Az egyetlen probléma, hogy egy szempillantás alatt out of stock lett, pedig én is rátettem volna a mancsomat egyre. :/

Ugyan már, én nem vagyok kötekedős! Csak mindenki más az!

királyság. lassan a csatlakozók több helyet foglalnak, mint maga a "gép".

Ne aggódj, mindjárt mennek fel eBayre 10X-es áron..

Az aktualis magpi magazinhoz adjak, lemezmelleklet helyett... Csak nem lehet kapni sehol.

https://www.coreinfinity.tech

Jo kis cucc a Sima Pi-nel 40%-al gyorsabb? Akkor ez is jo lenne hazimozi alapnak

A Pi hatareset volt 1080p-s filmekre, a Pi2 viszont gond nelkul viszi oket. Ez a cucc valahol a ketto kozott van teljesitmenyben.

ha valaki csinal csoportos rendelest, benne vagyok 1 db-bal. Budapest belvaros, metro atvetellel.
mar a raspi1 postazasi koltsege is brutal volt, de ez, hogy egy 1500ft-os cuccert 5000-et fizessek, irrealis :/

Én csak azt nem értem, hogy miért nem voltak képesek még mindig párhuzamosan kivezetni az USB-t a GPIO tüskesor végére?

Rengeteg féle kiegészitő modul előtt nyithatná meg az utat: 3G/LTE modem, további USB HUB, multiportos LAN, DVB-C/T modul stb sb és ezek tetszőleges keveréke... De amig csak ilyen csatin érhető el, addig legfeljebb a külső hidas gányolás marad a szépen rápattintható modul helyett...

Egyébként ezt leszámitva üdvözlendő, hogy megint lesz kis fogyasztású, árú és méretű variáns - valószinűleg nem egyet fel fognak szippantani a jövőbeli projektjeim...

Hát ezt megnézném, hogy eszkábálod házimozi-alapnak

Arduino ellen már-már tökéletes!
Csak a GPIO pinekről is meg lehessen rendesen 5V-táplálni.

Bélabá

Hová lett a Lan csatlakozó?

duree54

Én a kettest használom majd egy éve média szervernek és playernek is.Tökéletes,nem találok hibát benne.És nézd meg az árát.

duree54

a LAN-t csak egy buta USB HUB + LAN combo csipp adja a nagyon (ez egyben a rákfenéje is), erről pedig lehagyták hiszen csomó feladatnál nincs semmi szükség még erre sem - persze ezért lenne jó mint emlitettem ha az USB-t kivezették volna a GPIO tüskék végére, mert akkor utólag kaphatna kompakt módon ilyen modult is, ha valakinek erre lenne szüksége...

Röviden azért nem szokás USB-t tüskesorra kivezetni, mert az USB egy nagy sebességű differenciális jelvezeték. Ilyet pedig csak impedancia kontrolláltan lehet vezetni, vagyis megfelelő karakterisztikus impedanciájú csatlakozó szükséges hozzá (mint az USB csatlakozó maga). Tüskesorral esélyes hogy az EMC teszteken megbukna és valószínűleg perifériák egy részével nem működne.

igazából ez egy csupaszított pi1, a belseje ugyanaz, a turbó órajelekkel a sima pi is tud szerintem ennyit

az EMC/FCC stb tesztben igazad van, az viszont elkerülhető lenne ha pl csak egy 4-es tüskesort mint opcionálisan beforaszthatót tettek volna mondjuk az USB alj mögé - akinek ez kell, felteszi és meglátja hogy kattog e mellette a TV

mikrokontroller, openwrt-s és egyéb embedded eszközök kapcsán sokat játszok USB 2.0 Full/HiSpeed-el, és nem nagyon tapasztaltam problémát eddig ami a vezetékezésre lett volna visszavezethető, pedig használtam már pár saját nyákos megoldást is... A differenciálisnak nagy előnye, hogy érzéketlenebb a hibákra, zajokra, tükröződésekre mint a sima hi/lo jelszintes protokolok...

Amikor 1974-ben megjelent az első hobbistáknak, otthonra szánt számítógép, az Altair 8800, akkor az otthon összeforrasztgatandó, alapkivitelű készlet mai áron számítva kb. hatszázezer forintba került. Innen sikerült eljutni odáig, hogy a Pi Zerot (ami milliószór erősebb gép, mint a 8800) egy újság mellé csomagolják.

DRM is theft

Azt hiszem, ebből fogok egy párat majd venni.

Don't sing if you want to live long, they have no use for your song, you're dead, you're dead, you're dead, you're dead and outta this world.

Nézd meg a PI2 paramétereit.és utána nyilatkozzál.

duree54

Szerintem Arduino ellen ez egy semmi, ha valóban annak akarnának ellenfelet, akkor olyat adnának ki, amin nem linux fut, hanem csak usb-n keresztül lehet rá kódot tölteni, nen lenne rajta hdmi, srb. plusz analóg bemenet most sincs.

A tuning a kisfiúk alap órajele. | i5 6500

Ennyiért veszek 10 et... Tutira mindenhol ezt fogom használni 😀 hálózatot lehet rá varázsolni?

[ Szerkesztve ]

Premium Mining Rigek és Gamer/Workstation gépek: tőlem, nektek :)

Ismerem a pi2 paramétereit. el kéne olvasni, hogy mire vonatkozott...

@gyurkikrisz
- annyiba se kerül (töredéke) mint egy eredeti Arduino Nano és közel annyi, mint egy jobb kínai másolat Nano (pinek száma miatt az összehasonlítás)
- durvább számítási teljesítménye van, mint a Duénak (az ARM-os M3-as)
- soros port, i2c, spi van rajta --> a legtöbb perifériához lehet kötni (ha nem épp az összeshez, amit a hobbisták használnak)
- ebben benne van MINDEN, csak rádugod a monitort, billentyűzetet-egeret (jó, nem árt majd egy wifi adapter sem) és uccu neki, míg az arduino igényel egy külön PC-t is, ami azt is jelenti, hogy a hobbistáknak bonyolult debuggolás sokkal egyszerűbb (megnézem, hogy csinálsz logfilet egy arduinon)
- sokkal-sokkal-sokkal több lehetőséged van, mint Arduinoval

Úgy néz ki, nemsoká fogok kölyköknek programozást tanítani. Nekik teljesen jó egy ilyen megtanulni az alapokat! Mert elsősorban nekik indult, nem? Hobbistáknak otthon szórakozni.

Bélabá

De szokas, nezd meg az alaplapod.

(#11) Béééla: 5V mar a regmult idok lemeze, csak nagyon nagyon ritkan indokolt a hasznalata.

[ Szerkesztve ]

Attól mert az alaplapokon is van ilyen megoldás, általánosságban nem lehet kijelenteni. Legfőképp az USB PHY által használt jel felfutási idejétől függ, hogy az adott implementáció esetén mennyire tolerálható egy tüskesor a jel útjában. Szimulációval vagy méréssel lehet a kommunikációt minősíteni, feltételezem ezt ők is megvizsgálták és itt ezért nem került fel.

Rendben van, hogy ismered a paramétereit ,akkor tudnod kellene ,hogy megfelel mindarra amire használom.

duree54

OTG adapterrel természetesen bármiféle USB eszköz mehet rá, de pl már micro USB-s HUB és LAN adapter is létezik - Wifi-t még nem találtam, de talán idővel az is lesz ha igény lesz rá...

Pedig de. Az USB rootok jelentos resze alaplapokon talalhatoak meg, igy kijelentheto, hogy szokas. Az, hogy mit vizsgaltak meg, pusztan spekulacio, kar ebbe belemenni.

(#30) Duree: Lehet, hogy csak figyelmetlenul olvasok, de eddig nem lattam Duree specifikus szakaszt az adatlapokon, igy szerintem az adatok ismereteben nem kene tudnom semmit a felhasznalasi szokasaidrol.

[ Szerkesztve ]

Mondok egy erős indokot: megtápolni a Raspit
A Raspi1-em biztonságosan működtettem onnan, annyi, hogy arról nincs biztosíték, míg az USB-ről van.
Ha nem okoz a júzer brownoutot, egy ilyen teljesen jó etetni a raspit és közben a 3.3-as IO illesztést is meg tudod oldani, főleg ha az ígért 160mA nem hízik sokkal nagyobbra. (a 7805 amit tesznek rá, 1-1.5 ampert ad ki max) Akkor elég egy combosabb telefontöltőt rádugni és mehet a móka.

Bélabá

Ahol fontos a pontos működés oda az Arduino sokkal jobb. Ez olyan fából vaskarika kategória és az RPi elég erős lehúzás a versenytársak ár/teljesítmény arányához. Persze jól csinálják az ilyen dömpingekkel, még akkor is ha a legtöbb Zero talán a polcon végzi.

Ja és az aarch64 jöhetne már.

[ Szerkesztve ]

Ahol fontos a pontos működés oda az Arduino sokkal jobb.
Legfeljebb ha natívan programozod. Olyan pofonokba tudsz belefutni Duinon, hogy ihaj, elfelejti megemlíteni hogy melyik timert használja, estébé.

RPi elég erős lehúzás a versenytársak ár/teljesítmény arányához
Amikor a 8bites csótány 1000 feletti tételes rendelésben is háromszor annyiba kerül, mint egy GHz-es alkalmazásprocesszoros cucc, nem értem milyen rossz ár-érték arányról beszélsz. Lehet hogy egy bananaPihez vagy hasonlóhoz képest rosszabb az arány, viszont ennek van "támogatása". Én is láttam anno kismillió hasonló fejlesztőpanelt, és egy gyári rendszerképen kívül más nem volt hozzá elérhető.

Bélabá

Gondoltam hogy a támogatással jössz.

Ja ertem. Tehat akkor te nem GPIO pinrol akarod megtaplalni, hanem azt szeretned, hogy legyen 5V pin a tuskesorban?

És szerinted olyannak, aki korábban csak felhasználóként kezelte a számítógépeket, annak vaskos kézikönyvek és egyetemi szintű kurzusok kellenek, nem pedig next-next-finish bonyolultságú példák...

@Reggie0
Nem szeretném, van (pin 2 és 4, akár a 3.3V-ot is lehetne közvetlen adni, de azt magának lepofozza)
Lehet már ma is olyan cobblert kapni, ami a breadboardra már gyárilag rávezeti a tápot. Arra gyakorlatilag közvetlen mehet a zero is, breadboard másik végére a korábban mutatott táp, és megvan a mágia

[ Szerkesztve ]

Bélabá

Szerintem nem 7805 vagy hasonló pazarló melegedős LDO került rá hanem kapcsüzemű, nézd csak meg a jobb felét:

L1, L2, U3 - szerintem ez egy 2 ágú kapcsüzemű táprész lesz, a betápot pedig a J1 öngyógyulós biztosítékon keresztül kapja. Azt én is remélem, hogy a GPIO sor 5V lába felől is meg lehet majd tápolni, mert utálom ezeket az olcsójános microusb csatikat - ezért is sírok egy tüskés kivezetéses USB után...

(#38) Béééla

Csak a 3.3V szerintem nem lesz elég neki a GPIO-n keresztül, ezek a procik manapság már többféle feszültséget kérnek a mag, I/O, memória oldalakra - viszont ha megfelelő az 5V bekötése, az lehet jó, max neked illik gondoskodni egy külső biztosítékról...

Majd akkor tudunk róla biztosat mondani, ha publikussá válik a kapcsrajza, vagy gyakorlatban kipróbáljuk

[ Szerkesztve ]

A 7805 a kínai csoda-breadboardtápon van
Anno amikor néztem, lehet-e kívülről tápolni, akkor valami olyasmi rajzolódott ki, hogy 5V a "master", és ebből lesz 3.3V, ezt alakítja tovább 1.8-ra is, és az 5V meg közvetlen be se megy a prociba, szóval ELVILEG beindulna a külső 3.3V-tól is, most hogy ezen hogy csinálták, kettőt és könnyebbet

A gyakorlatban kipróbálás várat magára (legalábbis amíg Angliában leledző rokon nem talál magpi magazint vagy nem lesz adafruiton újra elérhető)

Bélabá

nekem ilyenből van itthon egy marékkal:

ezeken (AMS?)1117-5.0 és 3.3 van, aminek az elméleti max terhelhetősége ugyan 1A, de se a nyák kialakítása nem igazán partner a hűtésében, másrészt a bemeneti feszülsége is max 12V (abs. max 15V), amit ha 12-ről etetünk az sem előnyös melegedés tekintetében - így tapasztalatom alapján nem érdemes 3-400mA fölé menni vele, akkor nem lesz gondja...

A szalagkábeles breadboard kivezetés helyett már el is kezdett kattogni az agyam: a zero-ba 90 fokos dupla tüskesort kell ültetni, ezzel függőlegesen állítva belemegy a breadboardra párhuzamosan állított saját nyák hüvelysorába, az meg kétoldalt tüskesorral csatlakozik a breadboardra. Esetleg egy 5V kapcsüzemű tápot is mellé lehet dobni... Így a breadboard középső sávjában függőlegesen állna a kis zero a lehető legkevesebb helyet elpazarolva, a lehető legstabilabb módon...

Neked fogalmad sincs miről beszélsz. Tudok én is érveket felhozni az Arduino mellett (pedig utálom ):

- kb 1/100 terhelt fogyasztás a Pi-hez képest
- sokkal egyszerűbb programozni
- nincs semmi "felesleges sallang"
- rengeteg más lehetőség

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Mar azt hittem, hogy felreertelek, de akkor minek neked az 5V GPIO? Tok felesleges.

1.8V-ot nem ritka, hogy tokon beluli LDO allit elo a bemeno 3.3V-bol.

(#42) lezso6: kiegeszitenem:
- kevesebb errata
- kevesbe komplex kod(kisebb hibalehetoseg)

[ Szerkesztve ]

Nem "kell" az 5V GPIO, az 5V sín mondjuk egy szervóhoz jöhet jól vagy valami egyebet megtápolni a raspin kívül.
A kevesebb komplex kódot meg nem említettem volna meg, kellett már beletúrnod az arduino gyári libjeibe? Ott is van pár köbméter kód.

@lezso6
Neked fogalmad sincs miről beszélsz.
Ez azért elég erős.
A célközönséget a fogyasztás nem érdekli, az "egyszerűbb programozás" rohadtul nem igaz arduino esetén (főleg debugger hiányában) mert aki csak pötyögni akar, annak ott van kismillió python lib, komolyan aggaszt, hogy milyen sallangról beszélsz, egyedül a más lehetőség igaz, de az egyszerűen abból adódik, hogy a raspi alkalmazásproci, a duinok meg szimpla AVR-re épülnek.

Annyi, hogy ha pro vagy és elhagyod az arduino fogságát, akkor feldobsz egy AVR/Atmel Studiot és leszeded a proci adatlapját, a Raspinál meg sokkal bonyolultabb kernel modult írni. De ez meg nem az a terület, ahova szánják...

Bélabá

Az ég világon semmi értelme hasonlitgatni az arduino családot vagy bármiféle mikrokontrollert egy 1GHz-es SoC-hoz 1000x annyi RAM-mal - teljesen másra találták ki, csak van aki mindenáron baltával akar csavart behajtani és csavarhúzóval fát vágni...

IoT célra nyilván alapjában véve nem a legjobb választás bármiféle Pi - de a klasszikus AVR Arduino család sem! - de van helyettük remek platform ESP-8266 néven nativ WiFi támogatással! Meg lehet kapni kis modul formájában (2-3$ free shipping), de akár Arduino IDE és hardver kompatibilis formában is pl Wemos D1 néven (7-8$ free shipping, és nem 5e+áfa+szállitás mint pl a Zero 5$-ja)

Ez a Zero olyan helyekre lesz majd jó, ahol kell a feldolgozási teljesitmény és a kicsi méret is szempont...

Az Arduino célközönségének nem kell debugger, nekik annyi a lényeg, hogy rádugják gépre, feltöltsék a programot, és múkoggyon. Fogyasztás igenis lényeges, szerinted senki sem használ Arduinót elemről?

Persze maga az Arduino egy vicc az MCU-k világában, de attól még MCU, megvan az alkalmazási területe. Van egy kis átfedés az a Raspberry Pi-vel, de baromi más a kettő, egyszerűen nincs értelme egyiket a másikhoz hasonlítani objektíve. Az más kérdés, hogy neked melyik hasznosabb.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

A "nem kell debugger" a tévedés, ugyanis hiba bármikor lehet. Most hogy egy printf(akármi) a debuggolás eszköze vagy egy Lauterbach, az a nem mindegy, nem véletlen, hogy a hobbisták körében kevésbé elterjedt a beágyas játék, hát még az, amikor lemész, és a regisztereket túrod dokumentálatlan cucc miatt. Az Arduino igényel extra debuggert, a pi-n meg megoldod helyben, és ez, ami sokat lendíthet. A duino elindulni jó, és van egy szakadék a durva felhasználása és a kezdet között, amit nehéz meglépni. A raspival ha van netkapcsolat, sokkal messzebb juthatsz ugyanannyi befektetéssel, noha azon a profile szint még keményebb ugrást igényel.

Bélabá

Az arduino kb. annyira igenyel extra debuggert, mint a pi. Printf-elni vagy sorosan kikuldozgetni ugyan ugy tudsz. A lauterbach teljesen mas kategoria, es ugyan ugy szukseges lehet mind a kettonel. Attol fugg mennyire kell belemenned a debugba.

A legtöbb Arduino hobbista azt se tudja mi az a debugger, nem hogy a Lauterbach.

Egyébként még mindig két külön kategória a kettő, semmi értelme összehasonlítani a kettőt, az egyik egy MCU a másik meg egy SoC. Értelemszerűen egy SoC jóval többet tud egy MCU-nál, de utóbbinak is megvannak a maga előnyei, a kevesebb néha több.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.