"Létezik olyan, hogy minden percében veled akar lenni, létezik olyan, hogy fülig ér a szája, ha meglát, és nem bírja kivárni, hogy odaérj hozzá, eléd megy, létezik olyan, hogy kézen fogva akar sétálni veled, hogy odabújik hozzád, hogy bármit megtenne érted, létezik olyan, hogy... szerelmes beléd."

Ez így van. Már ha egyre gondolunk. Szakított velem a barátnőm, azt gondoltam most egy darabig nem lesz úgysem semmi. Nem vettem észre hogy 3 nagyon jó barátnőm szerelmes belém. Most megint szívből tudom mondani neki hogy "szeretlek."

Sony PSP Slim & Lite + 8Gb, Nokia N Series 73 + 2Gb ¤¤ Steam: hayhap4pa ¤¤ Bad Company 2 : Hayh4

A prohardveren mostanában mindenki szerelmes.
Grat a cikkhez, jó az ilyeneket olvasni.
Én is egy ilyen helyzetben vagyok.

P35C-DS3R Core 2 Duo e8400 Gainward 8800GT GS 1024MB 2x2GB 1066MHz Kingmax ==>> 3dmark 06 : 12109 pont <<== no tuning ===>>Sony BRAVIA 32W4000<<===

Keresni kell valaki mást! Ami nem megy, azt nem kell eröltetni, úgysem lesz jobb, csak magad és a másikat is kínzod vele. Igen, az sem jó érzés, amikor a másik szeret téged, és ezt látod is rajta. Mert látszik, hiába próbálják titkolni.
A sok közös emlék meg maradjon meg annak, ami: emlék. Nem a lányt kell elfelejteni, hanem az érzelmeket.
Örök szerelem nem létezik (ez tény).
Minden perc, amit az ember búslakodással, vagy egy elérhetetlen kapcsolatra vágyva tölt el, csak elpazarolt idő. Ilyenkor nem is enged magához mást, akivel talán még boldog is lehetne.
Biológiailag nagyjából úgy működik, hogy az elején csak a szexről szól a téma, és a kis köztes időkben ismerkedtek egymással. Amikor meg ez kezd elmúlni ez a kezdeti egymásra vágyás, akkor döntik el a felek, hogy szeretnének-e együtt maradni.
Na az ilyen egyoldalú szerelemben úgy vágyik az ember a másikra, hogy nem is ismeri, hogy milyen ő egy kapcsolatban. Tehát egy ismeretlent szeret, és a nagy elvárásainak akkor sem fog tudni eleget tenni a másik, ha mégis összejönne a dolog.
Szóval nem érdemes barátságból kapcsolatot csinálni, mert általában nagyot csalódik az ember, és még a barátságnak is lőttek ilyenkor.

Nem véletlenül létezik az a Dakota mondás: 'Házi nyúlra nem lövünk!'

[ Szerkesztve ]

A gamepod.hu a pH! sportrovata. Soha többé nem veszek samsungot! FullHD kamerát a mobilarénának!

Mennyire igaz minden szó amit leírtál... Gratulálok az íráshoz, szerintem sokaknak ad egy kis segítséget.

"A gépnek nincsen múltja, sem hiedelmei. Csak alkatrészei vannak neki." _________________http://flickr.com/photos/szombatitomi/_________________

Jön a tavasz, elszabadulnak a hormonok

GTAIV nickname: taurus0421 http://www.facebook.com/help/contact.php?show_form=delete_account

Pár gondolatot hozzáfűznék az íráshoz.
Nem vagyunk egyformák, ezért ez nem vonatkozik mindenkire.
Vannak olyan emberek, akik talán zárkózottabbak az átlagosnál. Idegen környezetben, idegen emberekkel nehezebben találják meg a közös hangot, témát. Erre jön az, hogy a kitűzött cél jelen esetben a lány szívének meghódítása. A helyzetet erősen szorongáskeltő. ("Mi van, ha nem tetszem neki? Mit mondjak? Hogyan hódítsam meg? Ez most kedvező jel volt, vagy nem? Mi lesz, ha visszautasít? Muszáj összejönni a dolognak!!!!")
A görcsös akarás és erőltetés persze nem hozza meg a várva várt eredményt. Lehet, hogy a lány észre sem vette a közeledést, csak egyszerűen egy ismerősként tekint hódolójára (vagy ahogy a fenti írásban is volt, tetszik neki az udvarlás). Vagy ami még rosszabb, zavarja a fiú jelenléte, de nem akarja megbántani, így hagyja elhúzódni a dolgot.
De persze ott van a lehetőség, hogy szívesen veszi a fiú közeledését, de az a fenti okokból nem veszi ezt észre (nem bízik magában és a lány által küldött jeleket kevésnek tartja).
A visszahúzódóbb fiúk inkább visszahúzódó lányt választanak. Ilyen esetben ne várjuk a lánytól, hogy megkérje a fiú kezét! Az udvarlás férfidolog.
Nem szabad beleesni abba a hibába, hogy azon agyalunk, mit és hogyan fogunk mondani, a lány mit reagál rá. Utólag azon gondolkodni, hogy mit kellett volna mondani, frappáns válaszokat kitalálni a korábban elhangzottak helyett felesleges.
Még feleslegesebb fantáziálni: "Csak lenne valami olyan helyzet, amiben bebizonyíthatom mekkora hős vagyok! Megvan: hirtelen felborul a busz, kigyullad. Én kimentem a csajt, eloltom a tüzet, majd visszamegyek hozzá és neki adom a kabátomat, nehogy megfázzon!"
Képzeletben már mindenen túl vagy a lánnyal, miközben ő semmit nem vett észre a közeledésedből. Ezért zavarban lesz, ha kinyilvánítod a szándékodat.

Szóval a lényeg:
Fantáziálást, különböző lánnyal kapcsolatos szituációkat elfelejteni! Csak a realitást megélni! Minden olyan gondolatot, képzelgést, ami nem reális, azonnal leállítani! Az első időben nehéz feladat, de csökkenti a szorongást.
Ne törődjünk azzal, mit mondunk, beszéltessük inkább a lányt! A lányok szeretik, ha valaki figyelmes, érdeklődő. Ne akarjunk neki egyből mindent megmutatni és kitárulkozni, az vissza fogja riasztani. (Persze a túlzott kíváncsiság is lehet visszataszító, meg kell keresni az összhangot.) Figyelni kell, mik azok a témák, amikről a lány szívesen beszél. Figyeljünk rá!
Ha van összhang, akkor a lány azon fog gondolkodni, hogy milyen jó ezzel a fiúval beszélgetni. Lehet, hogy következő alkalommal ő fogja keresni a társaságodat.

Végül: az egésznek nincs tétje. Aki hasonló cipőben jár, biztosan sokszor lefutotta ezeket a köröket, amik rossz esetben csalódással és önbizalom vesztéssel járnak. Mindig ugyanaz a forgatókönyv, csak a lány más. Utólag visszagondolva a korábbi próbálkozásokra, az ember már csak mosolyog önmagán, aztán megint belefut ugyanabba a hibába.
Ezt kell elkerülni, és az udvarlás kellemes lesz, nem pedig erőltetett!
Remélem, hasznos voltam! : )

Most pedig irány csajozni!

Ja, most veszem észre, ez az írás a viszonzatlan szerelemről szól, nem pedig arról, hogyan csajozzunk.
A lényeg: ami nem megy, azt nem kell erőltetni! : )

[ Szerkesztve ]

Sajnos én is hasonló helyzetben vagyok..
Sikerült hazavágnom a barátságot is emiatt

Az Aston Martin volánjánál öngyújtó lángja lobban, 320 lóerö,8 henger együtt robban. -=BFBC2=- Illusion1010

Ha mellette vagyok, kicsit feszengek, kicsit szomorú vagyok, és mégis... boldog. Boldogabb, mint bármikor, mint bárhol, bárkivel...

Két évig voltunk barátok, talán én voltam a legjobb barátja, talán néha én voltam a legfontosabb az életében. Szerettem, de ezt eltitkoltam... aztán persze meglepte...

Tudja, hogy szeretem, de sosem egyeztem bele ezután, hogy legyünk "csak barátok"... Leszek neki, ha kell, a támasza, az, aki vigyáz rá, akihez fordulhat, aki mindig ott lesz, akár egy barát... De százszor többet megteszek, százszor jobban szeretek, és néha csak egy kedves szót várok... vagy azt, hogy szeressen. Ő az életem értelme. Így mondtam ezt neki. De neki ez nem kellett...

Sorozatos veszekedések, békülések, mindig úgy volt, hogy jobb, ha ezután el is felejtjük egymást... Aztán visszataláltunk egymáshoz, mindketten boldogok voltunk, nem csak én, ő is, ez éreztem. Fontos vagyok neki, ő se tud elfelejteni. Fontos vagyok neki, de nem szeret... nem szerelmes belém. Nem hajlandó még csak megpróbálni se bármi ilyesmit...

Aztán rám ír, én válaszolok, kimérten, hidegen... Aztán mégis megkérdezem hogy van, ő elmondja, hogy kösz, jól... Aztán megint ír. Kérdez valami apró dolgot, időpontot, bármi semlegeset, de ezeket mástól is meg tudná kérdezni...

Most nincs itthon. Én se voltam. Váltottunk pár SMS-t. Leírtam, hogy róla álmodtam az éjjel. Így volt... Mi lesz ebből? Néha úgy érzem, hogy valami összeköt bennünket. Az a két év? A szép emlékek? Az egykori bizalom? Talán még ma is megvan? Vagy valami egyéb? Nem tudom, nem értem.

Mit nyernék azzal, ha "elengedném"? Ő az a lány, akit szeretni tudok. Senki másra nem tudok így tekinteni, mint rá. Senkire nem vágytam még soha így. Senkivel nem akartam még ennyire összetartozni, megóvni őt, vigyázni rá, gondoskodni róla, szeretni, mellette lenni jóban és rosszban, boldoggá tenni, és tudni, hogy fontos vagyok neki, hogy... hogy ő is szeret... Lassan már nem is akarok mást. Csak őt...
De tényleg, minden megvan benne, amit szerethetek, amit értékelek... Kiskoromban ilyennek álmodtam meg az ideális nőt, ez nem vicc... Kicsit visszahúzódó, kicsit depresszív, kicsit szép... nagyon szép... kicsit morcos, kicsit kedves... nagyon kedves... Önfeláldozó... mindenét odaadná az embereknek... Naiv. Túlságosan is. Pedig látja a rosszat, látja minden emberben... de talán a jót is látja... én nem látom.
Olyan érzésem van, mintha csak "nekem teremtették volna". Önző gondolat.

Mást is tudnék szeretni. Nem erről van szó. De senki iránt nem tudnék így érezni. Talán ha becsuknám a szemem egy másik lány mellett, akkor is őt látnám...
Ha hagynám, hogy elmenjen, hogy elfeledjen, talán én el tudnám felejteni? Vagy őt keresném ezután egész életemben, valaki másban? Nem tudom...

... csak azt tudom, hogy szeretem őt, ez az egyet tudom.

Akkor most milyen tanácsot tudsz adni?

Madarat tolláról, embert desktopjáról.

Üdv!
Köszönöm az írást! Az első bekezdésben teljesen magamra ismertem.

"Én egy időben kézilabdáztam és mellette órákat CoD-oztam, ezek szerint én Dobókocka voltam?" by szab0729 // "És milyen egy ilyen PH!-találkozó? Valaki bemond egy konfigot, a többiek meg AAAHH, UUHHH?''- by unknown

Tetszik amit írtál hipó, még lelkesítő is volt, és milyen igaz... Hányszor fantáziáltam én is, húú és miket. Jó dolog fantáziálni csak nem valós, és görcsösen próbáljuk meg elérni azt amiről fantáziáltunk, és ettől erőltetett lesz az egész. Mennyire igaz. Eddig ez így eszembe sem jutott. Hálás köszönet. Ismét bölcsebb lettem.

Sajnos szablya, a te esetedben nem tudok tanácsot adni. Még nem találkoztam álmaim nőjével, max csak azt hittem

Nincs mit ádikácska, örülök ha tetszett, pláne még ha segített is valamicskét.

Egyébként jó, és elgondolkodtató írás. Még sok ilyet a továbbiakban

Madarat tolláról, embert desktopjáról.

az a k*rva feromon

• Exkluzív házak eladók! Silverstone TJ07! •

Hasonló cipőben jártam (már nem érzem úgy, hogy járok) én is 1hónappal ezelőtt, nagyon szerelmes voltam az egyik volt osztálytársamba, legjobb barátok lettünk, de én úgy vettem észre, hogy többet akar, aztán amikor rákérdeztem....akkor határozottan nem-et mondott. Szándékosan elhidegültem tőle, nem beszélgettem/találkoztam vele.
Aztán egy aranyos félreértésből kiírtam MSN-re a nevem mellé két szív közé egy becenevet (ami hozzáteszem fiúé és padtársamé, a helyzet bonyolult), de csak a poén kedvéért, hogy idegesítsem a padtársamat....na inkább leírom a szitut mert így még melegnek néz valaki .
Szóval padtársam Zsolti, MSN-en Zsola a neve....egyik naiv osztálytársunk (Edit) odament hozzá és megkérdezte, hogy "-Zsolti...a Zsola az a Mazsolából ered?" Erre mit sírva nevettünk meg ilyenek, hazajöttem kiírtam MSN-re hogy (L)Mazsi(L)csak hogy szívassam havert . kb ennyi
Na szóval a már említett lány feljön MSN-re, kiírása hogy nem érzi magát jól....rámír a szokásos alibidumával, aztán rákérdez, hogy mi az a szívecske....vázolom neki a helyzetet....és még be is nyögi, hogy mennyre megkönnyebbbült...a kiírását pedig átírja mostmár hogy "jól érzi magát"...na most erre mit gondoljon az ember? Szarul érzi magát ha valaki mást szeretnék, de ő meg nemet mondott.
Persze mostmár nem akarok tőle semmit, engem egyszer lehet átvágni, utána nem veszem emberszámba a másikat...ő ezt eljátszotta így járt. Nem érdemel meg Engem, ez a felfogás segített, hogy ne zuhanjak komoly depresszióba az eset után. Van még egy másik írás is most a címlapon, ahol vitatják a fórumban, hogy a jó embereknek csak szenvedés jut, a sok rossz miatt....én nem leszek rossz ember, de olyan jó sem mint eddig, mert Boldog akarok lenni, és hiába leszek aranyos/segítőkész/jó a másikhoz, ha ő csak fájdalmat okoz nekem, akkor nem éri meg. Önzőnek kell lenni...persze adott esetben mindennél többet adnék olyas valakiért, akitől látom a viszonzást .
A legfontosabb, hogy NEM szabad leragadni egy lánynál....nagyon sokszor voltam szerelmes, azt hittem ha nem jön össze nincs tovább, vége mindennek....aztán idővel túltettem magam rajta/uk, pedig én igencsak az érzékenyebb férfifajtából való vagyok.
Idővel úgyis eljön majd egy olyan valaki, aki tudja értékelni az előnyeimet, és megtűri a hibáimat, én pedig ugyanígy fogok viszonulni majd hozzá...mert akkor megérdemeljük egymást. Az egyoldalú kapcsolatoknak pedig nincs értelme, ha ő nem érez ugyanúgy, akkor a "másik" miatt nem érdemes szenvedni.

http://www.youtube.com/watch?v=WO4tIrjBDkk&fmt=18

"A visszahúzódó fiú visszahúzódó lányt keres" ---> milyen igaz.

Én sem vagyok az a bulizós, "atomrészegre minden hétvégén magamat leivós" típus, nehezen is fejezem ki magam, nehezen oldódok fel társaságban is, így én is inkább a visszahúzódóbb csajok felé kacsintgatok/nék. Sajnos nálam önbizalomból is kevés van, nem merek senkihez sem odamenni, aki tetszik, hogy mondjam neki, hogy ez van, így érzek, érdekellek-e?! (Ezt most nem szó szerint kell érteni természetesen.)

A BARÁTnőből - barátNŐ szituba már én is belekeveredtem egyszer, ugye mondanom sem kell, hogy nem érdekelte túlzottan a csajt, hogy mit érzek iránta... Na ez megváltoztatta az egész hozzáállásom. Azóta még annyira sem érdekel ez az egész szerelem dolog, mint eddig, mivel azt érzem, hogy úgyis reménytelen minden. Nem is volt még soha barátnőm, pedig már éppen ideje lenne...

[ Szerkesztve ]

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

Teljesen totálisan dettó ugyanígy vagyok én is.

Why Don't You Knock It Off With Them Negative Waves? *** Aki gazdaságtudományi karra jár(t), és azon belül nemzetközi gazdálkodás szakra, keressen már meg PÜ-ben! Köszönöm. ***

Nem jól van ez így, srácok. A szerelem az élet értelme.

Madarat tolláról, embert desktopjáról.

Gyere sírjunk együtt!

Szablya: az lehet, csak nekem még nem adatott meg...

[ Szerkesztve ]

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

Hehe, ez örök téma.
Én is szívtam ezzel eleget, de lassan kezdek ráérezni.
A lényeg, hogy nem szabad a nyakába lihegni... nem szabad hagyni hogy azt érezze, hogy megfullad már a barátságban is, mi lenne még ha össze is jönnénk...
Nálam ez különösen fontos téma, hisz én úgy működöm, hogy szerelem csakis a barátságból alakulhat ki.
Az egy alap. Egy marha erős alap.
És most sokan legyinthetnek hogy ezzel el lehet rontani egy barátságot.. igen, el lehet.
Ha gyenge volt a barátság, vagy valamelyik, esetleg mindkét fél túl sokat változott, akkor el lehet. De egyébként én úgy vettem észre, hogy egy igazi barátság igen erősen öngyógyító..
Értsd: lehetetlen, vagy azzal határos ilyen hülyeségekkel elrontani.
Voltam már a határon ilyesmivel nem egyszer, de mindig visszataláltunk egymáshoz.
Persze itt több (3-5) éves barátságokról van szó.
Teret kell hagyni a másiknak, és tényleg nagyon fontos hogy amit ő nem akar, azzal ne traktáljuk már.
Viszont reménytelen helyzetekben is lehetséges felkelteni az érdeklődését, anélkül, hogy elkezdenél szerepet játszani... De ez már a te, és a lány jellemének és mentalitásának függvénye..
Most nem írom le azokat a sablonokat, hogy ha eddig egy érzékeny barátként viselkedtél, akkor most itt az ideje kissé férfinak lenni, és felkelteni az érdeklődését, aztán faképnél hagyni, stb.. ezeket gondolom mindenki tudja, de ezzel se essünk túlzásba, mert a barátság feltételezi hogy ismer mint a tenyerét, és tudja mikor mit miért csinálsz.
De bizony nem lehetetlen, senki esetében sem.
Nem véletlen nehéz elnyerni a kiválasztott szívét... csak az nyeri el, aki méltó rá - az ő szemében.
Ez a szép az egészben.

“..No matter how you struggle and strive, You'll never get out of my world alive..”  ◄▬▬▬▬▬▬█▓▒░ http://dy1ng.deviantart.com/ ░▒▓█▬▬▬▬▬▬►☥

Ez a viszonzatlan szerelem nekem is éppen aktuális.

Új kolléganő (ráadásul még ez is!). Gyönyörű, okos, jófej stb. Nagyon durván mellbe vágott az érzés.
A legrosszabb az egészben, hogy ennek kapcsán döbbentem rá arra, hogy a feleségemet már nem szeretem. Egy jó ideje már. Csak nem vallottam be magamnak.
Mire a feleségemmel átbeszéltünk mindent (válás, miegyéb), addigra neki már lett valakije.
Egyszóval jó alaposan elkéstem.
Nagyon sokat beszélgetünk és egy idő után már a pasijával kapcsolatos problémáiról is az én véleményemre, meglátásaimra volt kíváncsi. A bizalmába fogadott.
Ettől függetlenül sejtette, hogy mit érzek iránta.
Aztán egyszer "kimondtam a nyilvánvalót". Nem haragudott meg érte, sőt, ha lehet, azóta még közvetlenebbek vagyunk egymással. Nyíltabban és őszintébben tudunk beszélni bármiről.

Én boldog vagyok a közelében, egyszerűen csak azért, mert vele lehetek, mert láthatom és beszélhetek vele! Sokszor nem egyszerű. Különösen, amikor a pasijáról beszél, de ezt nem azért mondja, mert nem érdekli, én mit érzek. Elmondja, mert bízik az ítéletemben. Elmondja, mert a vallomásom után is képes barátként kezelni.

Nem tudom, hogy ha mindketten függetlenek lennénk, akkor mi lenne. Nem is gondolkodom rajta (az tényleg ábrándozás lenne).

Erre a helyzetre mondom azt, hogy: "az élet szigorú, de legalább igazságtalan is"

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság, de az elsőben nem vagyok teljesen biztos. (Albert Einstein)

Igazad van.

Wictor: Hmm most inkább kihagynám.

Geri Bátyó: Hajaj. Tipikus két szék között a pad alá eset.

[ Szerkesztve ]

Why Don't You Knock It Off With Them Negative Waves? *** Aki gazdaságtudományi karra jár(t), és azon belül nemzetközi gazdálkodás szakra, keressen már meg PÜ-ben! Köszönöm. ***

Namost ha én egyszer, legalább egyszer az életben átélném ezt az érzést (a szerelmet), és viszonozná is az a fél a szerelmem, aki felé irányul (értitek mit akarok mondani ), akkor biztosan nekem is 180 fokos fordulatot venne a hozzáállásom. De így... Csak a kudarc, kudarc hátán. És már a depresszió is elért... Vágyom a szerelemre, a törődésre, a biztatásra, de feleslegesen...

[ Szerkesztve ]

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

És már a depresszió is elért...
Azt pedig nem szabad hagyni.

Mindig próbáld vigasztalni magad valamivel. Vagy tűzz ki magadnak valami célt és próbáld meg minden követ megmozgatva elérni (lehet ez bármilyen cél, tényleg). Én sokszor teszem ezt, s ha sikerül elérnem amit kitűztem, akkor van valami ami büszkeséggel tölthet el.

[ Szerkesztve ]

Why Don't You Knock It Off With Them Negative Waves? *** Aki gazdaságtudományi karra jár(t), és azon belül nemzetközi gazdálkodás szakra, keressen már meg PÜ-ben! Köszönöm. ***

Tudod, én nem érzem úgy, hogy két szék között lennék. A feleségemmel már rogyadozott a házasság. Most még különösebb veszekedés nélkül, viszonylag normálisan tudunk elválni.
Az első "székről" felálltam, csak a másodikat már elfoglalta valaki. Most állok. Önszántamból.

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság, de az elsőben nem vagyok teljesen biztos. (Albert Einstein)

Értem.
Sok sikert, hogy találhass egy igazi, XIX. sz.-i mahagóni karosszéket, bőrborítással. (remélem érted, mire célzok. )

Wictor: Tudod, akinek nincs szerencséje nőknél, szerencséje van a kártyában.
=> Menjünk kártyázni!

[ Szerkesztve ]

Why Don't You Knock It Off With Them Negative Waves? *** Aki gazdaságtudományi karra jár(t), és azon belül nemzetközi gazdálkodás szakra, keressen már meg PÜ-ben! Köszönöm. ***

Sokán mondják azt, hogy aki szerencsétlen mondjuk az üzleti életben, az szerencsés a szerelem terén. Ez rám nem vonatkozik sajnos.

Én is keresek olyan karosszéket, ami/aki átölel és biztonságot ad (ha érted mire gondolok )...

[ Szerkesztve ]

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

Én is mindig ráfáztam, ha kerestem a szerelmet. Legtöbbször csak úgy, megtalált. Lehet, hogy sokára, de mindig. Lazíts (tudom, hogy nem könnyű)! Ha nyugodtabb vagy, talán észreveszel valamit (valakit) aki ott van az orrod előtt, csak a nagy keresgélésben átnéztél a feje fölött!

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság, de az elsőben nem vagyok teljesen biztos. (Albert Einstein)

Lehet, hogy tényleg van valaki, aki közel áll hozzám, csak nem veszem észre, hogy a barátságnál többet is érez irántam, de akkor is, tuti, hogy én nem mernék elsőre lépni. Egy nagy, egyedülálló, béna f..z vagyok, ennyi.

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

Egy nagy, egyedülálló, béna f..z vagyok, ennyi.
Ez a mondat vicces.
Szerk.: szvsz nagggyon vicces.

[ Szerkesztve ]

Why Don't You Knock It Off With Them Negative Waves? *** Aki gazdaságtudományi karra jár(t), és azon belül nemzetközi gazdálkodás szakra, keressen már meg PÜ-ben! Köszönöm. ***

Örülök, hogy örömet okoztam valakinek.

Egyébként alapvetően nem vagyok én ilyen búval bélelt emberke, csak hát néha elér az érzelmi mélypont, és olyankor menekülnék a világból. És ez is a szerelem/szeretet hiánya miatt van.

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

Ne aggódj! Én is hasonlóan balf... vagyok!
A feleségemet például 11 éves kora óta ismertem (a legjobb barátom húga)
9 évig voltunk együtt, ebből 8 év házasság és igaz, hogy válunk, de még mindig szóba állunk egymással.
Bármi lehet!
Még az ilyen balfékeknek is, mint mi!

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság, de az elsőben nem vagyok teljesen biztos. (Albert Einstein)

Egy nagy, egyedülálló, béna f..z vagyok, ennyi.
Én is éreztem egy időben így, aztán győzött az egoizmusom és felülkerekedtem az érzéseimen...nekem segített, hogy kilábaljak

http://www.youtube.com/watch?v=WO4tIrjBDkk&fmt=18

Igen, értemén.

Én se vagyok egy búvalbélelt, csak hát mai kifejezéssel néha f**zkivan.
Az pedig előferdül néha.

Why Don't You Knock It Off With Them Negative Waves? *** Aki gazdaságtudományi karra jár(t), és azon belül nemzetközi gazdálkodás szakra, keressen már meg PÜ-ben! Köszönöm. ***

Egoizmus? Olyanom nekem nincs... Olyat hol lehet venni?

[ Szerkesztve ]

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

Mondogasd magadnak, hogy f@sza gyerek vagyok. Egy idő után már elhiszed, utána meg rájössz, hogy tényleg!
Ilyen egyszerű (elméletileg).

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság, de az elsőben nem vagyok teljesen biztos. (Albert Einstein)

Be kell beszélni magadnak...legalábbis én így jutottam hozzá .
Leülsz a tükör elé és elkezded...milyen ember vagy te: őszinte, rendes....felsorolod az összes jó tuladjonságaidat. Aztán körbenézel a környezetedben, ki ilyen.....aki nem olyan (úgyis lesz sok) azokat megjegyzed....és utána bebeszéled magadnak, hogy te tőlük jobb vagy. Mellesleg ez igaz is lesz, így valamennyire megnő az önbizalom....
Nálam így nézett ki a folyamat (persze lehet marhaságnak tűnik, meg tudatalatt már amugyis kórosan egoista voltam, csak most jutott felszínre )
szerk: megelőztek, de ezekszerint nem csak én gondolkozok így .

[ Szerkesztve ]

http://www.youtube.com/watch?v=WO4tIrjBDkk&fmt=18

Nem hiszitek el, hogy ezt hányszor, de hányszor próbáltam magamnak bemesélni. Aztán mikor már elhittem, akkor jött a pofára esés...

MarioAna:
Jó tulajonságaim: nézzük csak, őőő, kb ennyi.

[ Szerkesztve ]

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

Azért nem te vagy a hibás, hanem a másik fél...ezt a legnehezebb elismerni, én is átmentem ezen párszor, relax.....
szerk: #41; negyedes: nálam úgy néz ki működött

[ Szerkesztve ]

http://www.youtube.com/watch?v=WO4tIrjBDkk&fmt=18

Ez így van!
Viszont nálam rezeg a léc. Nem sikerült teljesen meggyőznöm magam.
Mindenesetre sokat javult a helyzet.

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság, de az elsőben nem vagyok teljesen biztos. (Albert Einstein)

Most komolyan, ez tenyleg mukodik?

"naja de gondolom nem is tudsz vele villogni, mondjuk azt se tudom mi az a covon a lanyok meg az ipodra buknak szal egyik oldalrol nyertel a masikrol meg szivtal" - by cwn

(Nem.)

“..No matter how you struggle and strive, You'll never get out of my world alive..”  ◄▬▬▬▬▬▬█▓▒░ http://dy1ng.deviantart.com/ ░▒▓█▬▬▬▬▬▬►☥

Ahogy itt olvasgatlak, jó tulajdonságnak felsorolhatod, hogy humorérzék!
Ráadásul a nők kedvelik, ha valaki meg tudja őket nevettetni!
Persze, a szarkazmust az ő esetükben érdemes elhagyni.

dying_star: Működhet. Embere válogatja.

[ Szerkesztve ]

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság, de az elsőben nem vagyok teljesen biztos. (Albert Einstein)

Ezt részleteztem én is pár hsz-el feljebb... Hogy mennyire nem megy.

Annak, aki alapból pesszimista, és még az élet is megerősíti ebben, annak nagyon nehezen megy az a felismerés, és akkor sem biztos, hogy maradandó lesz. Egy újabb csalódás után jön ismét az összeomlás.

Az meg egy másik oltári nagy és égető probléma manapság, hogy a nők/lányok csak a minden szempontból tökéletes pasikat keresik, le sem szarják az olyan lúzereket, mint én. És ezen semmi sem tud változtatni. Meg alapból komolytalanok a mai fiatalok (a csajok). Régebben ez pont fordítva volt. Most ez megváltozott, úgy látom.

[ Szerkesztve ]

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

Jó cikk, én is hasonló helyzetben voltam, de meguntam és így döntöttem:
-Hagyom a f@szb@!

Grat a cikkhez.

///Google - LG GT540 Optimus @ 1.6 Android///

Ezt helyben hagyom. Igaz.
De ha nem haragszol meg - komolyan! - azt mondanám: működhet, egyszerűbb csajoknál.

44..Ezt a réteget meg le se kell sz*rni. Azaz a "komolytalan" lányokat.
Azaz lehet körülöttük zümmögni, szerepet játszani meg heherészni velük, de még ágyba vinni sem éri meg őket, mert amit a legtöbb művel, az FAIL. Emberileg is, meg így is.
Olyanokra kell utazni, ha már mindenképp csaj kell, akiknek helyén van az énképük, és nem abból a tipikus rétegből kerülnek ki...

[ Szerkesztve ]

“..No matter how you struggle and strive, You'll never get out of my world alive..”  ◄▬▬▬▬▬▬█▓▒░ http://dy1ng.deviantart.com/ ░▒▓█▬▬▬▬▬▬►☥

Aki igazán pesszimista, az úgy áll hozzá mindenhez, hogy sz@r az élet.
Így aztán, ha pofont kap, hát tesz rá magasról, mert úgysem várt mást (attól még fáj persze!).
Viszont ha történik valami jó, még ha apróság is, annak tud örülni.

Most például én annak örülnék a te helyedben, hogy milyen sokan ápolgatjuk a lelkivilágodat.

dying_star: Ennek semmi köze a csajokhoz (nem arról van szó, hogy mást mutassunk nekik, mint amik vagyunk). Az a lényege, hogy saját magadat meg tudjad győzni!

[ Szerkesztve ]

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság, de az elsőben nem vagyok teljesen biztos. (Albert Einstein)

Pozitív hullámok.

Why Don't You Knock It Off With Them Negative Waves? *** Aki gazdaságtudományi karra jár(t), és azon belül nemzetközi gazdálkodás szakra, keressen már meg PÜ-ben! Köszönöm. ***

Örülök neki, persze! Jólesik, na.

Végre már egyszer velem is foglalkoznak.

[ Szerkesztve ]

"Nézd meg, a mai napon barátkoztam egy lánnyal, kilyukadt a gumim és végül lett egy teknősünk... persze ezek nem egymásból következnek... :D" /// Wictor - p*silési szaktanácsadó és tréner

Na látod! Apróságok! Észre kell venni. Ez az első lépés.

Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi ostobaság, de az elsőben nem vagyok teljesen biztos. (Albert Einstein)