Kimutatták, hogy a pszichoterápia megváltoztatja az agyban végbemenő biokémiai folyamatokat, csak lassabban, és nem olyan hatásfokban, mint a gyógyszeres kezelés.
Szerintem jobb az orvosra bízni annak megítélését, mikor melyiket kell alkalmazni. Egy igazán jó orvos a beteggel konzultálva el tudja dönteni. Ez a szakmája, ezt tanulta, ért hozzá.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Narxis: Az akaratgyenge szó használata nálam is kiverte a biztosítékot. Ne legyen benne részed, de ha egyszer megtapasztalod, akkor majd rájössz, hogy abban a pillanatban lehetsz Te akármilyen fasza gyerek.
Egyetlen apró momentum is kiválthatja és akkor nem menekülsz.

Gigabyte GA-P61-USB3-B3, Intel Core i3 2100, 4GB Kingson RAM, ASUS HD6770 Direct CU 1GB, ACER monitor, 400 GB Samsung winchester, DVD író, FSP 350W-os tápegység, Cooler Master ház, Logitech EX110 billentyűzet és egér.

Nézd, én igazából azért akartam már egy ideje dokihoz menni, mert már magamnak is feltűnt hogy túlreagálom a stresszhelyzeteket. Olyanokon és olyan szinten tudtam streszelni amit más lazán elintézne egy legyintéssel. Rájöttem, hogy ez nem normális dolog. És ekkor jött közbe a pánikroham. Amikor meg már végkép ugy gondoltam el kell menni dokihoz. Ő kérdezte mi a panaszom én meg elmondtam.

Alapvetően egyet is értett velem abban, hogy tényleg túlreagálom a helyzeteket. És "megdicsért" amiért észrevettem magamon (ami abban a stádiumban nem volt nehéz).
Aztán "probléma" akkor jött, amikor kérte, hogy meséljem el miért gondolom annyira rossznak, stresszesnek az adott helyzetet, amit akkor még szerinte is túlreagáltam. Aztán elmeséltem és a végén teljesen igazat adott nem! Holott tudtuk h tulreagálom a végére mégis elfogadta az érvelésem...

Pedig sztem az lett volna a dolga, hogy rámutasson mit miért nem kellene túlreagálni, mert ez meg az meg amaz... Nem pedig még megerősítenie a hülyeségemben.

Én még azt hozzátenném,hogy nem egy esetben szűnt meg a betegség(kezelés nélkül) mikor az emberek megkapták a hozzájuk méltó kellő figyelmet és szeretetet,de van,hogy kevés vagy eleve kellő figyelemben és szeretetben részesül ahogy én is akkoriban mégis létezik a dolog,alapvetően a pánik és rokon betegségeinek mozgatórugója a figyelemfelkeltés ezt ne feledjük el,a tünetet kezeli a gyógyszer de az okot nem szünteti meg,ez hamis illúzió amit a gyógyszeripar vadkapitalista eszméje erőszakol ránk a pszichiátereken keresztül.

Dany007 :

Félreértelmeztem,azt hittem komplett "webes" diagnózissal mentél,de nem,yg elnézést kérek,igaz eleve semmi rossz nem dolgozottt bennem mikor írtam.

[ Szerkesztve ]

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

Nekem ott van párom, jól megvagyunk szeret, akkor is ezt tette ehhez nem hiszem, hogy köze van. Szerintem ahhoz van köze a megoldásnak, hogy a kiváltó okot hogyan kezeli az ember. Ha jó volt akkor a tipp mint kiváltó ok (munkahely) akkor megoldódott mert semmi gond. Lehet, hogy emberfüggő + vannak sima meg súlyos esetek.

Ezzel én is egyetértek. Mivel a Xanax elég gyorsan hatott roham esetén tisztába voltam vele, hogy ez az okot biztos nem szünteti meg.
De! Már egy fokkal nyugodtabban éltem, mert tudtam ha gond van akkor bekapok egyet és vége is. Sokkal könnyebb volt ezután már tudatosan kezelni a dolgot.

Nekem akartak adni egyszer antidepresszánst is. De rosszul lettem tőle - szerencsére - és egynél többet be se szedtem. Brutális mellékhatásai vannak (öngyilkossági hajlam!!!). Nálam előjött a rosszullét, hányinger és hasonlók. Úgyhogy nem szedtem.

szerk.: okés, semmi gond. Isten ments webes diagnózis. Azt egy mentő ápoló ajánlotta. Én megnéztem a tüneteket és magamra ismertem. Ahhoz jön hozzá az előző hsz-ben leírt story. Szóval akkor csak kaptam mégegy megerősítést, hogy bizony el kell menni dokihoz.

@Lacika25:

Hajajj... Nálam is volt ilyen. A rohadt Mcdrive-ban álltunk, mikor rám tört elég durván. Nagyon szarul voltam és már néztem ki az ablakon, hogy na mindjárt elrohanok valahova jó messzire! Pedig én vezettem... De mégis ilyenek jártak az agyamban... Muszáj volt valamit csinálnom... De végülis kibírtam. De piszkosul szar volt.
Én is mindig kerestem az emberek társaságát. Nem akartam egyedül maradni! Igazából nem is mertem, mert mivan ha történik valami és nem lesz ott senki aki segíteni tudna... Fu nagyon szar volt...

[ Szerkesztve ]

Most ugyanazt írtad amit én,csak még nem látod teljesen,a lényeg a figyelemfelkeltésen alapul,gond volt a munkahelyén,az elme nem így működik,a tudatalattid melózik éjjel-nappal,így jelzett,hogy meneküljön onnan,ez ösztön,csak még nem érti mindenki teljesen nekem az ország legjobb dokija mutatott rá tisztán,hogy mi is ez valójában.

[ Szerkesztve ]

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

Elméletben ez így működik, a gyakorlatban pedig felírnak egy stock gyógyszert, aztán emelik az adagot, ha nem jön be. Ha minden szakad váltanak egy másik gyógyszerre. Láttam így embert tönkremenni.

Lehet gyógyszeresen kezelni, kiegészítésként, ideiglenesen, a terápia megkönnyítésére. De ez egy ideiglenes eszköz, nem a gyógymód és nem a megoldás. Ma pedig így tekintenek rá többségében.

#54. de nagyon egyetértek...

[ Szerkesztve ]

A xanax leggyakoribb mellékhatása a súlyos májkárosító hatásán kívül a depresszió és függőség,pláne arra hajlamos embereknél,óvatosan kezelendő,az egyik legnagyobb méreg!

[ Szerkesztve ]

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

Oh ne is mond... Én arra is rápánikoltam, hogy mi lesz ha rászokok és ilyen idétlen zombi leszek aki nyugtatókon él... Nem akartam én azt szedni. De akkor jobb megoldásnak tűnt, mint várni amíg elmúlik a roham. Sose terveztem a hosszútávú szedését. 1 év után sikeresen leszoktam, mindenféle komplikációk és visszaesés nélkül. A vérképem szerencsére teljesen jó. A vérnyomásom kicsit magas, de az már évek óta és nem vészesen.

Bárcsak a cigiről tudnék így leszokni. Na most ezzel nem azt mondom, hogy nem okoz kellő mértékű függőséget a Xanax mert hát még szép hogy okoz. És bizony vigyázni kell vele! De én le tudtam szokni gond nélkül. Sokaknak még orvosi felügyelet alatt se megy könnyen. Az antidepi gyógyszer meg aztán még rosszabb.

@DeFranco:

Velem is érts egyet! Én is ezt írtam pár hsz-szel korábban. Hogy a kiváltó okok megszüntetése a legfontosabb... Csak persze van néha olyan eset, amikor ez nem megy.

[ Szerkesztve ]

Nekem volt lépegető harci robot a Gundam sorozatból...a csajszi nagyokat pislogott és veszettül jegyzetelt

Köszi a linket,mindenképpen kipróbálom

Jobbat mondok!Egy barátom laborvezető egy neves gyógyszergyárban,egyszer elküldött egy papírt az egyik legkeresettebb antidepresszáns mellékhatásairól...1.depreszió!

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

Lehet, biztos, hogy túl egyszerűen látom a dolgot, de mióta keményen kezelem a dolgokat semmi bajom, nem kell idegeskedni a jövőbeli dolgokon. Az tény, hogy kicsit néha pörgök, hogy kész legyen minden, meg menjen a szekér, de megy. Régen el nem tudtam képzelni azt ami megtörtént. Szó szerint utasítottam a kollgát, hogy marha gyorsan mozdulj meg, leordítottam, a célom elértem. Régen ezt kizárt, hogy megetettem volna, meghúzom magam.

Én áttérek offline-ba mert nekem ez nem kell, a múlté!

[ Szerkesztve ]

Igen, én is láttam nem csak egy, több embert így tönkremenni. Ezért nem mindegy az orvos személye.
De nincs két egyforma eset.
Ha a beteg bízni tud abban, hogy az orvos meggyógyítja, az nagyon sokat segíthet.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Teljesen úgy van, ahogy mondod.
Én úgy láttam embert tönkre menni, hogy nem szedte a gyógyszerét.
A legjobb barátom volt. Lehet szar alaknak hívni, de ha nagyon ritkán, évente talán egyszer meglát az utcán, és oda jön, inkább letagadom, hogy ki is vagyok.
Abban biztos vagyok, hogy skizofrén, de ezen felül még nagyon sok problémája lehet.
Konkrétan az utcán még a villanypóznába is belekötött.
Egy darabig próbálkoztam vele tartani a kapcsolatot, de nagyon ritkán van magánál.

[ Szerkesztve ]

Telefonon gyorsabban elérsz: 06705213007

Munkámból adódóan elég sokat beszélgetek pszichiáterekkel, erre (is) alapozom véleményem.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Félreolvastam,azt hittem a barátnőd,így értelemtlenül írtam,de a tartalom a lényeg.Pár kérdésem volna,ha nem tolakodó: Ilyen megfeszítve,ennyire mereven boldog vagy,vagy csak boldogabb?Illetve érzésed szerint meddig lehet feszítnei a húrt?Én úgy gondolom ilyen esetekben,hogy ez mesterségesen felépített kemény világ amit magadanak bizonyítasz,nem vagyok biztos bene,hogy hosszútávon működik,ez áldozatokkal jár,túl szigorú leszel magadhoz és ha elbuksz?Én így jártm ezért kérdezem,"fasiszta" módon álltam magamhoz és a világhoz,drákói szigorral közben lelkileg épültem le mert az ilyen "leordítom a kolégát" valóban lelkileg borzasztóan rombol,nem hiszem,hogy ezt akarnád valójában.

[ Szerkesztve ]

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

Mereven? Nem vagyok merev, mufurc vagyok gonosz, de ha valaki korrekt velem én is vele és órákat lehet velem beszélgetni ha jók a körülmények. Nem tudom igazad lesz e, de jól megvagyok. Engem alapvetően nem szeret a környezetem (szűk kör van aki viszont imád), mert nem ismer, erre azok már rájöttek akik kicsi betekintést nyertek a belsőmbe.
Most is lazán kezelem a témát, régen nem így lett volna, hűűű meg haj meg jaj. Vállrántás.

Akkor gonosz vagy,ez felülír mindent,nincs miről beszélni Azért vigyázz magadra!

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

Ja nem úgy, csak alapjaiban gondolok rosszakat. Szoktam is magamba mondani, ha tudná X, hogy mit gondolok lenne baj. Érdekes, de páromra ez nem irányul, tehát felé semleges vagyok. Őt elfogadtam és semmiféle rossz gondolatom nincs róla vagy felé!
Beavatlak éppen mi az ami aktuális nálam. Megtudtam valamit valakiről melóba, utál és baszogat. Legközelebb ha megteszi nyilvánosan fog égni, olyan infót kaptam mint kb a lottó számok. Ameddig nem bánt az info nálam marad, ha megteszi lesz haddelhad. Na ez a gonoszság! Régen nem lett volna pofám kiadni, ma már tudom, csak így tudok visszavágni.

Normi01! Az egyszer kiabáló főnök az akinek elege van abból, hogy negyed órával melókezdés után áll még a csapat mert józsika nem csinál semmit és dumál. Nem is lett volna gond ha nem úgy szól hozzám ahogy. Tudod mi derült ki aznap nap legvégén? Ha akkor nem emelem fel a hangom nem vagyunk kész. Olyan nálunk nem megengedett. Szökőévente 1x max. Olvasd el az aláírásomat.

[ Szerkesztve ]

Nincs két egyforma agy. Sokan az ordítozó főnöktől lesznek depressziósak.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Persze,mert az ordítozó főnök maga is depressziós!

SymbianOS: Tudom,csak hülyültem! Én nem is azt mondom,hogy nyelj le mindent mert az is ugyanoda vezet,védd meg magad,erősebb kutya...az arany középútra kell játszani,a szélsőség mindig rossz.

[ Szerkesztve ]

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

Jaja, így valahogy....

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Én értelek,rendnek lenni kell,akkor van baj,ha a lelki életed tudatos vagy tudattalan rovására megy,ma nehéz ezzel egyenesbe jönni szélsőségek nélkül,humánus,de szigorú lenni,nehéz feladat .

[ Szerkesztve ]

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

Ez így van. Sok baj van a világgal ha megnézed.

Atomjaiban rossz a dolgok 95%-a és én még pozitív gondolkodású ember vagyok.

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

No, rengetegen írtatok sok mindent, ezért inkább csak arra reagálnék, amire reagálnék

Azt tudni kell, hogy én sosem voltam olyan gyerek, aki beképzelt magának mindenféle betegséget. Sosem magyaráztam be, hogy ez meg az a bajom van. Én ha beteg voltam, az úgy kezdődött hogy lázas lettem, vagy ilyesmi, szóval tényszerű dolgok, és sosem kitaláltam. Ezt még fontosnak találtam kiemelni. Régen ezért nem értettem annyira, milyen az aki klausztrofóbiás, nem tudtam elképzelni milyen az, hogy elkezded rosszul érezni magad egy kis zárt helyen, vagy pl mikor megáll a metró az alagútban, sosem éreztem tőle rosszul magam (azért az utóbbi időkben történt metrós tűzesetek után már kicsit parásabb a dolog, de nem szoktam akkor sem rosszul érezni magam).

Még az ami kimaradt a cikkből, hogy júniusban még voltak olyan apró tüneteim, hogy pl itthon voltam, ültem a gép előtt, és egyszer csak elkezdtem furán érezni magam, mintha stresszelve lennék. Mintha indulna be valami folyamat (esetleg egy roham). Na az ilyet úgy tudtam a leggyorsabban megállítani, hogy felálltam és kimentem pl a konyhába. Kész ennyi volt, máris jobb volt. De volt amikor kicsit többet kellett mozognom ahhoz, hogy megnyugodjak.

Az a helyzet, hogy van olyan időszak az ember életében, 1-2 nap, amikor a munka mellett még mindenféle kötelező hülyeséggel kell foglalkoznia, papírmunkák, mi egyéb, és kimarad a mozgás. Nah júniusban is volt ilyen időszakom, de pl júliusban már sokkal több időt tudtam fordítani a rendszeres mozgásra. De ha 2 napig nem mozgok semmit, akkor már érzek olyan testi dolgokat, hogy tudom, kéne mozognom. Régen nem volt ilyen, de hát változnak a dolgok.

(#1) robisz:
Legelőször is meg kell tanulni leküzdeni a rohamot még mielőtt eluralkodna rajtad. Nem könnyű feladat de sokat segít ha tudatosítod magadban hogy "csak" pánikroham, nem vagy életveszélyben, nem fogsz belehalni.
Igen ez nagyon fontos dolog, a moziban is nagyon sokat segített, hogy már tudtam miről van szó. De ehhez sajnos kellettek a korábbi tapasztalatok is, hogy tapasztalt legyek. És hát amíg nem elég tapasztalt ebben az ember, addig baromira meg tud ijedni. Viszont akkor az is segített, hogy nem szédültem. Pedig amikor rám jött a roham, direkt elkezdtem nézelődni, hogy szédülök-e, de nem szédültem. Ha szédültem volna, akkor azért az parásabb lett volna.

Sokat segít a megfelelő légzéstechnika elsajátítása (lassú koncentrált belégzés és még lassabb kilégzés).
Teljesen igazad van, ezt is kifelejtettem a cikkből. Még mielőtt elkezdtük volna tanulni a relaxációt, az volt a feladatom, hogy naponta többször is jó pár percen keresztül így kellett lélegeznem, hogy gyakoroljam. És ha jön valami, akkor fontos, hogy így kell lélegezni. Mert ha rohamod van, akkor felületes és szapora légzésed lesz, ami már egy olyan dolog, ami kémiai változásokat generál a véredben és saját magadat ásod el vele. Szóval a fegyelmezett légzés kulcsfontosságú.

Az említett könyvről még csak hallottam, és tervezem az elolvasását.
A linkelt filmet pedig megnézem a napokban.

Ma már örülök neki, hogy pánikbeteg lettem :-)
Igen, ugyanezt én is kimondtam, kb április-május környékén. Örülök, mert tapasztaltabb lettem, több rálátásom van a témára és ha valaki hasonló szituációba kerül, akkor könnyebben tudok rajta segíteni. Mert tudom mit kell neki mondani, mit kell neki tanácsolni ahhoz, hogy jobban legyen.

Ja és látom hanali 5 órakor postoltad a cikket... nem egészséges
ahogy írták, tényleg nem ekkor írtam a cikket, hanem korábban, csak így lett beütemezve a megjelenése. Egyébként mióta kórházban voltam, nagyon odafigyelek arra, hogy eleget aludjak. Viszont szerintem nem gáz, ha 4-5 körül felkel az ember, ha 10-11 körül lefeküdt este aludni. Volt ilyen időszakom és tapasztalatból mondom, hogy kb a legjobb időzítés, lefeküdni este 10-11 körül és korán, frissen kelni. Azt is fontos tudni, hogy sokkal hatékonyabb az alvás, ha éjfél előtt már alszol. Én is tapasztaltam. Szóval, többet ér az a 7 órás alvás, ami este 11-től reggel 6-ig tart, mint az a 8 órás alvás, ami hajnali 1-től reggel 9-ig. Van tudományos magyarázata is ennek, hogy miért hatékonyabb, meg én is tapasztaltam.

(#4) turbuczn:
a pánikbetegségre hajlamosoknak is tilos a neten való rákeresés!
Pedig hidd el, hogy nekem segített, mert egyszerűen ha ilyen helyzetben van az ember, mint amiben én is voltam, akkor muszáj megnézni a sorstársak tapasztalatát is, főleg amikor arról van szó, hogy kinek mi segített. Én amúgy teljesen le voltam döbbenve, hogy némely tinédzsernek már hasonló problémái voltak, annyi idősen, amikor nekem bőven nem voltak még ilyen gondjaim! Meg azért az is sokat segít, hogy olvasom hogy ki milyen durva tüneteken ment keresztül, aztán 1 évtizeddel később mégis él még mindig, szóval ez is plusz erőt ad.

(#6) Milka 78:
de azóta is félek minden éjszaka,hogy el tudok e aludni,vagy fel kelek e hajnalba.Annyi áttörést elértem,hogy csak este szedek tabikat és mindkét gyógyszernek csak a harmadát,de ez alá nem tudok bemenni(gondolom attól félek,hogy megint rohamot kapok nélkülük).
Én a relaxációt tudom neked javasolni. Az elalvásban is segít és fontos tudni, hogy ha relaxálsz, akkor eljutsz egy olyan pontra, hogy nyugodtan érzed magad, elérsz egy olyan állapotot, hogy tudod, békesség van, és az élet gondjaival meg fogsz tudni küzdeni. Komolyan, nálam ezt csinálja a relaxáció. Idő megtanulni, de nagyon megéri, és minél többször csinálod, annál gyorsabban jutsz el arra a pontra magadban, hogy már jól érzed magad. És akihez járok, azt mondta, hogy a lefekvéskori relaxáció nagyon sokat segít azoknak, akik évekig csak altatókkal vagy itallal tudtak elaludni. Szóval szerintem neked is ki kéne próbálnod. Viszont élőben kell elsajátítanod, szakemberrel, és azt kell csinálni amit mond! Igaz, hogy pénzbe kerül, a pszichoterápia nem TB-támogatott dolog, de szerintem neked is nagyon megérné!

(#7) SymbianOS:
Vicc az egész mai szemmel.
az és fontos, hogy akik benne vannak, azoknak ez egy üzenet, hogy erő, kitartás, és lesz még idő, amikor ők is így fognak visszatekinteni erre a rossz korszakukra, hogy vicc az egész

(#9) gabor85:
Kalcium, magnézium, Béres csepp=egész napos "nem érzem magam stabilnak" érzés.
szóval jól értem, hogy te pont rosszabbul vagy, ha ezeket szeded?

(#10) szaszlaci:
Nos, barátom
Remélem azóta már elolvastad a teljes cikket.
A tehéntej alapból egy szemét, mellé még kávézol is.
Direkt írtam, hogy nem szeretem a tejet és nem is szoktam inni. A kávé az tény, de ahogy írtam, már leszoktam róla.
Vizet kellene inni eleget, mert gyanúm szerint szerfelett keveset fogyasztasz belőle.
Pedig hidd el, hogy évek óta én hirdetem környezetemben mindenkinek azt, hogy igyon elég vizet. Sztem kb 2006 óta minden nap lefolyatok magamba naponta 2 liter vizet, de ez nyáron általában 3-4 litert jelent. Nyáron bizony gyakran van az, hogy naponta kiürül 2 db másfél literes ásványvizes palack nálam. Szóval egyáltalán nem iszok kevés vizet. Mostanában váltottam csak csapvízre, pénzügyi gondok miatt. Egy ideig így is marad, jó az.
Nem Magne B6-ot, meg ilyen placebó szereket, hanem normális hatóanyag tartalmút, és nem csak ezt meg Ca-Mg-ot nyaranta, hanem mindent, állandóan.
Nem úgy nőttem fel, hogy marokszámra szedjem a kiegészítőket. Senki sem úgy nőtt fel. Nehogy már ez legyen az alap.
Hát barátom, talán el kellene kezdeni odafigyelni a táplálkozásra és sportolni valamit.
Megtörtént. Bár a táplálkozásra nem tudok jobban odafigyelni.

Engem tavaly december 24.-én raboltak ki.
Beültem egy autóba. Beszélgettünk, eltelt két perc, majd bezárta az ajtót(ketten voltak, én hátul ültem). Benyúlt a kesztyűtartóba, majd elővett egy lőfegyvert, és mondta, hogy mindenemre igény tartanának.
Próbálkoztam, de egyből kaptam egy szépet a fejemre a pisztollyal. Kb. 10-20 másodpercig tartottam magam, majd inkább elkezdtem kipakolni.

Nagyjából egy-két hónap után jelentkeztek a pszichés tüneteim.

[ Szerkesztve ]

Telefonon gyorsabban elérsz: 06705213007

Mindig negatívan gondolkodtam mert az előre vetített dolgok nagy része bejött. Ma is így van. Tervezek, mindent.

proof88!

KonzolKartel! Nem hibáztat senki, teljesen normálisan reagáltál. Én nem is tudom mi lett volna ha velem történik. Bár magam ismerve ha látom a fölényt nem mocorgok, ez van.

Lehet pont azért jött be,mert előrevetítetted...én kezdek ebben hinni.

[ Szerkesztve ]

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

Hallottam már, van benne valami úgy érezem.

Baromi érdekes téma ez olyan mint az amikor valaki szereti az alkoholt./nem feltétlen az alkoholiznusra gondolok/
Soha az életembe nem mondta senki a környezetembe hogy pánik beteg,sőt ha vélatlen szóba került akkor is kerülték a témát.
Viszont amióta megszoktam emliteni,hogy gyógyszert szedek mert nem birom a tömeget azóta előkerültek a hasonló problémájú emberek.
Mokás,hogy szembesültem azzal,hogy a fiatalok egy nagy része él a Frontinnal.
Nagyon soksoór szoktam hallani azt is,hogy .:-Utálok bemenni a Tescoba mert ott olyan rosszak a fények az a sok neon....

Mondom erre ez bizony pánikbetegség barátom.legalábbis egy fajtája.
Hogy mitől pánikol,tart, vagy,hogy mi zavarja azt sokszor megmondani sem tudja.

Én tudom mi a bajom .Utálom a tömegnek az a fajtáját ami zárt térben van. Sajnos az ember életének nagyrészét pedig igy éli le....

(#11) Jim-Y:
nekem van egy haverom, neki is vannak ilyen pánikos dolgai. Szoktam vele beszélgetni, de csak idén tudtam meg, hogy néha vannak ilyen rossz időszakai. A durva az volt, amikor épp egy rossz időszaka volt, én meg már tapasztaltabb voltam a témában, és elkezdte mondani, hogy meg fog állni a szíve, meg ilyenek. Nagyon durva volt kívülről látni magamat. Mondtam neki, hogy menjél ki futni, hidd el az segít, és rájössz hogy semmi baja a szívednek. De amikor épp benne van az ember, akkor egy kicsit szkeptikus és parás.

(#15) tojasalma:
mert ez nem betegseg hanem egy megtanult reakcio
hmm, ezt a megfogalmazást se hallottam még erre de érdekesen hangzik

hmm elég durván írtad amiket írtál. Mindenesetre én felhagytam az alkohollal, a koffeinnel, kólát sem szoktam inni, cigizni életemben nem cigiztem, sosem füveztem, nem drogoztam.

Egy érdekes dolog eszembe jutott az alkohollal kapcsolatban. Azt hiszem, májusban, szóval amikor már nem szedtem gyógyszert, megittam egy sört. Rá 3-4 órával, mikor már itthon voltam, csak úgy rám jött a remegés. Nem éreztem rosszul magam, semmi nem volt, de remegtem, mintha hidegrázásom lett volna. Eléggé zavart a dolog. 10 perc után elmúlt. Biztos ami biztos rákerestem az alkohol allergiára, de az teljesen más tüneteket produkál. Tervben van, hogy egy nyugodt hétvégén ismét iszok egy sört, megnézni hogy ismét kivált-e valamilyen negatív hatást, de még nem vettem rá magam azóta. Érdekes, hogy nem is kívánom a sört. Tavaly nyárig bezárólag kívántam a nagy melegben, de mostanában a nagy melegben sem. Persze lehet, hogy mert volt az a remegés, és tudat alatt inkább parázok tőle, hogy igyak. Mindenesetre teljesen fura, régen sosem volt bajom az alkoholtól és 1 sör ugye, fél sör / nem sör.

(#20) tojasalma:
szellemek? Mármint, csak 1 pillanatig gondoltad hogy ott vannak, nem?

(#22) nyunyu:
hmm köszi a linket, tényleg jobbnak tűnik az ára.

(#25) Messa:
huh elég durva! Örülök, hogy túl vagy rajta, igazából nem tudok többet hozzátenni.
Egyébként nem gáz a hosszú hsz, örülök hogy leírtad. Igazából Amikor utoljára átfutottam a cikkem, már rohadtul untam. Szerintem csak az eleje érdekes meg a vége. A közepe, amikor részletesen leírom hogy ekkor meg akkor mi volt, csak azért írtam le ennyire részletesen, mert ebből a sokféle történésből áll össze az egész, és mikor benne voltam a "sűrűjében", én is nagyon örültem, ha valaki valamelyik fórumon részletesebben leírta az élményeit. Szóval szerintem a cikkem középső része csak annak érdekes igazán, aki benne van a bajban, aki még keresi a kiutat.

(#26) Normi01:
és mi volt kicsit pontosabban a problémád?

(#28) Dany007:
A cikkironal meg ha jol olvastam 6 napig volt bent. Hasi ultrahhang ekg meg egyebek... Azert ez inkabb nevezheto kivizsgalasnak, mint ami nalam volt.
igen, teljesen kivizsgáltak, pedig semmi ismerős vagy ilyesmi nem volt képben, sőt én reméltem, hogy nem kell ennyi ideig benn lennem. A vese osztályon voltam egyébként, szóval olyanokkal voltam egy kórteremben, akiknek elég komoly szervi problémáik voltak. Szóval én nem is tudom, miért oda kerültem, bár a mentősök eleve oda kísértek, gondolom ez volt a "legkézenfekvőbb" osztály az összes közül a tüneteim alapján.

(#29) Lacika25:
Lefekszem aludni és csak az jár a fejemben, hogy nem kelek fel reggel, néha akár 1 órát is forgolódok, néha elalszom egy rövid időre, majd hirtelen megébredek s úgy érzem mint aki nem kap levegőt, pedig semmi bajom nincs.
Neked pont ugyanazt tudnám javasolni, mint amit írtam (#6) Milka 78-nak.

Ez egy álnok betegség, de még mindig sokkal jobb, mintha ténylegesen valami bajom lenne.
Igen, én is így vagyok vele.

Ha érzek valami furcsaságot, ami egy normális ember számára semmi, lehet észre sem veszi, az nekem azonnal elindít egy folyamatot.
ismerős, én is egyre jobban elkezdtem figyelni a testemet, és ha valami olyat éreztem ami nem a szokásosnak megfelelő, már elkezdtem kombinálni, hogy miért érzem, mi csinálja, stb. Ilyenkor bizony, szerintem sport kell. Teljesen elvonja a figyelmed, aztán stressz szint is lecsökken, utána már nem is érzed amit előtte éreztél.

Arra most a TV-nél való elalvást találtam ki, ez sokat segített.
ez is egy érdekes módszer. Annak idején, mikor gyerek voltam és sokáig tartott egy film, de meg akartam nézni mert érdekelt, és jól megszívtam, mikor kb az utolsó reklám alatt jól elaludtam.

Próbáltam először kávét inni, de csak rosszabb lett, aztán csak remegtem, alig bírtam beszélni.
jáj. Olajat a tűzre.

(#30) Viper26:
és ha sokat ülsz, mert olyan a meló, akkor iktass be sportot is

(#31) monosgeri21:
no komment

(#32) SymbianOS:
ne is mondd! Én is megrökönyödtem, hogy milyen sok embernek voltak hasonló tünetei! Elég durva, örülök azért hogy én életem első 24 évében megúsztam ezeket.

(#33) Narxis:
Meg kell tanulni a konfliktusokat és a stresszt kezelni, legjobb módja a sport és azon belül is valami intenzívebb, pl. squash mert gyorsan kifáraszt fizikailag, nem szellemileg.
nekem konfliktus kezeléssel nem volt semmi problémám szerintem, vagyis ha valami problémám volt valakivel, akkor azt megmondtam neki. A stresszt azt tényleg kezelni kell és azt tapasztaltam, hogy a tekerés az jobb ebben, mint pl egy súlyzós edzés. Mindkettő segít, de a tekerés jobban. Gondolom a futás is ennyire eredményes. Régen rendszeresen úsztam, de az már nagyon régen volt.

(#34) Ati3120:
Nem tudom hogy mitől számít pánikbetegségnek de több dolgot tapasztaltam már én is azokból amit írtál de nekem szerencsére 3-4 év alatt volt 3 ilyen esetem
én úgy tudom, hogy 1 hónapon belül kell lennie 4 esetnek, akkor beszélhetünk pánikbetegségről

a szívem ver olyan hevesen hogy megmozdult az ágy alattam
az igen

(#35) Normi01:
az igazság valahol a kettő között van, úgy értem, hogy fejben is el kell dőlnie a dolognak, de hozzáteszem, hogy én februárban nagyon nehezen lettem volna meg gyógyszer nélkül, szóval ha gyakorivá válnak a tünetek és állandósulnak, akkor meg kell segíteni a gyógyulást gyógyszeres kezeléssel, és közben életmódot váltani, itt jön képbe az, hogy fejben is eldől valamennyire a dolog, mert tenned is kell érte sok mindent.

10év borzalom következett
itt mérsékelted a sportot az életedben? Vagy szerinted mi okozta nálad?

(#37) SLYM:
egyetem+nem alvás+mellette meló, stb. hát nemtudom megéri-e mindennel egyszerre foglalkozni
így most azt mondanám, hogy nem éri meg. De az is hozzátartozik, hogy magánéletemben is történt negatív dolog decemberben, ami miatt nagyon magam alá kerültem, napokig rosszul voltam tőle lelkileg. Kb fizikailag éreztem a lelki fájdalmamat. Aztán igazából az az egyetemi rosszullét az ez után volt 1 héttel. Szóval az is lehet, hogy ha jól alakul a magánéletem akkor, akkor meg sem történtek volna azok a dolgok, amik miatt ez a cikk született....
Amúgy, én sosem szoktam unatkozni, nem értem azokat az embereket akik unatkoznak. Az a baj, hogy túl sok dolog érdekel jobban, mint hogy csak felületesen értsek hozzá, és ezért egy csomó idő elmegy azzal hogy olvasgatok mindenfélét, meg ugye bizonyos dolgokat gyakorolni is kell, nem elég olvasni. Szóval elég kevés az a 24 óra. De hidd el, megfogadtam, hogy alvásra ezen túl mindig lesz időm. Akkor is, ha nincs idő, akkor is fogok rendesen aludni. Az egészség nagyon fontos dolog.

szerk.: 37. hozzászólásig jutottam el a reagálásban. Holnap folytatom, mert még át kell ugranom a másik cikkem topikjába, válaszolgatni egy keveset.

[ Szerkesztve ]

Nagyon soksoór szoktam hallani azt is,hogy .:-Utálok bemenni a Tescoba mert ott olyan rosszak a fények az a sok neon....

Beteg epulet szindromanak hivjak.

Mostani exmelohelyem is ilyen volt, alig 2 eve epult, csilivili csupauveg irodahaz.
Mikor kinottuk az eredetileg berelt teruletet, mi csoportunk at lett teve a H alaku irodahaz belso sarkaba, ami egesz nap arnyekban van, egesz nap egetni kell valamelyik sor neont, hogy lassunk valamit.
Persze mivel modern neonrol van szo, baromi nagy a fenyereje, plusz a lampatest is erosen tukros, igy voltak belole vitak, hogy melyik sor egjen, mert olyan nincs, ami senkinek sem veri ki a szemet.

Raadasul osszesen 1 nyithato ablakunk volt csak, igy szellozes a nullaval volt egyenlo.
Max akkor jart a levego, ha ki volt nyitva az ajtonk+masik szarnyhoz vezeto erkely ajtaja is.

Dekoracionak volt ugyan legkondi, de azt is koltsegtakarekosan epitettek ki, kimaradt belole a legnedvesito, igy telen egyszamjegyu volt a paratartalom az irodaban, mindenkinek kiszaradt a torka, egett a szeme, antisztatikus szonyeg ellenere minden femtargy razott.
Nyaron meg a legnagyobb hoseg idejen 18C-s viz keringett a legkondiban, kepzelhetitek, mennyire hutott.
De legalabb a hangjatol mindenki a falra maszott

Aztan csodalkozott a napos oldalon levo fonokseg, hogy a "sotet oldalon" miert annyira rossz a kozhangulat, alig halad a munka.

Hello IT! Have you tried turning it off and on again?

ahogy olvasom a kommenteket, latszik hogy meg csak kevesen eltek at igazi panikrohamot, a kicsit rosszul vagyok , emelygek , szedulok , az meg nem az, rendes panikrohamnal mar nincs onkontrol, elveszted az iranyitast, ez benne a legrosszabb, hiaba mondjak az "okosok" hogy nalad van a labda , csak gondold azt hogy jol vagy , hessegesd el a rohamot, ez vicc , ha 1 millio emberen kell atgazolni a gyogyszerert akkor megteszed abban a helyzetben

a szomoru az hogy a panikra hajlamos embereknel egyre csak fokozodik a hatas, foleg ha nem all le a szerekrol , gondolok itt a kavera es az alkoholra fokeppen, a rohamok surusodni es durvulni fognak, es egyeb pszhichikai tunetek is tarsulnak , az agy kezd kifordulni onmagabol

nalam a szellemlatas volt a legdurvabb, aludni nem mertem, sotetben lenni meg plane nem, mint egy horrorfilm csak eloben, volt olyan is amikor nyitott szemmel almodtam , nem ebredt fel az agyam, a fuggonyok lebegtek , maig nem tudom kepzelges volt e vagy valoban megtortent , ejszaka felriadva felettem lebegett egy szellem ,azt hittem ott menten osszeszarom magam , ebben a helyzetben csak a gyogyszer segit, nekem eleg volt naponta 1 rivotril, de van olyan panikos aki 5-10 tablettat is igenyel , el lehet kepzelni nekik milyen keserves az eletuk , van olyan aki az eletet az agy alatt tolti le

mert ez nem betegseg hanem egy megtanult reakcio

Kicsit félrevezető így ez a mondat, de azért van igazságtartalma. Ha pl. rádjön egy roham egy bizonyos szituációban (nálam pl. vezetés közben) akkor tévesen összekötöd a tüneteket azzal az eseménnyel holott semmi köze hozzá. Így legközelebb már előre félsz a szituációtól és gyakorlatilag előidézed magadnak a rohamot. Ez tud a végén odáig fajulni, hogy már el se tudsz menni otthonról.

"Nem úgy nőttem fel, hogy marokszámra szedjem a kiegészítőket. Senki sem úgy nőtt fel. Nehogy már ez legyen az alap."
De ez az alap. Sajnos. Nem a marékszámon van a lényeg, hanem a normális ár/érték arányon, és a rendszerességen.
Ide vágó marketinges szöveg: az ételekben egyre kevesebb a mikrotápanyag, a környezetszennyezés pedig egyre súlyosabb. Mindkettő hiperbolikus görbét vesz fel.
A csapból is az folyik, Szent-Györgyi mennyi C-t (később pedig bioflavonoidokat) evett.

"Bár a táplálkozásra nem tudok jobban odafigyelni."
Általánosságban írom ezt, nem a személyednek szól:
Mikor valaki napi szintű kakaós csiga, párizsis kenyér és egyéb szemét főtt ételek mellől mondja ezt, akkor megkérem, gondoljon már utána, mennyi (energiába) kerülne főzni 1 (–2) napra valami rendeset, és ez szerinte milyen előnyökkel járna.
A mai szokásoknál szinte az összes makrotápanyagra is nagy hangsúlyt kell fektetni!

Annotációként jelzem, hogy írásod vezérfonala nem ismeretlen nekem sem, azért is szóltam hozzá, hátha megfogadsz valamit belőle.

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

ahogy mondod. egy jóféle multivitamin pack-ra érdemes benevezni első körben és akkor le vannak tudva a mikrotápanyagok. ez kb nulla befektetett energia és máris letudtad az egyik leglényegesebb dolgot a táplálkozásodban. ezen kívül ami még kis erőfeszítéssel megoldható az a napi 3 liter vízbevitel. szokni kell, de hamar megvan. és akkor hoppá már kevesebbet fáj a fejem, jobb a közérzetem, a körmömről is eltűntek a kis fehér bizbaszok, nem korpásodik a hajam, a bőröm jobban néz ki, több az energiám. a makrotápanyagok már keményebb dió, nehéz a kenyeret rizsre cserélni, nehéz mérsékelni a cukorbevitelt, stb, de már a 3 dolog egyike is jelentősen javítja az életminőséget. ha valakinek lelki betegsége van, ezek a dolgok sokat számítanak (bár mindenkinek fontos lenne ezzel foglalkoznia, én tanítanám az iskolában a helyes táplálkozást)

[ Szerkesztve ]

Egyetértek. Ha meg már említed a kategóriát, az írásban olvasott gyomorbajoknál (is) érdemes egy probiotikumra benevezni. Nem drága, és sok esetben csodákra képes!

Igyál több vizet mondatomra azt a rendkívül megalapozott és értelmes választ szoktam hallani, hogy felhígul a vér, meg kimossa a nyomelemeket. Hiába, ornitológiai nagyhatalom vagyunk: sok a madár

A rizs említésekor már a hideg futkos az emberek hátán. Ha meg véletlen mondjuk a csirkét is kiejtem, mint olcsó és jó, gyorsan elkészíthető tápanyagforrás, akkor filmszakadás

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

nem véletlenül utálja az átlag a rizst egyébként, ugye főzőcskézni nem mindenki szeret, melóhelyre kis dobozokkal járkálni detto. plusz egy nem sportoló embernek ez nem is a leglényegesebb. a rizsnek egyébként magas a glikémiás indexe, emiatt pedig simán egy kalap alá lehet venni a teljes kiőrlésű kenyérrel egy nem sportoló embernél, talán az még nekik egy jobb tipp lenne utólag belegondolva. és akkor már a csirkét is ki lehetne váltani mondjuk tonhalkonzervvel, vagy némi felvágottal és akkor meg már aztán tényleg el lehet felejteni a főzőcskét. ez tulajdonképpen a lehető legjobb kombó a legkevesebb befektetett energiával. némi zöldség azért még menjen mellé, a gyömölcs meg, mint édesség

[ Szerkesztve ]

Sajnálom ha megbántottalak, de attól a véleményem változatlan. Sok embernek(olvastam róla egy statisztikát ha megtalálom linkelem) még nekem is voltak ilyen tüneteim, pl. kocsiban/moziban, de volt, hogy éjszaka riadtam fel pont úgy ahogy a logout bejegyzésben leírta majd kiugró szívvel és alig kaptam levegőt, de mégsem nyúltam egyből gyógyszerekhez. Az élsportot ne keverjük ide mert az nagyon más. Az aki csak hobbiból sportol sokkal kevésbé van kényszer alatt mint akinél elvárják vagy saját maga elvárja a sporteredményeket, kvázi ez is egy stresszhelyzet.

Én elhatároztam, hogy mindent leszarok, nem idegesítem magam rajta, sikerül ahogy sikerül és nem egyből de egy idő után azt vettem észre, hogy elmúltak ezek a tünetek(hirtelen gyors szívdobogás, éjszaka felébredés levegő után kapkodva, halálfélelem elalvás előtt, pl. attól féltem, hogy szívrohamot kapok). Nem mondom, hogy mindenkinél sikerülnie kell gyógyszer nélkül hiszen minden ember más, elbagatelizálni se akartam de ez nem olyan betegség amiből képtelenség kigyógyulni akár orvosi segítség nélkül is.

Thanos was right.

(#39) DeFranco:
kíváncsi lennék az irományodra

(#60) Dany007:
A vérnyomásom kicsit magas, de az már évek óta és nem vészesen.
Bárcsak a cigiről tudnék így leszokni.

nincs tervezve, hogy leszokj róla, és eljárj rendszeresen futni vagy tekerni vagy úszni? A rendszeres mozgással 1-2 hónap alatt rendeződne a vérnyomásod. Tovább fog nőni, úgy tudom ez kezdeti stádiuma a magas vérnyomás betegségnek.
Amúgy én azt olvastam a koffeinről, hogy fogyasztása után 12 órával is ki tud hozni egy pánikrohamot, ezért sokan nem gondolják, hogy a kávé hozta ki belőlük, mert nem feltétlen akkor jön amikor megiszod a kávét.

(#62) Normi01:
anno azt mondta valaki, hogy egy gyógyszernek 3-féle tájékoztatója van. Mindegyikben ott vannak a mellékhatások, de a betegtájékoztatóban van a legkevesebb megemlítve, aztán az orvosi tájékoztatóban már több, de a teljes listát csak maga a gyógyszergyártó tudja.

(#79) KonzolKartel:
durva

(#83) Silentfrog:
Mokás,hogy szembesültem azzal,hogy a fiatalok egy nagy része él a Frontinnal.
Ezen bizony én is nagyon meglepődtem!

Utálom a tömegnek az a fajtáját ami zárt térben van.
lehet h ez okozta a mozis rohamomat is. Lehet, hogy ha a nézőtér szélén ülök, nem a közepén, akkor nem is jött volna elő. Vagy ha nem lett volna tömve. Mert ugye az egy plusz bezártság érzetet ad, ha közvetlen előtted, mögötted, melletted ülnek idegenek. Erre legközelebb odafigyelek ha moziba megyek, vagy olyan időpont kell amikor kevesen vannak. Mindenesetre most, hogy heti 4-5 napi tekerést csinálok, főleg hogy nincs bkv-bérletem tehát mindenhova tekerve megyek, még inkább úgy érzem hogy a stressz szintem mélyen van, szóval lehet hogy most sehogy sem jönne elő a mozis pánik.

Sajnos az ember életének nagyrészét pedig igy éli le....
hát igen, főleg nagyvárosokban necces a helyzet. Mi panel házban lakunk már gyerekkorom óta. Volt olyan, hogy már megőrültem, mert szerettem volna ha fél óra erejéig minden elku***l. Egyszerűen néha vágyok a csöndre. Egy panelházban, lakótelepen, elég nehéz csöndet találni. Volt barátnőmék külvárosban laknak, imádtam azt hogy ott csönd volt. Ha éppen nappal nem, legalább éjszaka! Itt meg mi van, szeretem az ablakom nyitva hagyni éjjelre, persze amikor lefekszek, tuti akkor vonulnak el a ház előtt üvöltözve. Bár ha bezárom az ablakot, akkor sem sokkal jobb ...

(#87) robisz:
Ha pl. rádjön egy roham egy bizonyos szituációban (nálam pl. vezetés közben) akkor tévesen összekötöd a tüneteket azzal az eseménnyel holott semmi köze hozzá. Így legközelebb már előre félsz a szituációtól és gyakorlatilag előidézed magadnak a rohamot.
Ja ez mondjuk tény, ismerős.

(#88) szaszlaci:
az ételekben egyre kevesebb a mikrotápanyag, a környezetszennyezés pedig egyre súlyosabb.
igen, ezt én is olvastam sajnos.
A csapból is az folyik, Szent-Györgyi mennyi C-t (később pedig bioflavonoidokat) evett.
Te fogyasztasz külön kiegészítő formájában C-vitamint? Mert megmondom, sok mindent olvastam pl body.builder.hu-n tavaly. Nekem van itthon egy fél kilós C-vitaminon por formájában. Szóval 1-2 grammot be lehetne vinni naponta. De még nem próbáltam ki, amikor gyomorbántalmaim voltak, nem akartam hogy esetleg ettől is égjen. Az is zavart, hogy más helyeken más-mást olvasok, ajánlott napi vitamin bevitelnek. Szóval néha nem tudom eldönteni, hogy adott adag most túl sok, vagy kevés. Pedig olvastam én a kommenteket, hogy amióta szedi XY a c-vitamint (pl napi 1 grammot), mennyivel jobban érzi magát. Mit gondolsz?

Az ételhez: tavaly vagy tavaly előtt nyáron nagyon elkezdtem odafigyelni, rengeteg rizst ettem csirkehússal. Én naponta 4x eszek kb. Persze nem egyfolytában csirkét rizzsel. Sok mindent eszek. Viszont zöldséget nem igazán eszek, egy kis uborka vagy paradicsom a reggelihez, egy kis csemege uborka ebédhez, de almát meg ilyeneket önmagukba csak úgy nem eszek. Gyümölcsökkel jobb a helyzet, banánt kb minden nap eszek. Tervben van hogy banánturmixokat fogok iszogatni naponta, igaz ahhoz nagyobb banánmennyiségre lesz szükség.

A rendszeres testmozgással az a tervem hogy már soha a büdös életben nem fogom abbahagyni. Ahogy írtam, 2 napig nem mozgok, már érzem hogy kéne, mert nem vagyok jól ...

(#89) SLYM:
ezen kívül ami még kis erőfeszítéssel megoldható az a napi 3 liter vízbevitel. szokni kell, de hamar megvan. és akkor hoppá már kevesebbet fáj a fejem, jobb a közérzetem
Anno barátnőmet folyton rá akartam venni, hogy igyon többet. Jellemzően a nők baromi keveset isznak, és ha isznak is, akkor mindenféle hülyeséget. Már nem vagyunk együtt, de múltkor büszkén mesélte, hogy már eljutott odáig, hogy naponta megiszik másfél liter ásványvizet, de többet egyelőre nem tud. Azért ez is haladás mindenesetre a részéről.

(#92) Narxis:
Én elhatároztam, hogy mindent leszarok
ahhoz képest az aláírásod kicsit bebiztosítottnak tűnik

[ Szerkesztve ]

C mennyiség (természetesen fogyasztok pluszban): ha megeszel 200 – 500 gramm epret vagy kivit, abban annyi C van, ami az okos orvosok szerint sokszoros túladagolás.
Asc. sav önmagában okozhat emésztési bajokat érzékeny gyomróaknál, ezért egyrészt kajával kellene bevinni, másrészt felszívódást segítő anyagokkal.
Két jó terméket tudok megemlíteni, ha említetted az oldalt, akkor onnét linkelem őket: egyik és másik. Összetételt és a napi adag árát kell nézni.
És megelőzve az okosokat: a kevés vízivás fogyaszt vesekövet, nem a sok elegendő mennyiségű C-vitamin!

Zöldség: hát, uborkát rágcsálni tényleg nem a legjobb, de lehet mondjuk csinálni paradicsomsalátát jó sok erős paprikával, vöröshagymával meg olíva (vagy tökmag) olajjal. –azt amúgy is kellene iszogatni. Ha 4x eszel normálisat egy nap, akkor ez is etei majd mellé magát, hidd el
Létezik spirulina alga por is, az sem egy rossz dolog, csak kicsit még túl van árazva.
Viszont a gyümölcsöt ne vedd egy kalap alá a zöldséggel, nem helyettesíti, mégha amúgy fontos is!

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

ezen kívül ami még kis erőfeszítéssel megoldható az a napi 3 liter vízbevitel. szokni kell, de hamar megvan. és akkor hoppá már kevesebbet fáj a fejem, jobb a közérzetem, a körmömről is eltűntek a kis fehér bizbaszok, nem korpásodik a hajam, a bőröm jobban néz ki, több az energiám. a makrotápanyagok már keményebb dió, nehéz a kenyeret rizsre cserélni, nehéz mérsékelni a cukorbevitelt, stb, de már a 3 dolog egyike is jelentősen javítja az életminőséget.

Kenyer: ~4 eve leszoktam rola, kb. heti 4 zsembe fogy, az is csak virsli vagy halkonzerv melle. Egyebkent joghurtot vagy gyumolcsot eszem vacsira.

Rizs: Mikor elozoleg munkanelkuli voltam majdnem egy evig, sokallottam a krumplik arat a sarki kifozdeben, akkor alltam at a joval olcsobb rizsre. Azota is hebe-hoba eszem krumplit.

Cukor: azt is csak melohelyen fogyasztottam, mert az instant kavekat nem igazan lehet cukor nelkul inni.
Rendes kavefozot meg csak igergette a cegvezetes, de abbol is csak a szarvasi elektromosra futotta, abbol kijovo fekete szinu ihatatlan lotty meg nem kompatibilis a gyomrommal.
Itthon rendes kavet iszom, sok tejjel nyakonontve, abba felesleges a cukor.

Viz? Napi 2 liter korul van, melohelyen a szaraz levego miatt inkabb 2.5.

Sport? Tizensokev fotelpatkany informatikus uzemmodot ~3 eve csereltem sportosabbra.
Sokfelet kiprobaltam: gyuras valamiert nem erdekel, bicikli jol lefaraszt ugyan, de tul monoton.
Gyarilag selejt terdeim meg erosen korlatozzak a szoba joheto mozgasformakat: futas, ugralas total eselytelen.
Heti 3 ora pilatest viszont kezdem unni 2.5 ev utan.
Joga/body art bejonne, mert agyilag jobban kikapcsol, mint a pilates, de az meg tulterheli az izuleteket a hajlekonysagot fokozo gyakorlataival, vagy valamelyik izmomat huzom meg, de nagyon.

De igy sem sikerult megbirkozni a melohelyi stresszel, pszichiaternek meg mar nem volt erosebb antidepresszansa, igy a totalis idegosszeomlast megelozendo inkabb felmondtam.
Most kereshetek valami nyugisabb allast, ami nem keszit ki idegileg.

Hello IT! Have you tried turning it off and on again?

Nem értettél meg,a sporttal kapcsolatban meg pláne nem,a sorok között olvasva kijött volna a lényeg,hogy nem akaratgyenge vagyok hiszen borzasztóan akartam a sportban is bizonyítani,így ahogy abban sem ebben sem az akaratgyengeségen múlott,tehát a betegségben sem,nem kívánom neked az igazi beteség megtapasztalását mert nem vagyok ilyen,persze utólag te is produkáltál dolgokat,ez erősen magyarázkodás.Egyszerűen elbagatelizálsz dolgokat bárminemű tapasztalat,szaktudás,empátia hiányában.Részemről ennyi,futottam sok kört a hétköznapokban ilyen tipusú emberekkel,nem látom értelmét a továbbiakban.Az én véleményem meg az,hogy rengeteg ember ezért szenved némán otthon,mert ha segítséget kérne bárkitől is akkor megkapná a "gyenge jellem vagy" és "bolond vagy" jelzőket,ez nem ilyen egyszerű,komoly biológiai háttere van mivel nem csak pánikbeteg vagy hanem adott esetben 90%-ban valamilyen szinten depressziós is vagy egyéb szorongásos zavarban szenvedhetsz ami komoly agyi elváltozással jár.Mint írtam,részemről ennyi.

[ Szerkesztve ]

"It was me on that road. But you couldn't see me.Too many lights out, but nowhere near here.It was me on that road. Still you couldn't see me.And then flash lights and explosions"

természetes, hogy a helyes táplálkozás és a sport nem old meg mindent, de valszeg rosszabbul lennél, ha hagyagolnád a kettőt. és mi van a mikrotápanyagokkal? eszel valami multivitamin pack-ot? az még sokat segít. egyébként most láttam egy jó videót, ahogy látom itt a topicban sokaknak vannak hasonló problémái, mint a cikk írójának, ez hátha segít valamit: [link]

(elöljáróban annyit, hogy az előadásban van egy érdekes kutatási eredmény, mégpedig, hogy a legtöbb ember a halálos ágyán a legtöbbször azt bánja, hogy túl sokat és túl keményen dolgozott az életében. a ti bajotok alapja is ezzel kapcsolatos)

[ Szerkesztve ]

eszel valami multivitamin pack-ot?

Mint korabban irtam, kalcium+magnezium+cink, actival extra, meg ujabban a sok sport miatt recsego-ropogo izuleteimre glukozamint.
Utobbit meg csak par hete szedem, egyelore nem erzem, hogy hasznalna.

túl sokat és túl keményen dolgozott az életében. a ti bajotok alapja is ezzel kapcsolatos

Miota a cegnel bevezettek a digitalis villanypasztort, ami lassan a sz@rassal tolott idot is levonja a napi netto 8 orabol, nem csak a "celtalan" netezest (index, origo, forumok, PH), viszont a tulorakat egyaltalan nem fizetik, azota a ceg vezetes csodalkozik, hogy a sok embernel korabban teljesen termeszetes havi 20-30 ora tulora egyszamjegyure csokkent+meredeken zuhan a moral, es mindenki ugy jon be reggel, hogy mikor lesz mar vege a munkaidonek.

De legalabb a 2-3 hetente esedekes fejmosast mindig megkaptuk, hogy sz@rok vagyunk, meg nem hatekonyak.
Csak eppen az okokat nem akarjak eszrevenni, hiaba jeleztuk mar ezerszer, kezelni meg vegkepp nem hajlandoak.

Ezen max munkahely valtassal lehet segiteni, de ezt eleg sok (ex)kollega szinten ugyanigy gondolta/gondolja.

Hello IT! Have you tried turning it off and on again?

Regényben tudnék neked válaszolni... 1986-ban dördült el a startpisztoly egy vesekövesség miatt. Aztán felmerült az SM gyanúja is, amit véglegesen 11 év után igazoltak. Ennek alapján a neurológiai-pszichikai, belgyógyászati kórképem 2012-ig így alakult:
1. sclerosis multiplex
2. Pánikbetegség, agorafóbia, szociofóbia, organikus pszichoszindróma, "A" tipusos depresszió.
3. Szívinfarktus, magasvérnyomás betegség, ischaemiás szívbetegség, vese verőér szűkület, instabil angia.
4. Minden egyéb sz@r, a petefészek-gyulladást és a méhen kívülii terhességet kivéve, de a legjelentősebb a vesekövesség.

A pánikbetegség minden tünetet tud utánozni, produkálni. Szédülés, fóbiás szédülés, mellkasi panaszok, szívdobogás-érzet (palpitáció), de az egészben a legundorítóbb az az alaktalan, meghatározhatatlan félelemérzet, a pánik, amit a szerencsétlen delikvens érez.
Halálfélelem? Nem pontosan az... az is, de leginkább valami tébolyult iszony, mi lesz most velem, mi fog történni, ha nem múlik el stb. Tulajdonképpen a félelem a félelemtől; ezt bizony Dante kihagyta a poklából.
Amik hasonló tünetek egyes betegek között, például a felgyorsuló szívverés. Jellemző, hogy az illető állandó, szinte leküzdhetetlen kényszert érez a pulzusa kitapintására, ami aztán gerjeszti a mind gyorsabb szívverést.

Én régi "motoros" vagyok ebben a "szakmában", részint pánikbetegként, részint hivatásom szerint; mégis, az infarktusom után fél évvel kiújultak olyan jellegű pánikrohamaim, amelyek életveszélyes vérnyomás-kiugrásokban manifesztálódtak. Miközben tudom, hogy ilyenkor nem szabad állandóan a vérnyomást méricskélni, mégis, két-három percenként egyre növekvő rémületttel mértem a vérnyomásom, ami azt eredményezi, hogy 140-150 környékéről 10 perc alatt 220 felett találom magam. A gyors hatású vérnyomáscsökkentők ilyenkor alig használnak, csak ha valamilyen csoda folytán meg tudok nyugodni. Amit viszont bármi kiválthat, ami eltereli a gondolataimat róla... ilyenkor csoda történik, 200- ról akár 120-ra szinte pillanatok alatt visszaesik a tenzióm.
A bizoprolol, az alprazolam - főleg az előbbi, a béta-blokkoló csak tüneti kezels, félmegoldás, még annak sem tökéletes. (Mellesleg a Frontin a Xanax generikuma, szerintem a vivőanyag másként kötődik a hatóanyaghoz és nem egészen egyenértékű az eredetivel, a Xanaxszal, de mindegy...) Az alprazolamtól csúnya hozzászokás és függőség is kialakulhat; kevesen tudják, hogy súlyos esetben ez is eredményezhet delirium tremenst.
Mi a megoldás... a megoldás nagyon nehéz. Ha azt mondjuk rá, az egyén akaratán múlik, ez önmagában így nem igaz. A pánikbetegség ki is újulhat és egy életen át vissza-visszatérő útitárs lehet. Én azt mondom, a legfontosabb az, hogy a beteg legyen tisztában magával. Tudja azt, hogy ő pánikbeteg, vagy pánikbetegségre hajlamos. Magyarország felnőtt lakosságának több, mint a 10%-a az és minden második, harmadik ember legalább egyszer átesett életében pánikrohamon. Ugyanakkor a társadalmi megítélés miatt a legtöbb ember szégyelli... mert akkor ő dilis", elmebeteg stb. Pedig ez nem elmebetegség. De azért érdekes, ha náthás, taknyos vagy, ha gennyes szúrt sebed van, az társadalmilag elfogadott... ha pszichés problémáid vannak, akkor jön Villon Ellentétek balladája: "befogad és kitaszít a világ".

Tisztellek érte, hogy mindezt leírtad, de azért azt tudom mondani, a leghelyesebb az, ha az "élményeidet" minél kevesebbet eleveníted fel. Ilyenkor ugyanis újra átéled őket és ez esetleg kiújuláshoz vezethet. Az előbb, hogy a vérnyomás kiugrásról írtam, már éreztem, "pirosodik" a fejem.
Visszatérve a mi a megoldás kérdésére: nehéz. Mint az alkimisták fehér elefántja. Mert azt tartották, akkor tud aranyat csinálni, ha nem gondol a fehér elefántra ... de ha már arra gondolt, hogy nem gondol rá, máris gondolt arra a qrva fehér ormányosra...
Néhány tanáccsal tudok csak szolgálni: kevéssé ismert, hogy a kávé ritka esetekben pánikrohamot vált ki. Tetejében kiszámíthatatlan, hogy mikor. Ha biztosra akarsz menni, ne igyál kávét. Az is kevéssé tudott, még orvosok körében is, hogy ritka esetekben az alkohol is gerjeszthet pánikrohamot. Rajtam már az orvos ismerősök röhögtek, amikor arra panaszkodtam, megiszok egy pohár sört és gyakran kiugrik a vérnyomásom. Azt mondták, lehetetlen, attól lejjebb kellene, hogy menjen. Addig túrtam a neten, míg rá nem akadtam egy neves orvosi lapban közölt megfigyelésekre utalással: nagyon ritka esetekben a kávé, vagy az alkohol kiválthat pánikrohamot.
A másik megoldás a pszichoterápia mellett valamilyen korszerű antidepresszáns lenne; ezeket ugyanis nem csak depresszió ellen, hanem generalizált szorongás kezelésére is szokták használni.
Szintén megoldás lehet bizonyos gyógynövény készítmények rendszeres használata, mint pl. a Nervenpflege. Fő alkotóeleme a macskagyökér (valeriána), ami a legtöbb embernek büdös, nekem semmi bajom vele: a hatása a lényeg. A hatása, mert úgy szedál (nyugtat), hogy nem tompít, a benne levő illóolajok még serkentik is az agyműködést. Mellesleg az ókori Rómában gyakorta fogyasztották, neve is a latin "egészségesnek lenni" szóból. ered.
Végére hagytam a pszichoterápián alapuló relaxációs gyakorlatot. Ezt érdemes jól képzett szakember, terapeuta segítségével elsajátítani. (Nem a Silva féle konfekcióról beszélek. A lényeg az egyénre szabottságon van.)
Az autogén tréning, a relaxáció azon alapul: ha a pszichés állapotunk, a tudatalatti tud reakciót kiváltani tudatos állapotunkban, akkor ez az út, ha nehezebben is, de visszafelé is járható. Ha a vizsgára, a főnöködre stb. gondolsz valahol a tudatod mélyén, vagy bármi olyan helyzetre, amivel kapcsolatban kellemetlen tapasztalataid voltak, akkor előfordul, hogy pszichoszomatizálsz. Verejtékezés, szédülés, szívdobogás-érzet stb. alakul ki. Az autogén tréning során olyan gyakorlatokat végzel, aminek az az eredménye, hogy mesterségesen ellazulást, jó közérzetet tudsz előidézni. Természetesen az ember nem ülhet le az utca forgatagában relaxálni. Ezért a tréningeket mindig "kulcsszavak" ismételgetésével fejezik be. (Pl.: mindig nyugodt, határozott, magabiztos vagyok.) Hosszú idő után ezek a kulcsszavak rögzülnek az agykéregben és a gyakorlatok során ezért kedvező fiziológiás változásokhoz már elegendő csak ezeket bárhol, bármikor ismételgetni...

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Még valami: pláne a kezdő pánikbetegnek, depressziósnak durva szakmai hiba azt mondani: csak rajtad múlik, ha erős az akaratod, meg tudod te azt változtatni és hasonló sztereotip f@szságokat. Pláne a kezdő beteg: out in order... Nem rajta múlik. Akár családtag, akár ismerős - és sajnos, néha még orvos is ezzel jön, nagyon nagy hibát követ el, csak tovább hajszolja szerencsétlent az önmaga alulbecsülése felé, aminek akár végzetes következményei lehetnek.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek