Köszönöm a cikket, hasznos olvasmány volt, jómagam is egy táp tesztje elött állok, így a forrásanyagod is hasznomra válhat
"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"
Köszönöm a cikket, hasznos olvasmány volt, jómagam is egy táp tesztje elött állok, így a forrásanyagod is hasznomra válhat
"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"
1000Nf -> 1000 nF Illik egy szóközt kihagyni a mértékegység és az érték között.
" APFC esetén...
AKi TÁPOT SZERETNE...
Második oldalon amit bekarikáztál graetz előtti szűrőt, az nem egészen azért van ott. Valójában nagyfrekvenciás zavarokat szedi ki, amit a táp küld vissza a konnektorba. Van ennek egy neve is csak hirtelen nem jut eszembe.
Amúgy egész jó írás elég érthetően le van írva.
[ Szerkesztve ]
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!
És tulajdonképpen csak hogy teljes legyen nem "nF" hanem '"uF" merthogy az "n" a nano rövidítése lenne nű meg macerás
De ez mit sem ront a cikk lényegén és érthető magyarázatán. Valószinűleg nem az volt vele a cél, hogy ZH-ra készítsen fel minket
"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"
Akkor simán uF ez a bevett szokás, csak mivel N volt nanora gondoltam. Úgyis tudják a szakmaikörök hogy mikróról van szó.
Az pedig kétségtelen hogy a témában egyáltalán nem jártas emberke nyelvén lett megírva, amit könnyedén megért. És nem bonyolódik bele a részletekbe.
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!
A 3. oldalon az ábrán a bemenő/kimenő áram helyett inkább feszültség kellene legyen.
A szekunder oldali egyenirányítás minek? Annyit símít a jelen a trafó, hogy megjelenik a negatív feszültség?
[ Szerkesztve ]
bar ilyen melysegeben soha nem mentem bele a tapos temaba, de mindig orulok ha ilyen erdekes iras jelenik meg. koszonet erte!
still 4 sale https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/mghltm/index.html || http://www.youtube.com/watch?v=85VErvTqgWc
Vegyük hozzá, hogy a feszültségfigyelő áramkörben levő visszacsatoló kondenzátor halála - általában egy 20Ft-os alkatrész - okozza a legtöbb "nem indul el a táp" hibát mostanában
Van pár FSP sorozat, ahol ezeket simán odarakták a hűtőborda mellé, ahol megsülnek. Csere, és megy a táp tovább...
Meg aztán... Javítok tápokat, nagy része FSP beles, ezek után kinyitni egy Codegen-t, olyan, mintha tök üres lenne a doboz
Amúgy jó cikk, kicsit a helyesíráson lehetne javítani.
[ Szerkesztve ]
Mutogatni való hater díszpinty
Köszi az írást, legalább tudom, hogy hogyan működnek a tápok.
\m/ Minden lehetséges, kivéve forgóajtón átsíelni... \m/
Az én FSP-mben a primer köri puffer szállt el (400-60gln, capxon kondi), állítólag az aktív pfc miatt sokkal gyorsabban kell működnie, mintha csak egyenirányítás utáni szűrést végezne, és ezt nem bírta az olcsó kondi. kb 1000 ft volt bele egy NEC kondi, most is erről a gépről írok.
[ Szerkesztve ]
Hát igen. Elég gyász hogy mi megy napjainkban még mindig tápegység néven a PC iparban mind itt, mind az alaplapokon.
3440x1400@120Hz #ultrawidemasterrace #gloriouspcgamingrace
Köszönöm mindenkinek. Amiket látok hibákat még javítom Kalandornak megírtam,hogy miért ilyen amilyen a helyesírásom.
Annyira nem értek a tápokhoz de megpróbáltam kihozni magamból a maximumot. Majd ha befejezem a műszerész sulit akkor utána is írok egyet de ott megpróbálok jobban kitérni mindenre. Mert,hogy pl miért van a szekunder oldalon schottky dióda azt nem nagyon értem. Próbáltam utána járni de mindenhol csak ennyi volt,hogy egyenirányítják a trafóból kijövő feszt.
Szia!
A 4. oldalon lévő pwm-es kép szerintem hibás, mert nem az effektív feszültség van egyenes arányban a kitöltési tényezővel, hanem az átlagteljesítmény. Az effektív feszültség egyenlő a kitöltési tényező négyzetgyökének és a maximális feszültség szorzatával.
Tehát a kitöltési tényező-fesz. párosok:
0% 0V
25% 2,5V
50% 3,54V
75% 4,33V
100% 5V
A fenti, akkor igaz teljesen, amikor minden fogyasztónak csak ohmikus ellenállása van, az impedenciája elhanyagolható, tehát az áram fázisban van a feszültséggel. Tudom, hogy itt más a helyzet, de nem hiszem, hogy az ilyen egyszerűre és szabályosra befolyásolná az eredményt.
A szekunder oldalon azért így van megoldva az egyenirányítás, hogy az azonos számú tekercsek azonosan legyenek terhelve, mert a + ág sokkal nagyobb terhelést kap, mint a -. Mindegyik tekercs az egyik félperiódusban a +, a másik félperiódusban a - ágra adja az áramot. Az azonos számú tekercsek nem földelt végén az áram ellenfázisban van, ezért mind a - mind + ág egyenirányított szinuszos áramot kap és nem egyszerre adják az áramot a kimenő ágakra.
[ Szerkesztve ]
hardversecrets oldaláról loptam azt a képet ha jól rémlik Esetleg levágom azt a %-os részt és csak a jeleket hagyom meg,mert én is furcsállottam
Így már értem. Köszönöm a felvilágosítást
[ Szerkesztve ]
A cikk jó, de itt-ott kissé korrigálni lehet(ne). Jön néhány kommentár:
@14adam:
Szűrés elsődleges feladata: a bemenő feszültség minél tisztább szinuszjellé alakítása.
Nem, mint előttem már írták a nagyfrekvencia hálózatra "visszajutását" akadályozza meg/csökkenti.
A szűrésért felelős alkatrészek a varisztor,...
A varisztor egy védelmet szolgáló alkatrész a túlfeszültségek ellen.
Mert,hogy pl miért van a szekunder oldalon schottky dióda azt nem nagyon értem.
A táp valahol 50-100 kHz körüli frekvencián dolgozik. A klasszikus diódáknak nagy a parazita (intrinsec) kapacitása és a visszatérési ideje (recovery time), ami miatt rosszabb a hatásfokuk és nagyobb teljesítményt is disszipálnak. Egy párszor 10A-es dióda (talán már) nem is tudja követni ezt a frekvenciát.
Ezt úgy hívják,hogy DC-DC, mert egyenáramból egyenáramba alakítanak, így nagyobb hatásfokot és stabilabb feszültségeket kapunk.
Azaz DC/DC konverter . A hatásfok nem jobb, mintha a trafón külön szekunder szolgálná ki, de jobban ellenőrizhető, mert a konverter IC-k már komoly áramkörök.
Ha összezárjuk ezt az 5 voltos ágat, a táp életre kel.
Ezt fogalmazd kicsit másképp!
@creation
Pedig az mégiscsak nF és nem uF (mégha a mikro titokzatosabban hangzik is )
100 nF-tól 1000 nF-ig helyett 100 uF-tól 1000 uF-ig értelmetlen és méretekben is nagyon nagy lenne.
@bbandi
A szekunder oldali egyenirányítás minek? Annyit símít a jelen a trafó, hogy megjelenik a negatív feszültség?
A kapcsolóüzemű tápok célja a kis méret elérése és főleg az 50 Hz-en kizárólag használható klasszikus (és nagy meg nehéz) vasmagos trafók elkerülése. Ahhoz, hogy magasabb frekvencián dolgozó ferritrafókat tudjunk használni szükség van az "alapanyagra", ami nem lehet a hálózati váltófeszültség és a legkézenfekvőbb egy egyenfeszültség, amit aztán szaggatunk. Ezt egy egyenirányító tudja előállítani.
Lenne, egy nagyon hülye kérdésem? Miért van egyáltalán trafó a tápba? Nem lehetne a PWM jellel közvetlenül egy kondit töltögetni? Miért kell ez a "sallang" Vagy inkább védelmi okai vannak?
Azt értem, hogy minél magasabb a freki annál kissebb trafóval kell bohóckodni, igaz nem lehet simán vasmagosat használni, hogy a magban indukált áramok ne zavarják a mágneses vezetést (vagy mi), a ferrit meg nem vezeti az áramot, így nem is tud benne áram indukálódni.
Ugyanakkor ha a PWM jelet a trafóra küldjük, akkor a PWM-es ábrán az utplsó képrész hülyeség, mert akkor egyenáramot nyomatunk a trafóra, ami hülyeség.
[ Szerkesztve ]
Igen jól gondolod hogy a ferrit mag, (ami általában nikkel vagy mangán) nem vezeti az áramot, de nem is kell neki! A tekercseken van egy lakk réteg, ami szigetel!
Ez tiszta. De akkor nem lehetne azt a PC-s tápot trafó nélkül megcsinálni? Nem lehetne a PWM jelet egy tökösebb kondira közvetlenül vezetni?
a ferrit mag, (ami általában nikkel vagy mangán)
Na neeeee!
A ferrit a kerámiák egyik fajtája: Ferrite has a cubic crystalline structure with the chemical formula MO.Fe2O3 where Fe2O3 is iron oxide and MO refers to a combination of two or more divalent metal (i.e: zinc, nickel, manganese and copper) oxides. The addition of such metal oxides in various amounts allows the creation of many different materials whose properties can be tailored for a variety of uses.
A tekercseken van egy lakk réteg, ami szigetel!
A lakkréteg nem a ferrit-vagy egyéb magtól szigetel, hanem a tekercsrétegeket és meneteket egymástól.
@eziskamu
Egyszerűen: nem.
[ Szerkesztve ]
Miért?
Ha ezt komolyan kérdezed, akkor 2 lehetséges válasz van. A rövid: az előző. A hosszú: ha lesz időm részletezem.
Egyébként: Transzformátor pontos fordításban átalakító. A lényeg, hogy egy 230V-os, 50Hz-es váltófeszültséget kell 3.3, 5, 12V stb egyenfeszültséggé alakítani. Az áramok is átalakulnak, mert míg 2-3A-t szopunk max a hálózatból, addig a kimenet adhat akár 20A-t is.
Tudom: a feszkók hányadosa meg a tekercselések menetszámának hányadosával egyezik meg. Az áramok (maximuma? ) meg talán a reciprokkal. Csak azért olvastam/hallottam ilyenekről, és elvi ábrákon mintha lett volna szó olyanról kapcsolóüzemű tápoknál, hogy közvetlenül kondenzátort töltenek.
Akkor várom majd
[ Szerkesztve ]
Noh... a minap egy elektronikai kellékboltban hasonlóan hozzá én is mertem leírni papírra, hogy kell nekem egy 3300nF ELKÓ és vissza is kérdezett az eladó jogosan, hogy ezt mégis hogyan képzelem, hogy 3300 nanó-s ELKÓ-t akarok...
Igaza volt, mert ha te ezt egy adatlapra leírod akkor jogosan kereshető, ezért hát a megkülönböztetés uF!
Méréstechnika, másik oldala szintén igazolja állításom, nem mindegy hogy mit írunk le, az beza uF.
"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"
hogy ezt mégis hogyan képzelem, hogy 3300 nanó-s ELKÓ-t akarok...
Az eladó legalább annyira nem volt tisztában a dolgokkal, mint te. Ne haragudj.
Részletezem:
3300nF=3.3uF, írják 3n3-nak is.
Van belőle többféle is.
- tömbkondenzátor (Mylar, Styroflex, papír, polistyren, policarbonat...) - nem elkó, a legnagyobb nominális értékekhez tartozik,
- polarizált elekrolit (szokványos Alu-házban, Tantál) - ez elkó,
- nem polarizált elektrolit (Alu-házban) - szintén elkó, de váltóáramú alkalmazásokban használják, általában hálózati áramkörökben, például motorindításnál fáziseltoláshoz.
Ami 3300uF, az már egy aránylag nagy elkónak számít. Lehet írni 3.3 mF vagy 3m3-nak is.
[ Szerkesztve ]
PC-s tápot trafó nélkül megcsinálni?
Akkor mi választaná le a hálózattól a szekunder oldalt?
3300nF=3.3uF, írják 3n3-nak is
u
[ Szerkesztve ]
Igen, bocs! Annyira megindult voltam.
Akkor mi választaná le a hálózattól a szekunder oldalt?
Valami bazi nagy optocsatoló. Vagy sok. Az is elképzelhető.
[ Szerkesztve ]
Van olyan izolált erősítő ahol opton viszik át az energiát , ha jól emlékszem.
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!
Nem hiszem, hogy egy opto használható lenne ilyen célra, mert ott a B oldalon kijövő jel a B oldalról jön, csak az A oldalról jövő jel vezérli (a mi esetünkben a B oldalon nincs áramforrás). Egy jó hatásfokú fényforrás és napelem talán még működőképes lenne, de egy közönséges opto nem ezen az elven működik és nem ekkora méretben.
[ Szerkesztve ]
Egy jó hatásfokú fényforrás és napelem
Az is játszhatja egy optocsatoló szerepét, nem kötöttem ki semmi feltételt. De ha már trafó nélküli tápról beszélgetünk, akkor ez is elképzelhető. Egy nagy ventillátorral a chopper is megoldható.
Akkor legyen két kondi, amiket felváltva töltünk és sütünk ki. Így amelyikről épp megy a szekunder oldal, az pont nincs töltés alatt. Persze így meg bonyolódik a pwm vezérlés, (már ha lehetséges az egyáltalán, amit írok) na meg kéne ehhez pár gyors szilárdtest relé is.
Vagy jobban belegondolva egy kondival is eljátszható (egy pillanatban csak töltjük, vagy csak kisütjük, igaz mőgé csak kell egy puszba, simításnak).
[ Szerkesztve ]
Azt értem, hogy a primer oldalnak az a lényege, hogy megemlje a hálózat frekvenciáját. Azt nem értem, hogy a transzformátor UTÁN minek egyenirányítani? (attól, hogy szaggatva volt, nem jelenik meg a negatív feszültség)
Egyébként elméletileg szerintem nagyon is lehetséges lenne trafó nélkül, kondi töltéssel és kapcsolgatással tápot csinálni (egyszer csináltam egy ilyet, 0-60V között szabályozható tápot, ami 60V DC-ről ment). A probléma a galvanikus leválasztás hiánya. Ha valami elromlik, megy az 1.43*230V az alaplapba.
Azt nem értem, hogy a transzformátor UTÁN minek egyenirányítani? (attól, hogy szaggatva volt, nem jelenik meg a negatív feszültség)
Negatív nincs, de ott van egy impulzussorozat, ami 0 és 325V között ugrál 50 kHz frekvenciával a primérben. A szekunderben több tekercsen megjelenik egy-egy kvázi-váltófeszültség. Bármelyik szek. tekercs bármelyik végét testre kötve, a másikon váltót fogsz mérni. Ha már ilyen a transzformátor. Hogy lesz azokból +3.3, +5, +12V vagy még ami?
Vonatkoztass el minden szaggatástól, frekvenciától, ferritmagtól! Egy trafó primérjére érkezik egy 325Vpp váltófeszültségszerű valami és innen gondolkozz úgy, mint egy klasszikus tápról.
kondi töltéssel és kapcsolgatással tápot csinálni
Ezt most inkább nem kommentálom.
1.43*230V az inkább 1.41*230V
Jo az iras es gratula! Sokat tanultam belöle, hala neked!
Most mar megertem mi lehetett a baja az FSP Epsilon 700 Wattos tapomnak. Az 5voltos Standby feszültseg szerintem nincs meg, vagy ott abban az aramkörben keresendö a hiba. Mert elkezdett nem indulgatni a gepem, illetve csak rendszertelenül butolt es nem mindig. Amikor meg elindult akkor 3D-ben a GTX470 gyakran kifektette a tapot es leallt a gep. Megvan meg a tap a barati körben, nem nyultunk hozza de szerintem megprobalkozunk vele. A gari mar reg lejart.
Azota mar egy 1200 Wattos Chieftec dorombol a gepemben, ezzel egyenlöre nincs gond...
kondi töltéssel és kapcsolgatással tápot csinálni
Ezt most inkább nem kommentálom.
Magas lóról le, inkább kommentáld. Fikázni a hülye is tud.
Meséld el nekem hogy mekkora térfogatban tudsz megcsinálni egy 12V-os tápot, ami lead 20A-t (leegyszerűsítve), galvanikusan le van választva a hálózatról, kondi töltéssel és kapcsolgatással működik és a hatásfoka is meghaladja legalább az 50%-ot.
Isten látja a lelkemet, nem akarok és senkit fikázni, de kíváncsi vagyok, mert kicsit sok hónapja vagyok már a "pályán", olyan 500 körül.
fogj egy multimétert és a zöld kábelre mérj rá úgy,hogy nincs bekapcsolva a gép. Ha folyamatosan leadja az 5voltot az a jó
Köszönöm Mindenkinek ismét még pár helyen korrigáltam
Én meg majd szeretnék, úgyhogy jó lenne hallani ilyenekről.
Elméletileg lehet csinálni kondenzátoros tápot!
A kondi reaktanciáját kihasználva, de max pár száz mA ig!
(még talán a hatásfok is több mint 50% )
Valamivel magasabbra tettem a lécet.
Nem HEC kondi?
De amúgy persze, elkó az bármikor kiszáradhat, csak a primer ritkábban szokott.
Mutogatni való hater díszpinty
Csak kerdezem. Ha ellenutemben tolja ket tranzisztor (egy NPN es egy PNP) a szaggatast, az mar valtoaramkent jelenik meg, nem?
Akkor ezt kéne alapul venni...
nano = n
mikro = u
[ Szerkesztve ]
"Mert Ő küld 100 csodát, csak Benne Bízz!"
Igen, a mikro meg azért u, mert a μ-t nehéz előcsalogatni.
Nem feltétlenül azért mert ellenütemű és azért sem mert egy NPN és egy PNP csinálja, hanem azért, mert a zéró körül "rángatja" fel-le. Lehet egy tranzisztor, lehet 2 pnp vagy 2 npn, mindegyikkel meg lehet oldani. Akinek "mániája" a csöves erősítők építése, az gondoljon a kimenőtrafóra. A primert fent, jó nagy pozitív feszültségen cibálja az anód fel-le, mindig pozitív marad, mégis a szekunderben szép tiszta váltófeszültség generálja a hangot a hangszóróban.
Lehetséges, nem emlékszek már. Az biztos, hogy valami márkásabb (akkor utánanéztem mi márkásabb). Egyébként a vicc az, hogy az eredeti kondi nem kiszáradt, hanem az egyik fegyverzet kivezetése eloxidálódott (lehet, hogy nem ez a helyes szó, mindenesetre elfogyott az anyag). Van erről a témáról külön logout cikk, szóval valószínűleg típushiba.
Kellett ott legyen más nyom is. Valószínű szivárgott az elektrolit és az emésztette fel.
Helló.
Természetesen lehet bármilyen feszből bármilyet előállítani trafó nélkül is.
DE!!!
A transzformátor (talán legfőbb feladata jelen esetben), hogy elszigeteli a hálózat fázisát a géptől. A fázis kimenne még az USB csatlakozón is nélküle.
ÉLETVÉDELMI feladata is van!
Másik dolog.
A tekercsben indukált fesz képlete: U=L*dI/dt. (ahol a dI az áramváltozás, dt az idő, vagyis összességében az áramváltozás meredekségéről van szó, L az induktivitás.)
Mikor a tranzisztor rákapcsolja a trafóra a 300V-ot, elkezd egy pozitív áram növekedni, és a dI/dt (áramváltozás sebessége) a szekunder oldalon U=L*di/dt feszt indukál, így előállítva a +12V-ot például.
Viszont mikor a periódus végén a tranzisztor lekapcsol, a tekercsáram csökkenni kezd. A dI/dt irányt vált, vagyis - dI/dt lesz, vagyis az indukált feszültség
U= - L*di/dt lesz, vagyis negatív.
Tehát váltóáram keletkezik.
A transzformátor kizárólag váltóáramot tud transzformálni, és itt is az történik.
[ Szerkesztve ]
Ja, e második részt azért írtam, mert ezért kell a dióda, ezért kell egyenirányítani ismét.
Még annyit: a cikkben található kapcsolásban egyértelműen két tranzisztor kapcsolgatja a pluszt-mínuszt felváltva a trafóra, vagyis ők is eleve váltóáramot adnak a trafóra.
Ezt egyébként nem kötelező így csinálni, az SB tápokban kimondottan 1 tranzisztoros kapcsolás van, de a fentiek miatt ott is váltóáramon működik a trafó.
Itt a cikk, képekkel , ha érdekel.
Hozzászólásban ott van az én hibajelenségem is. Ezek szerint már púpos is volt a kondi, erre nem emlékeztem.
Közeli a szétszedett kondiról (nem az enyém, de épp így nézett ki)
[ Szerkesztve ]
Elemzés Táp elemzés