Vajon mi okozhatja azt a 20W-os többletet az E7-8890 v3-nál az E5-2699 v3-hoz képest, mikor a utóbbi CPU turbó frekvenciája ráadásul 300MHz-cel magasabb?

[ Szerkesztve ]

Play nice!

E7-8890 v3 meglesz?

Egy apro hibat talaltam a hirben: 2x 2 csatornas memoriarol van szo, holott az inkabb 4x 2 csatorna, hiszen minden sockethez tartozik 4 db Jordan Creek memory expansion chip, es minden JC chip tamogat 2 memoria csatornat --> [link]

A Jordan Creek chipek okozhatjak peldaul.

Kíváncsi lennék, milyen lenne az elméleti teljesítménye az E7-8867 v3-nak 32 foglalatos kiszerelésben 1536GB DDR4 RAMal. Úgy értem a gyengébb szuperszámítógépekhez képest.

[ Szerkesztve ]

"Ezért lovagol a pokolba a konzumer IT piac. A hülye igények... . Azt sem tudod, hogy mit akarsz de az jöjjon havonta frissités formájában."

Dinnyét! Dinnyét! ...

Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól!

Vigyázat amatőr kérdés következik. Hogyan állnak ezek a processzorok a kihasználtsággal és a skálázhatósággal? Tehát jelenthet annyit, a +2 mag az alkalmazásoknál, mint a majdnem 1 GHz-el magasabb órajel? Persze biztos van eset (renderfarm stb.), amikor igen..... De úgy általában, mondjuk általános szerver feladatokra gondolok.... Konkrétan ennél a két procinál fogalmazódott ez meg bennem:

- E7-8880 v3 (18 mag) 2,5 GHz 4 / 8 utas 45 MB 150 W
- E7-8860 v3 (16 mag) 3,4 GHz 4 / 8 utas 40 MB 140 W

Nekem valami olyasmi van/volt a fejemben, hogy még mindig előnyösebb a magonkénti magasabb teljesítményt választani, mint a több magot. Persze különösen egy ilyen helyzetben, mert mondjuk 2 vs. 4 magnál 50% a különbség a magokat tekintve, de itt mondjuk a 16 vs. 18 magnál már csak ~12%, miközben az órajelek között ~35%. Lehet nettó hülyeség a kérdés is.

[ Szerkesztve ]

milyen órajelek vannak megadva a táblázatban? mert ezt a kettőt néztem meg és mindkettő adatai hibásak:
e7 8870 v3: 2.8GHz -> 2.1GHz (TB 2.9GHz)
e7 8867 v3: 3.2GHz -> 2.5GHz (TB 3.3GHz)

[ Szerkesztve ]

Amiket az Intel adott meg a pdf-ben. Több adat ennél nem volt.

Oké, megnéztem az ARK-ot és ott valóban nem ilyen órajelek vannak. Átírtak az ARK-os órajelekre.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Virtualizáció! Manapság már nem divat fizikai gépet építeni.

Ikea Tafjord, Kínai indukciós töltő, Victorinox Traveler, 10 Tojás M (3 már hiányzik),Rádiós ébresztőóra piros kijelzővel, Varta akkutöltő

A skálázhatóság és a több mag kihasználása inkább az operációs rendszertől és a szoftvertől függ. A hardver adja a lehetőséget, de a szoftver dönti el a hatékonyságot.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

Most vagy a PDF-et írták el vagy az ARK-ot. Egy 3. hiteles forrás kellene, hogy "biztosan" meg tudjuk mondani melyik a helyes.

Azért jó pesszimistának lenni, mert vagy igazad lesz, vagy kellemes meglepetés ér. // George F. Will //

Baromira nem mindegy, hogy egy proci mondjuk 8 db 2 magos virt gepet visz el, vagy 9-et, es itt a dedikalt magokra gondolok. 4db dual procis gepnel ez mar kitesz egy 5-iket ha fenti esetet vesszuk alapul.

[ Szerkesztve ]

Én mondol, Maga mondol, Én mondol. Így kell normál beszélgetni...

de ez nem ugy mukodik h beallitasz pl 2 magot a virtualis gepnek es akkor azt igy levalasztja a procibol. annyit hasznalhat max. pl nalunk is a virt servernek van 64 magja, bevan allitva h X core menjen ehhez, X meg ahhoz MAXIMUM. szoval load hatasara osztja szet az erroforrast.

Olyan programoknal amik ezek a gepek hasznalnak nagyon jol megvan oldva a skalazhatosag, de ez nyilvan szoftverfuggo hogy melyik a jobb (orajel vs mag)

what should I do about this?!

Ez a 4 magos kivitel most komoly? Értem én hogy +50% órajel, meg 8 utas, meg qtyafüle, de akkor is, ez azt jelenti hogy az eredetileg 18 magosnak indult lapkából 4 (!) működő magot sikerült összehozni, de azok legalább jó sokat fogyasztanak (140W TDP?!)

Elment ezeknek az eszük, vagy én értettem valamit nagyon félre?

"No, I'm not immortal: I'm just not good at dying..."

kismillio ujitas miatt

csak hogy egyet mondjak

768gb ramot tud csak kezelni az e5 az e7 meg 1.5tb ot

what should I do about this?!

Tobbfelekeppen lehet megoldani. Van lehetoseged olyanra is, legalabbis libvirt alatt, hogy pl a proci #1 #2 magja "direktben" (persze a host mindig elsobbseget elvez) csak az "A" virt gepnek all csak rendelkezesre, aztan ezt lehet tovabb bonyolitani, mondjuk #3 #4 -es magok pedig "A" es "B" virt gepek is hasznalhatjak. Tehat akkor "A" gepnek van 2 db olyan magja ami csak neki dolgozik, es meg 2 amin viszont mar osztoznia kell "B" geppel.

Én mondol, Maga mondol, Én mondol. Így kell normál beszélgetni...

Nem feltétlen. Az Intel mondta nekem régebben, hogy ha két eltérő információ van, akkor mindig az ARK a pontos.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Gratula...

Nem a tok nagy, hanem a cpu. Milyen képet akarsz?

Az LGA775 tokozása 37.5x37.5 mm, vagyis 1406nmm. Ezek a procik a maguk 663.5nmm méretükkel bőven elférnének egy 775 méretű lapkán is. Csak egy kis matek.

Amúgy meg google a barátod, 52mm x 45mm a méretük.

[ Szerkesztve ]

Apám, látja mit csinál az a kutya? Látom fiam, nyalogatja a tökeit. Apám, ezt én is kipróbálnám. Próbáld fiam, de szerintem meg fog harapni...┌∩┐(◣_◢)┌∩┐

nezd meg az orajelet

what should I do about this?!

nem választasz le semmit.

A virtualizációs réteg ütemezi a fizikai processzormagokat (ezek lehetnek hyperthreading magok is) a futni kívánó virtuális gépek (VM-ek) között. Ha egy VM-hez 4 darab virtuális processzormagot konfuguráltál be (4x vCPU), akkor a virtualizációs réteg ütemezője megpróbál keríteni 4db fizikai processzormagot és azt egy időszelet erejéig odaadja a virtuális gépnek. Ha az ütemező nem tud keríteni éppen 4 darab pizikai magot, akkor nem ütemezi a virtuális gépet (és az éhezik).

Az általános konfiguráció az, hogy a fizikai processzormagok száma jóval kevesebb mint a futtatott virtuális gépekhez bekonfigolt virtuális processzormagok összessége. Ez (is) adja a virtualizált infrastruktúra jobb kihasználtságát.

J.

[ Szerkesztve ]

3 fele die letezik a Haswell-E/EN/EP/EX procikbol. A legkisebb fizikailag 8 magos kialakitasu, es 4-8 magot engedelyez az Intel. Ezt hivja LCC-nek (Low Core Count), 2.6 milliard tranyo, 354 mm2 die. Ez a verzio kerul pl. a Haswell-E (Core i7-5000 csalad -- HEDT szegmens) tokjaba is.

A masodik verzio az MCC (Medium Core Count), 10-12 magos termekekhez, fizikailag 12 maggal. 3.84 milliard tranyo, 492 mm2 die.

Az igazan brutalis pedig a HCC (High Core Count), 14-18 magos termekekhez, a hirben emlitett parameterekkel.

Tehat a 4 magos Haswell-EX-hez a 8 magos die-t hasznalja az Intel, csak letiltja a magok felét. A 4 magos, magas orajelre skalazott procinak pedig nyilvan megvan a maga ertelme, megvan a maga piaca, kulonben az Intel nem veszodne egy ilyen SKU kialakitasaval.

[ Szerkesztve ]

nem választasz le semmit.

de ez nem ugy mukodik h beallitasz pl 2 magot a virtualis gepnek es akkor azt igy levalasztja a procibol

what should I do about this?!

Fejlesztési célokra homokozónak 30-50 embernél több nem nagyon lenne rajta egy időben. Emellett "általános" feladatokat is el kellene majd látnia, ezért volt a kérdés. Debian futna rajta egyébként. Mivel érzékeny adatok és programok a "területünk" mindenképpen egy belső "offline" gépre van szükségünk, ami csak belülről érhető el, de abból egy viszonylag erősre lesz szükségünk.

Jómagam nem vagyok hardveres, ez gondolom kiderült én csak "használom" a gépeket. Ismerem azt a 3-4 programot amit használnom kell, de úgy nagy általánosságban nem tudom hol áll ma a technika. Nem ez a dolgom. Ettől függetlenül érdekelt, hogy mi lehet a racionálisabb döntés. Igazából mind a két processzor fényévekre van a jelenlegi gépünktől, szóval nagyon mellé nem nyúlnánk egyikkel sem.

Jelenleg egy ilyesmit használunk homokozónak (2x QC Xeon E5405 2.0Ghz, 12M Cache, 1333MHz FSB, 32GB DDR2 667, SSD ), de kezd nagyon kevés lenni több (4) virtuális gépet futtatva még homokozóként is. És mivel most van lehetőségünk egy nagyobb fejlesztési összeget új gépre költeni, elgondolkozhatunk akár ilyen újabb processzorokban is, jóval több memóriával.

(#15) Tigerclaw: igen ez evidens. És szerintem rosszul is tettem fel a kérdést. Engem az érdekelne, hogy egy viszonylag jól skálázádó rendszeren, ahol azért általános feladatok is adódnak (szerver, render, vid. konf. anyagok konvertálása és utómunkája, stb.), oda melyik lehet a jobb választás a két fenti proci közül. Tehát általános(abb) felhasználásra a több mag, vagy a magonkénti magasabb GHz tekinthető "jobbnak".

(#18) Smiley: ennyire soha nem lesz szükségünk. Nem ez a sarkalatos része a dolognak számunkra. Jelenleg (és már nagyon hosszú idő óta) 3-4 VM-nél nem használunk többet a mostani "központi" gépen sem. Csak mivel be vannak határolva a fejlesztési költségeink, ezért kérdeztem, hogy hosszútávon melyik lehet a jobb döntés. Tudom, hogy ez így túl általános és nehezen megfogható kérdés, de többet sajnos nem írhatok arról, hogy mire használnánk....

[ Szerkesztve ]

Ám ez a magletíltás miért éri meg az Intel-nek. Így nem pazarolnak? Nem érné meg simán kicsit nyomottabb áron, de teljes magszámmal eladni a processzorokat?

"Ezért lovagol a pokolba a konzumer IT piac. A hülye igények... . Azt sem tudod, hogy mit akarsz de az jöjjon havonta frissités formájában."

nem, feljebb leírtam, hogyan működik.

A virtuális gép virtuális processzormagjai és a fizikai processzormagok (ezek lehetnek HT magok is) között dinamikus a hozzárendelés, és a virtualizációs réteg ütemezőjének a feladata. ha avirtuális gép nem akar CPU hoz jutni (mert nincsen dolga) akkor nem kap fizikai processzormagot. Ha dolga van, akkor az ütemező megpróbál osztani neki.

Könnyen elképzelhető (szinte általános) hogy egy szerver, amelynek mondjuk 32 fizikai processzormagja van elfuttat egyszerre 50 virtuális gépet úgy hogy mindegyikbe kettő virtuális processzormagot konfiguráltál.

J.

[ Szerkesztve ]

Nem a processzorokkal van a baj a legtobb esetben hanem azzal hogy mindig keves a ram es lassu az franya IO...
Osszehasonlitaskepp van 2 ilyen gepem.
"A" gep: i7 950 (24GB ram + 2db mezei WD 7200 raid1)
"B" gep: i7-4770 (32GB ram + 2db WD black enterprise@7200 raid1)
Ugyanaz az a gentoo es kernel fut mind a 2 gepen, a kernel forditas alatt, ha megkuldom max-on mind a 2 gepet, kb elhanyagolhato a 4770 elonye... max 15-20 mp lehet, pedig lenyegesen lassabb IO van a regi i7 alatt. Szoval ha kapna rendes storage-ot maga ala a regi i7 akkor az a vilagbol kimenne meg a mai napig...

[ Szerkesztve ]

Én mondol, Maga mondol, Én mondol. Így kell normál beszélgetni...

Az egesz Xeon E7 szeria a RASra (Remote Administration System) van kigyurva. Bizony van amire eleg a 4 mag, csak a karbantartasi funkciok kellenek belole, nem a sebesseg.

A 4 magosban 45 MB L3 cache van, ezért csak a 18 magos lapkából tudják előállítani.

Köszi a további infókat. Nekünk most is SSD-k vannak hadrendben (kapnak is rendesen szegények), de a következő gépben is biztosan azok lesznek majd. Minden fontos dologról van 2 óránként auto backup, ráadásul tükrözve is vannak, tehát nem halunk bele, ha valamelyik eltávozik (volt már rá többször példa), viszont a sebességük kárpótol mindenért. A cégnek meg belefér anyagilag.

Mit jelent a "8 utas" kiépítés? A 32-ről már nem is beszélve. Már egy quad socket deszkából sem látszik más, csak a foglalatok és a memória foglalatok hadrendje. Hogyan lehet 8-32 utas szervert építeni? Vagy a blade-t hívnák így? Vagy ez egy sima NUMA gép lenne? Az Intel a csoda interfészével egybekötött gépeket már egynek tekinti?

Biztos én vagyok a butus. Nem tudom elképzelni.

Az, hogy milyen proci éri meg neked jobban, nagyon függ attól, pontosan milyen szoftvereket használsz. Nyilván ha olyanok vannak túlnyomó többsébben, amik a memória sávszélességet eszik, akkor édes mindegy, hogy milyen procit veszel. A sok apró, független feladat pl. nem jó többmagosnak, mert elaprózzák a cache-edet. Tapasztalatból úgy gondolom, a többmagos prociknak akkor van előnyük a magasabb órajelen futókhoz képest, ha vannak több szálon (azaz azonos virtuális címtartományon) hatékonyan futó alkalmazások, mert akkor a több mag előnye megvan, és a közös cache-é is. Bizonyos videokodekek ilyenek. Azt ki kell tapasztalni, hogy hány szálon futtatva tudják még a rendszert hatékonyan kihasználni. Érdemes megnézni, hogy vannak-e még szűk keresztmetszetek a rendszerben, mert pl egy nem megfelelő disk alrendszer is odavághatja a teljesítményt (tök cuki nézni, amikor a procik wait-ben csücsülnek 50-60%-ban). Esetlegesen lehet lényegesen több RAM-ban gondolkodni, így bizonyos ideiglenes fájlokat lehet tmpfs-re írni (ha itt bizonyul szűknek a keresztmetszet). Azért én VM-ek helyett meggondolnám az LXC használatát is.

Nincsmit, az ssd tenyleg sokat dob rajta, igazabol 4db 16x-es PCIe-os foglalatba rakott SSD lenne az igazi raid0-ba dobva, de azok meg mindig horror aron mennek, annyibol lehet venni egy rendes iSCSI keretet is...

Én mondol, Maga mondol, Én mondol. Így kell normál beszélgetni...

Köszi neked is. Mint mondtam vannak jól skálázódó programjaink és vannak "általános" nem túl jól skálázódó programjaink is. Ezért is mondtam, hogy általános felhasználásra melyik lehet talán a jobb. De egyre jobban hajlok afelé, hogy inkább a kevesebb mag magasabb GHz lesz a döntés, pont a feljebb is írtak miatt. A disk alrendszer jelenleg is SSD. Amúgy nem kritikus gépről van szó, de erősnek kell majd lennie. LXC-vel még nem foglalkoztam, köszönöm utána olvasgatok.

(#41) Smiley: az új gépben azok amúgy is kiesnének, mert vékonyszerverről szeretnénk átmenni Quadro-s környezetbe (a vid. vágás és 3d render miatt elsődlegesen). Nem tudom, hogy ehhez majd milyen lapot tudunk venni. Az után még 2 másodpercet sem olvastam. Mondjuk procik után sem, ez a cikk most csak úgy szembe jött velem. Valamikor 1 év múlva lesz esedékes a vásárlás.

[ Szerkesztve ]

Valóban meglepő a 4 magos lapka mint önálló termék, általánosság helyett had írjak egy konkrét példát. Az Oracle adatbázis kezelője után fizetendő licence díj magszám alapú. Ráadásul egy komplex adatbázis (adattárház) inkább cache és memória sávszélesség korlátos (meg persze háttértár, de most azt tekintsük egyformának). Ha a hardver árához hozzátesszük a szoftver költséget is, akkor egy 8x4 magos rendszer olcsóbb és gyorsabb lehet, mint egy 2x18 magos (összességében 32 kontra 36 mag), mivel a cache és a memória kb. 4x gyorsabb és a licence is kevesebb. Természetesen nem minden esetben igazak a fentiek, de nagyjából ez az értelme a 4 magos processzornak.

Nahát, siet az órád, jelentősen... még nincs augusztus.

" Ez (is) adja a virtualizált infrastruktúra jobb kihasználtságát."

Ami továbbá azt statisztikai tényt használja ki, hogy minden virtuális gép nem fut 100%-os terheltséggel minden egyes időpillanatban... virtuális gépek kiosztásánál, pl egy ilyesmivel foglalkozó szolgáltatónál, azt adják meg a "kliensnek", hogy az adott virtuális gép milyen valós procival megépített valós géppel ekvivalens teljesítményű lesz.

Nem jelenthet annyit, ilyenkor a nagyobb órajelű gyorsabb mindenben, ez olyan kicsit mint a régi phenom ii-őm, 2 magos volt, 3-ra unlockolva használtam mert úgy vitte a 4Ghz-t, 4-el pedig csak 3Ghz-t.

Koszi az infot, ez ig mindjart mas (miert nincs ez benne a hirben?).

Viszont mi van azzal amit Namaste kollega emlitett (nevezetesen hogy a negymagos kivitel brutalis cache meretet csak a 18 magos fullos verziobol lehet megoldani)? Nincs errol (is) veletlenul valami infod?

"No, I'm not immortal: I'm just not good at dying..."