Hello!
Nekem ezt a cikket apukám mutatta, és nem is vagyok gyerek... hehe.
Mindazonáltal ez a cikk ki van sarkítva, és nagyon szubjektív.
Annak idején 4 éves koromban játszottam először számítógépen egy zenith pc-n, aztán 7 éves koromra már stratégia fan voltam a defender of the crown című őskövület miatt, aztán jött a civilization, és a kalandjátékok kora. A forradalom kb. az évezredfordultával jött el, vagy kicsit előtte, talán már 96-ban.
Én konkrétan MMO vándor vagyok. Aki emlékszik még Doom-os hálópartyk-ra, az megélte az őskort, és az nyomot hagy. Pár évvel később a Diablo-val kezdtem multizni, és ott is voltam először klánban. Aztán ahogy haladt az idő, jöttek az MMORPG-k, everquest, anarchy online... world of warcraft. Ma már sorban kb a 25ödik MMORPG-vel játszok, leginkább tesztképpen, kiváncsiságból. Egy világot felfedezni mindíg jó élmény.
A WoW-ban fél év játék és tapasztalás után klánt csináltam; pontosabban egy közösséget. Olyan emberek csoportját, ahol a 12 éves srác és a 36 éves családapa együtt játszott a többi társával barátságban, és hozták a barátaikat magukkal, aztán a klán kb 1 év leforgása után "nagy család" jelzőt kapott. Voltak többen, akik az ellentétes nem egyedei közül párkapcsolatot kezdtek, flörtöltek, de volt online olyan házaspár, akik az életben is házasok. Készült a klánnak klánforum, ahol beszélgethettünk bármiről: zene, sör, munka... aztán a csoport sikerét klántalálkozó koronázta, és jól beittunk, mert jó volt találkozni végre élőben is.
Van pozitív szocializációs hatása az Online Életnek.
Mindemellett ez egy pro és hardcore gamer közösség is volt, egy elit klán, nagyon jól szervezve, frankón felszerelve virtuális javakkal.
Ugyanezen a szerveren megéltem életem első és szerintem egyben utolsó virtuális románcát, és nagyon szép élményeket kaptam egy olyan hölgytől, akivel élőben soha sem lehetett volna kapcsolatom, de itt a senkiföldjén együtt lehettünk, a valós dolgoktól függetlenül...
Meghívtak a játékmesterek közé és belepillantottam a Game Masterek munkájába, részt vettem benne... de aztán közben már megúntam a játékot, és csak az emberek miatt mentem fel akikhez kötődtem.
Ennyit az önmagam hitelesítéséhez, bevezetőként.
...
Mindenkinek vannak nehézségek az életében, nekem is. De tegyük fel a költői kérdést.
Ha van olyan bajod ami nyomasztó és nem fog megoldódni csak évek multán, és kell, vagy egyáltalán kedved van hogy kikapcsolódj, akkor mi a jobb: ha elmész sörözni egy düdös kocsmába haverokkal, vagy otthon netezel? Én nem szeretem a büdös kocsmákat, az agresszív kötekedős embereket, de azért ha rámjön a mehetnék elmegyek oda is, és van kevés de annál igazabb barátom, akikkel rendszeresen összeülünk a tábortűz körül. Úgy igazán Sörözni amúgy ma már nem olcsó mulatság.
Egyébként tanulok, és ha sikerül maszek melót fogni, akkor még keresek is.
Kipróbáltam drogokat is; marihuana, hasis, ketamin, gomba, lsd... mert volt olyan korszakom is, mert már az EU-ban vagyunk. Már ezekkel sem élek, de ennyivel is töb vagyok tapasztalatban. Voltam különböző szubkultúrális eseményeken, bulikon, partykon, koncerteken, és még tuti hogy megyek párszor... voltam egyszerre 2 nővel is, satöbbi... de valaki mondja már meg:
mitől rosszabb az, hogy inkább társasjátékot játszok otthon, mert némi élő tapasztalattal a hátam mögött nem gondolom, hogy ez bármivel is rosszabb mint az élő szórakozás/kikapcsolódás, főleg ha csak a drogokra gondolunk.
Jó ok, van olyan hogy sport és az egészséges, de a professzionális MMO játékot pedig úgy hívják hogy CyberSport. Mert a Sakk az ülősport, és egy FPS játék világbajnokságán is ülősportolók játszanak... és távolkeleten még a tv is közvetíti.
...
Elmondom szerintem mi a baj, de ebben totálisan mindegy, hogy Real Life vagy Online élsz. Az, hogy az emberek elmagányosodnak, szép lassan felbomlanak a régebben még egyezményes normák és kötelékek az emberek között, és szétesik a társadalom egyénekre és érdekcsoportokra... és akkor hol van az hogy család, közösség, szeretet?
Mi neveljük a gyerekeinket vagy nem mi neveljük? Megtanítjuk nekik hogyan kell emberien élni, gondolkodni, összefogni, tisztelni, ápolni, keresni... vagy a nagy versengés forráskódját copy-paste-elik át az agyukba szúrt információs csatornákon át...
Jah, hát az olyan gyerek, akit annak idején a TV nevelt fel, most a neten lóg? Jah!? Akkor meg kérem szépen imádkozzatok azért, hogy legalább találjon magának igaz barátokat ott!
Hát miért szóljátok meg a fiatalokat ha nem akarnak ebben a világban élni? Kaptunk egy örökséget ami nem a miénk és nem kaptunk semmit, mert plebznek csak az álmai maradtak a boldogságról, vagy éppen a nemes eszményekről... a többi pedig kényszer a nyakunkon. Aki pedig ma középiskolás jobb ha nem egy elit gimiben tanul, mert ott már egymást ölik a fiatalok annyira megy a taposás a pozíciókért.
És akkor én inkább leszek Kocka és egy hös Sárkányölő napi 3-4 órában, mint egy ugyanolyan értelmetlen söröző entítás a kocsmában üres közhelyeket puffogtatva, hasonlóan értelmetlen társaim visszaigazolásában, vagy sikeres de boldogtalan és ugyanolyan üres ember, akinek arra sincs ideje hogy a szeretteivel töltse az időt, de pénze van arra, hogy értelmetlenül drága autót vegyen magának, fölösleges extrákkal, ahogy nem leszek olyan naív fiatal sem, aki még mindíg elhiszi, hogy az élet szép, és megéri felmenni a létrán.
Ennyi.