Sajnos nem csak veled történt ez meg, a párkapcsolatokban hamar vagy esetleg hosszabb távon megtudd változni szeretett személyünk, köszönhető az új személy(ek) befolyásoltságának. És olyan dolgokat művel amit az életben nem hittünk volna.
A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.
Ez teljesen igaz, és természetes is, elvégre az ember szeretne minél jobban megfelelni a másiknak. Az egyetlen gond ezzel az utolsó mondat, vagyis hogy "olyan dolgokat művel amit az életben nem hittünk volna". Persze ezt arra az esetre értem csak, ha negatív irányba indul a dolog.
Nyugodj békében Integra!
Sajnos a személy a hatásokkal szemben vagy jó irányban vagy épp az általad is említett rossz felé hajlik ,de az esetek nagy részében mindig a rossz kerül előtérben.
A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.
nem minden emberrel jó mély barátságba kerülni!
ö a tipikus kihasználók leszívok mindenkit ! energia vámpír qrva .... jobban jársz ha elfelejted xard le mert annál rosszabb minnél többet foglalkozol vele , csak magadat okolod az ő bunkósága véget tök úgyanígy volt velem is egy hasonló lány barát véget... fordultam teljesen magamba aki teljesen kihasznált majd eldobott.... de szerencsére rá találtam egy igaz barátra aki segített lexarni őt... (nevezzétek el valami csúf nével mi a haverommal "csőves qrvának " hívtuk mert piált és koricsált álandóan 
A csajszinak azóta lett 5 tetkója + fültágítója+ (pirszingje) + egy rocker drogos cingár köcsög barátja aki mellesleg 1,5-2 fejjel magasabb nála
hát ez van olyan szép és jó már sose lesz mint rég......
Alcatel onetouch idol2s the king
Luck Dragon: Ebben egyetértek teljesen. Bár láttam már jót is, de valóban ritka dolog.
halkow: Nagyjából egy véleményen vagyok veled az ilyen volt barátokat tekintve. Nem szoktam túl sokat rá gondolni, csak most, hogy lezárul az év, megint előjött valamelyest. A hiányérzetek egyre ritkábbak, már csak azért is, mert többnyire a gondokat osztottuk meg egymással, amiből látványosan kevesebb lett, mióta végeztem vele. Ó, már van gúnynév. Szépsége után zacskósnak nevezte el padtársam. 
(Bár nem szoktam külsőleg megbélyegezni senkit, de ezen jót röhögtem. Főleg mivel sokáig bejött a srácnak, míg egyszer le nem rendezte szépen ez a barát.) Ahogy olvastam a hsz.-ed, neked is megvolt már a tapasztalatod.
Nyugodj békében Integra!
Lehet, hogy az én világnézetem nyakatekert, de ha ez a barátod egy nő hatására így ki fordult önmagából, ráadásul veled szemben is, akkor valószínűleg soha nem is tekintett téged a barátjaként.
Minden ember megvàltozik, ha új és tartós ingerek érik, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen el kell fordulni a régi életünktől.
Nem tudom, hogy mennyi idősek vagytok, mármint te és az a srác, akiről az írás szól, de az idő, a frissen szerzett tapasztalatok és a korotok előre haladtával úgy fogtok változni, hogy észre sem veszitek.
Viszont - amolyan Csernusi logikával élve - abból ítélve, hogy a második blogbejegyzést írod a történtekről, ráadásul nem is egy kis szösszenet formájában, igenis törődsz a sráccal és fáj, hogy elvesztetted, mint barátot... 
Nézd el nekem, de kicsit most lefordultam a székről, mivel az illető egy lány. Viszont hogy komoly is legyek, ez a "nem is tekintett barátként" dolog már megfordult a fejemben, miután említette egy ismerősöm. Sok tény igazolná is, bár igyekszem az ártatlanság vélelmét fenntartani. Egyébként mikor ezt lezártam vele, én 19 voltam, ő pedig 17. Mostanra én nem lettem öregebb, ő pedig 18 lett. Változni sokat fog még ez, az fix. Bár mint írtam a halkownak szánt válaszomba, igyekszem az elfelejtés felé terelni ezt a változást. Jobbnak látom így, mert ha folytatja a jelenlegi viselkedését, nem hiszem, hogy maradna bennünk bármi közös is. Meg hát békét biztos nem kötnék, mivel az a kísérlete, hogy hátba támadjon, eléggé eltüntette a bizalmam felé.
A Csernusi logikára pedig: Fájni igazából nem fájt, és ma sem fáj. Sokkal inkább idegesít, mert másodjára követtem el azt a hibát, hogy ennyire megbízom valakiben. Mondjuk sejteni nem sejthettem, hogy ide jut a dolog, de valahogy akkor is hibának érzem. Az viszont igaz, hogy még foglalkoztat kicsit, mi is van vele. De utána egyből rájövök, hogy tulajdonképp nekem erre már nem kell gondoljak, mivel semmi közöm hozzá.
Nyugodj békében Integra!
Te pedig azt nézd el nekem, hogy nem olvastam el az előzményeket.
Nem kezdek el kérdezősködni a történtek részleteiről, de kicsit más megvilágításba helyezi a dolgokat a kiigazítást után, mármint, hogy az említett illető lány.
A nők sokszor maguk sem tudják, hogy mit miért csinálnak és ezt ők maguk is nyíltan bevallják. Hihetetlen számomra egyébként, hogy ha munkáról van szó, a nők eszméletlenül következetesek tudnak lenni, viszont a magánéletben ennek az ellenkezője tapasztalható sok esetben.
Hogy némi humort is szőjjek a végére: ne akard megérteni a nőket. A nők megértik a nőket, ezért utálják is egymást...
[ Szerkesztve ]
Oh, nem gond az, legalább derültem egyet. Nos igen, átéltem már párszor a női logika komplexitását, és zavarát. Többnyire addig igyekszem megérteni míg fel lehet fogni, de amint az az igazi katasztrófa jön elő, inkább meghátrálok a tanulmányozás alól. (Persze akinek nem inge, az ne vegye magára.)
Nyugodj békében Integra!
Szia, ismerem az érzést, bár engem nem támadtak konkrétan hátba, de egy barátság tönkrement.
Írtam róla pár sort, de az nem az egész történet. Én voltam a rossz, én voltam és vagyok a rossz, a nagyképű doktorandusz, aki lenézi a mesteren tanuló barátait. Tudod innen látszott az, hogy nem is ismer, mert lehet, hogy néha úgy tűnt, de soha nem néztem le senkit.
Azt a bizonyos beszélgetést meg megejthetted volna, de nem sok foganatja lett volna, ha még jól emlékszem a történtekre. Valóban próbáld meg elfelejteni, mert jobb nem lesz attól, hogy folyamatosan agyalsz rajta. Az ő élete, az ő bolondsága, Te addig voltál a barátja, amíg meg tudtál benne bízni, onnantól kezdve mit is kéne tenned, nyilván fáj és érdekel mi van vele, és nem akarod hogy baja legyen, de ha nem hagyja nem tudsz vele mit csinálni.
Akkor teszed vele a legjobbat, ha békén hagyod, lehet lesz még olyan, hogy megkeres, és a segítségedet kéri, ne hajtsd el, beszélj vele és meglátod akkor mi lesz.
Jó pihenést a nyárra 
"Egy mosolynál jobb a több"
Szia.
Ha jól emlékszem, itt-ott találkoztam a te eseteddel, főleg hozzászólások formájában.Lehet még valahol reagáltam is rá, valahogy nagyon nem hajlandó ma válaszolgatni az agyam. Épp ezért most csak a jelenlegi írást veszem inkább alapul, nehogy őrültséget írjak. Ha jól értelmezem, nálatok az indította el a lavinát, hogy félreérthetett az illető valamit, vagy szimplán nem volt vele minden rendben akkoriban. Vizsgák, családi gondok, vagy hasonló mondjuk. A vége pedig az lett, hogy olyannal vádolt meg, ami rád nem jellemző. Esetleg nem beszéltetek erről a későbbiek folyamán, hogy miből szűrt le ilyesmit?
A második felére pedig: Igen, jól emlékszel. 
Nem lett volna sok változás akkor sem, ha elmondok neki mindent. Már akkor azt éreztem, hogy az az ember, aki a barátom volt, már nincs. Erről nem tudtunk meggyőződni, de a megjegyzései alapján már akkor is közelebbi barátságot kötött olyan anyagokkal, amik eléggé kihatással voltak a lelki állapotára.
Hogy őszinte legyek, úgy már elengedtem. Agyalni nem szoktam már rajta túlzottan, csak mikor történik valami, akkor még van egy olyan érzésem, hogy ezt meg tudom beszélni valakivel. De mire ez beugrik, már ott is van, hogy már nincs erre lehetőség. Egy kivétel van, mikor a kezem ügyébe kerül az a kis plüss, amit még egyszer kaptam tőle szülinapomra. Fájni igazából nem fáj régóta ez az egész, mivel a terve nem sikerült, és mint barát, így biztos nem folytatnám vele. Lehet gonosz leszek most, de ha baja esik, engem már nem hat meg. Olyannyira mássá vált, hogy nem láttam benne a volt barátomat. Olyan érzésem volt mindig mikor láttam, mintha egy idegent látnék. Mint írtam korábban, azt a tanácsot viszont elfogadom, hogy ha megkeres, ne hajtsam el. Csak már barátként rám sosem lesz alkalma tekinteni.
Köszönöm, viszont kívánok kellemes nyarat.
Nyugodj békében Integra!
Hogy családi gondok voltak-e a hölgyeménynél nem tudom, mert annyira kizárt az életéből.
Nálunk ott volt a fordulópont hogy sokáig együtt laktunk. Aztán én kikerültem az egyetemi oktatásból, át a másik oldalra, így nem tartottam már annyira jó dolognak koleszban lakni és nem is akartam. Szabadságot akartam, még annak árán is, hogy őt kevesebbet látom, mert nekem szükségem volt arra, hogy picit egyedül is legyek, nem másik 5 lánnyal összezárva. (2 fiúval sikerült összezáratnom magam 
)
Ezt ő nehezen viselte, de tudta. Aztán eljött a szilveszter, ott kicsit jobban kiborultam valamin mint szoktam és mint ahogy azt ő megszokta tőlem. De tulajdonképpen kibékültünk, majd megbeszéljük.. igen. És itt a hiba, nem beszéltük meg, én szépen hazamentem ahogy szoktam és valahogy nem voltam hajlandó arra, hogy hiszti legyen a vizsgája előtt, inkább után. Ezen megsértődött.. és nem volt hajlandó megbeszélni, ha próbáltam elhajtott vagy hülyének nézett. Csak előállt egy olyan helyzet, amit én is és ő is előre tudtam: lesz egy kurzus, amit én tartok Neki. Ez viszont nem tetszett neki, mindegy megoldottuk.
Csak amikor az a lány, aki kérlel hogy ne dolgozz annyit, közli veled, hogy te csak ücsörögsz az irodában és nem csinálsz semmit, az tud fájni.
De ezentúl nem kell vele találkozni, nem kell látni, és már kezd nem fájni, hogy egy lassan 6 éves barátság ment sutba, egy hülye kiakadás miatt. Persze ezzel a baráti társaság is ketté szakadt, mert én voltam az összetartó kapocs igen nagy részben.
A te esetedre visszatérve, helyes amit teszel és nem lesz belőle bajod.
"Egy mosolynál jobb a több"
Nem semmi mit ne mondjak. Eléggé rosszul kezelte a helyzetet, miután összevesztetek. Mert még ha meg is lehetett volna beszélni a vizsgája előtt, akkor is megérthette volna, hogy úgymond megvárod, nem fogod faképnél hagyni. Ráadásul gondolom ez egy olyan eset volt, ami után vagy kellett egy kis szünet, hogy meg lehessen rendben beszélni, vagy ha meg is beszélitek egyből, az kihatással lett volna a közeljövőre, amikor is ott a vizsga. Az az irodás megjegyzés pedig egy baráttól különösen szép gesztus. Főleg ennyi idő után.
A baráti társaság pedig ahogy értelmeztem, annyira nem volt egyben. Igaz, hogy minden baráti körben van legalább egy ember, aki összetartja a csapatot, de ha nélküle szétválnak, akkor ott nem voltak annyira összhangban. Legalábbis saját tapasztalataim alapján együtt kellett volna maradjanak, hacsak nem az történt, hogy az egyik fél Veled, míg a másik fél a barátnőddel jött ki annyival jobban.
Nyugodj békében Integra!
Legalábbis saját tapasztalataim alapján együtt kellett volna maradjanak, hacsak nem az történt, hogy az egyik fél Veled, míg a másik fél a barátnőddel jött ki annyival jobban.
Ennél sokkal sokkal bonyolultabb a történet, és nem is tartozik ide
"Egy mosolynál jobb a több"
bejegyzés Helyzetjelentés (Ég veled legjobb barát, II. rész)
