egyszerűen semmi sincsen, elrontottam amit a legjobban szerettem, eltaszítottam, akiért éltem, így nem kell semmi. nagyon régóta gondolkodtam, hogy feleslegesen élek, mert csak szenvedek, párszor már próbálkoztam, volt, hogy törölközővel a nyakamon ültem, szorítottam, már a látásom homályos volt szédültem, és akkor hívott, hogy ne, nem akar elveszíteni és fejezzem be. félek, hogy most nem fog hívni, félek meghalni, de felesleges élni.
és hogy miért? megcsalás? neeem, szó nincs ilyenről, szimplán összefutottam két lánnyal, amiről felkerült egy kép facebook-ra, és megtudta, hiába nem történt semmi. ő volt a mindenem, mindennél jobban szerettem. köszönöm ezt a majdnem fél évet édesem! köszönöm nektek logoutosoknak, hogy bár nem túl sok napig, de itt lehettem! köszönök mindent!
up: /1:16/ jelenlegi állás szerint utolsó esély. van isten. erre vigyáznom kell.
up2: /4:33/ jézusom. arra kelek, hogy elaludtam miközbe beszéltünk, telefonon is hívott és lent hagytam. szegényem már remélem nem gondolt arra, hogy valami történt.
Mellesleg az a 2 lány nem tud tanúskodni,hogy nem történt semmi?
fordulj pszichiáterhez vagy beszéld meg ezt valami baráttal. Akinek ennyi idősen ilyeneken járkál az esze ott valami gebasz van.
