Nagyon helyes, a tudományos tartalommal kereskedő kiadómaffia rosszabb a művészetinél. Iszonyatos pénzekre pumolják le az oktatási intézményeket, még durvábbra a cégeket, miközben ők egy árva petákot se fizetnek a tartalom előállítóinak, mondván "tekintsék kiváltságnak", hogy az ilyenolyan (max 1db megfizetett alkalmazottat eltartó) újságjukban publikálhatnak.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
Lehet, hogy én nem értem miről van itt szó, de ez azt jelenti, hogy az EU-s alapkutatások eredményeit az egész világ ingyen megismerheti, míg az USA/Japán/Kina/stb. kutatási eredményeket csak pénzért, vagy még úgy sem? Nem lesz ez komoly vesenyhátrány az EU kutatóknak?
"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
A kutatóknak 100%, hogy nem - ők ezekből a pénzekből egy fillért nem látnak, sem ellenérték sem kutatási pénz címén. Aki ezen nagyon remélem csődbe fog menni, az az Elsevier = 1db profitéhes cég. Persze remélem - jó EU-s szokás szerint - nem arról lesz szó, hogy most akkor jól kitömjük Elsevier-ék pénztárcáját és EU kasszából álljuk a "full előfizetést"...
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
Majdnem az lesz, ha a cikk megjelenésekor szerzőként leperkálsz pár ezer USD-t, akkor vállalják, hogy mindenkinek szabadon elérhetővé teszik a cikkedet és nem kérnek érte pénzt. Erre jelenleg nem nagyon allokálnak pénzt a kutatási pályázatok, ezért nem annyira elterjedt.
[ Szerkesztve ]
Szép
. Az senkinek se jut eszébe, hogy a maffián kívül publikáljon, akár pl intézményi honlapon vagy az illetékes akadémiai társaságoknál? Nem a kőkorszakban élő magyar egyetemekre gondolok, azért Európában van pár rangos intézmény, személyszerint egy Oxfordi vagy MIT-s oldalról letöltött anyagban 100%-ig annyira megbízok, mint egy cikkenként 20+$-os, kiadók által prezentált cuccban.
Az internet sztem előbb-utóbb elsöpri ezt a zártkörűséget, mi akadályoz meg egy fiatal kutatót, hogy ne tegye fel az eredményeit mások által használható formátumban a saját honlapjára 0$+pár munkaóra* költséggel?
*: ezt a kiadós modell esetén is be kell fektetni, pénzügyi, szabadalom-precedens, stb haszon ugyanúgy nincs belőle.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
A dolognak az a lényege, hogy ha tudományos folyóiratban jelenik meg a publikációd, akkor (elvileg) azt átnézik páran (és nem csak stilisztikailag 
), tehát megbízhatóbb. És ez nem is azért érdekes neked, mint publikálónak, hogy valaki ellenőrizze amit írtál, hanem azért, mert hogy ha egy random honlapra kirakod, akkor senki se fogja elolvasni, mert nem megbízható. Ezek a folyóiratok meg (elvileg) igen. (gyakorlatilag nyilván láttunk már olyat, amikor láthatóan ellenőrzés nélkül került ki cikk neves folyóiratban. De a lényegen ez nem sokat változtat). Szóval:
"fiatal kutatót, hogy ne tegye fel az eredményeit mások által használható formátumban a saját honlapjára 0$+pár munkaóra* költséggel?"
Semmi, de senki se fogja se elolvasni, se komolyan venni a cikket.
[ Szerkesztve ]
Akkor a köztes megoldás érdekes: intézményi honlapra feltöltés. Mindenesetre ez eléggé nonszensz:
7 millió USD egy a tudományos életben mikroszkopikus országtól
. Mennyit pumolnak ezek le mondjuk egy Harward-tól, TU Munich-től, OxBridge-től, ETH Zürich-től, CERN-től?? Ráadásul ezek szállítják a tartalmak nagyrészét - és cserébe még ingyen/civilizáltabb árfekvésű elérhetést se kapnak.
#8: ez jogos, viszont céges vonalon általában minden egyes cikkért külön-külön perkálnod kell. Hiába használhatatlan, akkoris ott marad egy-egy kisebb utánanézés végére is egy 2-300EUR-s számla. Ha valaki érti a dolgát, akkor a szemétből előkotort pdf-ből is ki tudja halászni az infót. Az adathamisítást pedig a review-er (=ÖNKÉNTES, a cikket 0$-ért ellenőrző, heti 6-7nap robotoló posztdok) se szúrja ki, hiába nagynevű az újság.
[ Szerkesztve ]
Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.
Nos, a publikáció ideális esetben nem csak annyi, hogy megírom és kiadják. A beküldés után a szerkesztőség felkér pár embert (ált. 3), akik elvileg szakértői az adott tudományterületnek, hogy olvassák át és bírálják. Ezzel próbálják kiszűrni a szemetet. Ez többé-kevésbé működik. Ha csak földobod a honlapodra akkor ez kimaradhat, ami sokakban bizonytalanságot szül.
A másik kérdés szorosan kapcsolódik az úgynevezett tudománymetrikához, ami hétköznapi nyelvre lefordítva az akadémiai faszösszeméregető verseny pontozási rendszere. Egy nagy folyóiratban publikálni valamit az presztízs és nagyobb impact factor várható, ami közepesen jó helyeken sokat számít abban, hogy ki milyen esélyekkel indul a pályázatokon. Magyarisztánban sajnos még itt sem tartunk, jelentős részben haveri alapon megy az eredmények mellett. (szerencsére nem teljesen, de azért érezhető)
[ Szerkesztve ]
Ha ezt bevezetik akkor maximum azt érik el, hogy jól kitolnak azokkal akik a cikkeket irják (Eddig is rengetek pénzbe kerül egy újságba publikálni, mi lesz akkor ha a másik irányból nincs bevétele az újságnak (nyilván emelnek, mert úgy is ki kell fizetni ha publikálni akar a jó ember)?
meg ez eleve hülyeség ... a nem EUs újságoknak kell fizetni, az EUs nak meg nem ... szép kilátások?
Az összes értelmesebb folyóirat EUn kivüli (csak h általánost és ne szakterületest mondjak: Nature, Science, PNAS, és egy nagyon hosszú stb. jön még ezután)
plusz ha egy honlapra (legyen az akár egyetemi is) töltöd fel a cikkedet akkor azzal kis túlzással semmire se mész ) ... itt már emlitették az Impact Factor dolgot, szóval nem részletezem
amúgy meg van arra is kezdeményezés h magát az IF rendszerét is eltöröljék, ez maximum csak azzal együtt lenne épkézláb
egy ilyen, a tudományos társadalmat nagyon is érintő kérdésben nem szabad/lehet lokálisan intézkedni ... és az EUs szint az nagyon is az
félre értés ne essék, nem a szabadon hozzáférhetőség ellen szólnék, de ezt igy megvalósithatatlannak tartom ... vagy csak szimplán nem relevánsnak (mondjuk a szakterületemen, amit értelmes újságnak tartok nagyon el kéne gondolkodnom hogy mondjak egy olyan újságot ami ebből a szempontból releváns)
az elsevier nem újság ... szóval az nem ilyen egyszerű : 
a cimre pedig: elég erősnek érzem a kijelentő módot, főleg h általánosit (max az EU ban ugye)
About Elsevier
Elsevier is a world-leading provider of information solutions that enhance the performance of science, health, and technology professionals, empowering them to make better decisions, deliver better care, and sometimes make groundbreaking discoveries that advance the boundaries of knowledge and human progress. Elsevier provides web-based, digital solutions — among them ScienceDirect, Scopus, Elsevier Research Intelligence and ClinicalKey — and publishes over 2,000 journals, including The Lancet and Cell, and more than 33,000 book titles, including a number of iconic reference works. Elsevier is part of RELX Group, a world-leading provider of information and analytics for professional and business customers across industries.
szeretem az ilyen elgondolásokat, mondunk valamit ami hűde jól hangzik, de kb ennyi
[ Szerkesztve ]
A baj az IF-fel van. Nekem a doktori iskolaban megmondtak, hogy IF-es cikk kell, kulonben nem engednek fokozatszerzesre. OK. Nem az volt az erdekes, hogy hasznalhato publikacio legyen, hanem az IF. Ez a tudomanyos futyiosszemeregetes megol sok mindent. Inditana az EU kozpenzbol finanszirozott journalokat, nem irna a kutya se belejuk, mert nincs IF ertekuk. Az open access meg egy vicc, hogy fizessek 2-3 ezer eurot, hogy ingyen hozzaferheto legyen. Az en munkahelyem projektenkent fizet 1-2 openaccess publikaciot, mert a teljes budget 0,5-1%-at teszi ki a koltseg, de mondjuk Mo-n ilyenre ritkan van pelda...
“Never run after a bus or a stock. Just be patient – the next one will come along for sure.” - André Kostolany
az IF rendszerre sajnos nincsa lternativa ... tény h vannak hátrányai, de alapból nem egy hülyeség
az IF az adott újság reputációját próbálná számszerűsiteni, ha ez alapján megnézed őket akkor azért van alapja ... ahhoz h oda publikálj, tehát h megfelelj a reputációjuknak olyan munka kell ami ezt fenn is tartja ... nem hülyeség ez (az kérdés h ennek okán milyen lehúzás megy )
tényleg nincs jobb alternativa, de kell valami ilyesmi, azért a különböző újságokban megjelent tanulmányok között ég és föld különbség van ... és ezt a jelenlegi rendszer vhol tükrözi
a baj inkább azzal van h ez beszennyezi az alapkutatást, minenki azzal van elfoglalva h ezt hova meg azt hova, meg h egyáltalán cikket irjon (ami jó, félre ne értsd, hiszen igy láthatja a másik hol tart a tudomány), csak éppen ez belerondit a kutatásba (de gondolom aki benne van annak ezt nem kell ecsetelnem) ... a nagyobbik baj inkább a pályázati rendszerrel van ... na az tényleg szánalmas
Az eredmenyek egyebkent is publikusak, csak epp Europaban nem kell majd elofizetni a draga folyoiratokra.
while (!sleep) sheep++;
> Az senkinek se jut eszébe, hogy a maffián kívül publikáljon, akár pl intézményi honlapon vagy az illetékes akadémiai társaságoknál?
Dehogynem, ld. arxiv, PLOS, etc.
while (!sleep) sheep++;
A katonai fejlesztések is megjelennek majd .... ? 
1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239
"csak epp Europaban nem kell majd elofizetni a draga folyoiratokra."
Inkább "az európai kutatási eredmények megismeréséért nem kell majd előfizetni drága folyóiratokra".
DRM is theft
Azaz, maris itt vannak a tapsikolok.
Csak azt nem fer bele a butuska fejukbe, hogy a kiadok plussz koltsegeket szamolnak fel az OA cikkek publikalasaert, akar cikkenkent 600k-1.5 m Forintot (igen, magas IFes ujsagok egy milla folott!!!). Nem veletlenul a hollandok kardoskodnak emiatt, naluk van a legnagyobb kiadovallalat, az Elsevier. Persze ha a kutatok hajlandoak ilyen osszegeket kiadni, barmilyen baromsagra talalni kiadot. Kulon iparag epult a kamu gyogyszertesztek es altudomanyos, konteos cikkek kiadasara.
@emvy: Ha ezek referalt oldalak lennenek, rendben volna, de szures nelkul csak tele lesz higfossal, mint a mostani OA journalok. Szep is amikor bebizonyitjak, hogy az azbeszt nem karos az egeszsegre...
[ Szerkesztve ]
Hír Szabadon hozzáférhetővé válnak a tudományos kutatások eredményei
