0,5l-es külföldi sör ⇒ 2000-4000 KRW
Repülőhal szett 2 fő részére ⇒ 40000 KRW
1 liter 95-ös benzin ⇒ 1450 KRW
Édes-savanyú disznó csípős levesben ⇒ 13000 KRW

Csontjával együtt szervírozott, zöldségekkel megspékelt édes-savanyú leves látképe.

Hajvágás közepesen drága helyen ⇒ 10000 KRW
Közlekedési kártya (T-Money) ⇒ 2500 KRW
Metrójegy (legolcsóbb, egy útra) ⇒ 1350 KRW
Cappuccino ⇒ 3500 KRW
Spa Land (Busan) belépő ⇒ 15000 KRW
4 csillagos szálloda Szöulban (2 fő, 8 éj) ⇒ 460000 KRW
Autóbérlés (Kia Morning) ⇒ 25000 KRW/nap

Hogyan utazzak belföldön?

A helyi közlekedés Szöulban szinte teljes egészében kivitelezhető az eszméletlen méretű metróhálózaton, de Busanban, Daeguban, Dajeonban, Gwangjuban és Incheon városában is elérhetőek ilyen módon a főbb célpontok. Érdemes már megérkezésünkkor kiváltani egy ún. T-Money kártyát, melyet feltöltve külön jegy vásárolgatása nélkül utazhatunk az ország valamennyi városának tömegközlekedési eszközein.

Munsan felé tartó elővárosi vonat.

Belföldi repülőjáratok közül egyedül talán a Jeju szigete felé tartó járatok lehetnek érdekesek, hiszen a kiterjedt vasúti és nagysebességű vasúti hálózatnak köszönhetően az ország főbb pontjai közül valamennyi elérhető ilyen módon. Nagysebességű vasúti üzemeltetőből 2016 óta kétféle is van, az egyik a Korail, míg a másik az újonnan indult SRT. Ezen járatok közül a Korail-féle KTX vonatok kb. 2,5 óra alatt futják le a Szöul – Busan távot, míg a jegyek 59800 won-tól (kb. 13500 forint) indulnak. Az SRT járatai valamivel olcsóbban, 52300 won-ért (kb. 11800 forint) fuvaroznak el minket Busan és Szöul között, ám hozzá kell tenni, hogy a szöuli végállomás nem a központban, hanem a kicsivel kintebb fekvő Suseo állomásánál található.

Mindkét társaság járataira a jegyeket az állomási pénztáraknál vagy automatáknál készpénzzel, bankkártyával is megvehetjük, de ugyanezt megtehetjük a weboldalokon keresztül is, ahol kártyás fizetést követően a kapott kóddal és útlevelünkkel együtt vehetjük át jegyünket, akár közvetlenül az indulás előtt is. A vasútról bővebben itt és itt.

Busan felé tartó KTX vonat indul Dongdaegu állomásról.

Aki az olcsóbb, buszos utazási módokat keresi, annak lehetősége van a nemkevésbé kiterjedt országos buszhálózat segítségével eljutnia a célpontjához. Az újonnan indított, egységesített helyfoglalási rendszer segítségével könnyedén megtalálhatjuk a számunkra megfelelő járatokat. (A weboldalon az állomások kiválasztása némi keresgélést igényelhet, hiszen pl. a Szöul és Busan közötti buszokhoz a „Dongseoul” kiindulási állomást kell választanunk.) A két legnagyobb város között közlekedő buszok a nagysebességű vasút díjának nagyjából a feléért, kb. 20-30000 won-ért (4500-6700 forint) visznek el bennünket, ám a menetidő akár 6-7 óra is lehet.

Tengeri mókához Jeju felé a könnyebben megközelíthető városok közül Mokpoban foghatunk kompot, míg a Japán-tengeren lévő Ulleung-sziget Mukho vagy Pohang kikötőjéből érhető el.

Mit érdemes megnézni, kipróbálni?

Korea egyik legnépszerűbb „látványossága” az északi határon húzódó demilitarizált zóna (DMZ), mely a rideg valósága ellenére tisztességes turizmussal rendelkezik mindkét oldalon. Szöulból így szinte minden nap indulnak hosszabb-rövidebb túrák a DMZ-be illetve annak környékére, melyek rendszerint a Dora-hegyi kilátót, az Imjingang Parkot, a Joint Security Area-t (JSA), Camp Bonifas-t, a Bridge of No Return-t illetve a határ alatt húzódó, 3-as számú alagút meglátogatását tartalmazzák. A legkombináltabb, egész napos túrák, melyek a fentieken felül további látványosságokat is tartalmaznak általában 135000 won-ba (kb. 30500 forint) kerülnek fejenként. Hotelünk, hostelünk szinte teljesen biztos, hogy tucatnyi, ezzel kapcsolatós szóróanyaggal lesz segítségünkre, ám a kirándulások tervezett időpontjairól érdemes lehet előre tájékozódni.

Az Észak- (jobb oldal) és Dél-Korea (bal oldal) között húzódó határvonal részlete Dorasan közelében. (A kiváló képminőséget egy Sigma APO 70-200 f/3,5-4,5 + korrekciós lencsés adapternek köszönhetjük.)

A DMZ-re szakosodott irodákon felül a Korail szintén kínál utakat a demilitarizált övezet két részébe Dorasan és Baengmagoji felé. Ehhez mindössze annyi a dolgunk, hogy a már ismert módon jegyet veszünk az ún. DMZ-Train-ek valamelyikére, melyekkel vasúton juthatunk el a célunkhoz. A végállomásokon némi felárért cserébe (max. 10-15000 won) buszos körútra visznek minket, melynek keretében Dorasan-nál pl. az említett kilátót, a 3-as számú alagutat valamint az Imjingang Parkot tekinthetjük meg és még ebédet is kapunk.

Dél-koreai katonák a Dorasan felé tartó Korail járaton. (FYI: Nyelvi easter egg a háttérben.)

A standard szöuli (Gyeongbukgung Palota, Korean War Memorial, Dongdaemun, Namsan Park, Bukhansan National Park, Changdeokgung Palota stb.) és busani (Beomeosa, Gamcheon falu, Haeundae, Jagalchi piac, Bosu-dong könyves utca stb.) érdemes ellátogatni a jellemzően hegyesebb Andong, Chuncheon, Pyeongchang stb. környékére is, melyek kiváló túrázó- és síelőhelyek.

A Gyeongbukgung Palota részlete.

A cseresznye virágzásának idején (kb. március vége, április eleje) érdemes lehet a Busanhoz közeli Wondong, Dongnae vagy Jinhae felkeresése is, ahol tisztességes mennyiségű fehér-rózsszínbe öltözött fában gyönyörködhetünk. Korea egyébként a szépségápolás és a gyógyturizmus egyik fellegvára is, így Japánhoz hasonlóan itt is országszerte találkozhaunk kisebb-nagyobb fürdőkkel.

A Busanban található Oncheon-dong részlete a tavaszi cseresznyevirágzás idején.

Társasági életet Szöulban Itaewon negyed kézműves micro-brewery jellegű sörözőiben, Busanban a már említett Dongnae, Haeundae kerületeiben élhetünk, ahol megismerkedhetünk a „soju” (소주, rizsbor), „makgeolli” (막걸리, fehéres-édes szűretlen rizsszesz), „maekju” (맥주, sör), „somaek” (soju és sör keveréke), „chimaek” (치맥, csirke és sör) végtelen kombinációival.

A szöuli híres Myeong-dong „piac” részlete.

A megfelelő hangulat elérése után lehetőségünk van egy nem turistaellenes klubban/bárban vagy egy jó film társaságában egy „DVD szobában” (DVD방, DVD-bang) múlatni az időt.

Az élve elfogyasztott, esetenként halált okozó polipokon felül lehet mást is enni?

Természetesen, bár a koreai konyha erősen megosztja a látogatókat. Az alap gyorséttermek, így McDonald’s, Burger King, Lotteria, MOS Burger stb. itt is megtalálhatóak, de kicsi bátorsággal a hagyományos ételek rendkívül színes tárházát fedezhetjük fel.

Turisták körében az egyik legkedveltebb koreai étel a samgyeopsal, melyet gyakorlatilag különösebb keresgélés nélkül, az ország valamennyi pontján megtalálhatunk.

Hihetetlennek hangzik, de a koreaiak imádják a csirkét. Amíg Magyarországon ropit, mogyorót adnak a sörhöz, addig Koreában csípős csirkeszárnyat, csirkecombot. Aki nem akar sörözni a csirkével, az választhatja a megannyi csirkéző étterem kínálatát, melyek akár házhoz is szállítják a megrendelést. A nagyobb áruházak, pl. Lotte, gyakran kínálnak különböző sülteket és más készételeket is.

A tradicionálisabb ételek közül a legtöbb markánsabb fűszerezéssel érkezik, így elsőre elég egyhangú ízvilágot tapasztalhatunk a „gamjatang” (감자탕, disznó csontjából készült pörköltféle), a „tteokbokki” (떡볶이, ragacsos rizsből készült szeletek, jellemzően csípős szószban), „buldak” (불닭, szó szerinti fordításban „tüzes csirke”, mely szerintem elég beszédes), „dak-galbi” (닭갈비, serpenyőben sült marinált csípős csirke) és társai lévén.

Sajtos dak-galbi és tartozékai.

Kevésbé arcüreg-gyilkoló táplálékot pl. „jajangmyeon” (자장면, tészta némi disznóhússal és zöldségekkel), „bulgogi” (불고기, sült disznó- vagy marhahús), vagy „samgyeopsal” (삼겹살, kb. pacal csak disznóból) révén szerezhetünk. A legtöbb étteremre igaz, hogy a hús „főétel” ára már számos köretet, az elmaradhatatlan kimchit, rizst, zöldségeket is tartalmaz.

Rákhússal dúsított ramyeon.

Koreában nagy népszerűségnek örvendenek a kávézók is, így a milliónyi Starbucks erdejében hagyományos úton készülő vagy éppen különleges kávékat is kóstolhatunk.

Miféle a koreai időjárás?

A nyári, kora őszi időszakban érdemes hőségre, magas páratartalomra számítani, melyet gyakran tarkítanak heves esőzések. Május és október kb. átmeneti időszakok, melyek leginkább alkalmasak hosszabb kirándulásra a természetben. A tél formái nagy változatosságot mutatnak a tenger és a belsőbb vidékek között, így Busanban jellemzően enyhén, gyakran hó nélkül zajlik le a tél, addig a Taebaek-hegységben hó-, míg Hwacheon régióban jégszobor kiállítással várják a turistákat.

Nyelvi problémák?

Városokban az angol át- és kiírásoknak köszönhetően szinte lehetetlen eltévedni, ám vidéken jó eséllyel szükségünk lehet némi pantomim mutatványra a dolgunk elmagyarázásához, hiszen itt már relatíve kevés angolul tudó emberrel lehet összefutni. Az ország meglehetősen „elgépiesedett” lakosságával, főleg a fiatalabb példányokkal sikerrel kommunikálhatunk angolul is, így segítségkéréshez próbáljuk őket megcélozni.

Ne fotózzunk az előttünk haladók szoknyája alá, különben a hatóság letépheti a hátunkat és a disznók elé vetheti azt.

Bizony...