A holdraszállás után a második nagy dolog, amit a fejlődő technikától az emberiség a múlt évszázadban elvárt, a személyi számítógépeken való kiadványszerkesztés és kimutatások készítése, WYSIWYG rendszereken. Az első ilyen rendszer már 1973-ban elkészült, no persze nem a nagyközönségnek, a Xerox PARC központjában az Alto névre hallgató számítógép, és ami sokkal fontosabb, egy grafikus keretrendszer, egyenlőre még ablakok nélkül, de objektumorientált rendszerben (később Alan Kay Smalltalk programozási nyelve / keretrendszere is futott az Alton, mely ablakokat, ikonokat és legördülő menüket is támogatott). Ezen a felületen futott a Bravo, az első WYSIWYG szövegszerkesztő, mely több szabadon méretezhető betűtípust, vektor- és pixelgrafikus képeket, és egyéb ínyencségeket támogatott, egy 606x808 pixeles, A4 méretű monokróm kijelzőn, így az Alto képernyőjén szó szerint az jelent meg, ami a papírra került. A Xerox nem fektetett sok energiát a technológia elterjesztésébe annak kifejlesztése után, így fejlesztéseik gyümölcsét először az Apple Computer Lisa nevű modelljének felhasználói élvezhették. Az IBM PC felhasználói nem voltak elkényeztetve ezen a téren, ugyan a PC a sok konkurens között is ipari standardnak számított, ezt a gép nem a képességeivel, mint inkább a mögötte álló vállalat révén érdemelte ki.

VisiCorp VisiOn

A VisiOn az első IBM PC-n futó GUI volt, 1983-ban, tíz évvel az Alto után hozta el a köznépnek azt, amiért a számítógépeket érdemes volt egyáltalán egy háztartásnak megvenni: grafikus, multitaszkingos operációs rendszer, szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel, grafikon-készítővel, rajzprogrammal és még sokminden mással.

Többórás szenvedés után nekem is sikerül egy VisiOn rendszert elindítanom egy MESS emulátoron, úgyhogy lássuk, mit is lehetett 1983-ban kezdeni egy IBM PC-vel!




Első próbálkozásom ezt eredményezte, ez egy bootolható floppyról futó verzió – lenne, ha a VGA kártya kezelné. A VisiOn ugyanis csak monoCGA módban fut, 640x200, fekete-fehérben.




A második nekifutás már sikerült, ez egy virtuális merevlemezen lévő előtelepített rendszer, mivel az MS Virtual PC kudarcot vallott, MESS emulátoron. Érdemes megjegyezni, hogy a VisiOn csak Mouse Systems egérrel működik, ami manapság ritka, mint a fehér holló, de szerencsére a MESS-en belül emulálható. Minden indításkor a rendszer megkér minket, hogy kalibrálás céljából mozgassuk meg az egeret, ilyenkor pár kör lerajzolása után beállítja a mutató sebességét.




Bejelentkezés után a fenti kép fogad. A Services ablak talán a Windowsok Progman ablakának feleltethető meg, itt indíthatjuk el a már telepített alkalmazásokat, vagy telepíthetünk újakat, illetve innen érjük el az Archives ablakot, ami a dokumentumainkat és a Lomtárat tartalmazza, gyakorlatilag a file-kezelő szerepét betöltve.




Mint látható, a menük a helyhiány miatt szokatlan módon vannak megoldva, az ablakok keretei helyett egy Macintosos főmenü van az ablak alján, mely azonban minden ablakhoz használható, a funkció kiválasztása után az ablak kiválasztása és a paraméterek megadása következik, mindeközben a rendszer folyamatosan tájékoztat minket arról, hogy mit vár el, így ezzel az instant súgóval az is pillanatok alatt belejön a rendszer kezelésébe, aki először lát ilyet, habár meglehetősen kényelmetlen a drag&drop teljes hiánya, hiszen egy ablak áthelyezése is minimum 4 kattintás: Frame, ablak kiválasztása, bal felső sarok megadása, jobb alsó sarok megadása.




A VisiOn természetesen támogatja az egymást átfedő ablakokat, de nincs beépített taskswitcher-je, vagy az éppen képernyőn lévő ablakra kattintasz, vagy ha egy ablak takarásba került, a zavaró ablakot leküldheted ikonállapotba a Close paranccsal, mely neve ellenére nem lép ki az alkalmazásból. A lekicsinyített ablakok a jobb felső sarokban gyülekeznek, nem áthelyezhetőek, és egy 10 karakteres fejlécet kapnak, de ikont nem, mely alapján megállapítható lenne, hogy egy Word vagy egy Calc van-e a gomb alatt. Kinyitni az Open paranccsal lehet őket, vagy egyszerűen rájuk kattintva. A Full értelemszerűen teljes képernyősre nagyítja őket, a Frame pedig a megszokott módon működik.

A másik menüsor, mely az ablakhoz tartozik, az ablak alján fut, azonban sok funkció nem fér ki az apró keretekbe, ilyenkor a jobb egérgombot lenyomva tartva scrollozhatunk a menüben. Ugyanez a megoldás váltja ki a görgetősávokat is az ablakokban.




Kezdjünk el végre dolgozni! Megnyitottam a Word alkalmazást, mely egyből megkér, hogy nevezzük el a folyamatot, vagyis az ablakot. Ez nem a file neve, hanem amikor az ablakot ikon-állapotba kicsinyítjük majd, ez alapján különböztethető meg. A formázási opciók egy külön ablakban nyílnak meg a főablak oldalában, a legalsó főmenü Options kiválasztásával hívható elő. Mind a dokumentum, mint a beállítások listája a fentebb megismert jobbklikkes módszerrel görgethető, pár perc után nagyon kényelmes és természetes megoldásnak tűnik. A Word sokmindenre képes, de sajnos nem egy kimondott WYSIWYG editor, csak egy betűtípust és betűméretet ismer, mely fix szélességű, azonban a sorok tördelése állítható, csakúgy, mint a félkövér, dőlt, alá- és áthúzott betűk. A korabeli daisywheel és mátrixnyomtatók képességeit így is képes maradéktalanul kihasználni. A másolás és beillesztés funkciók itt fordítva működnek, mint ahogy azt megszoktuk, először a menüben kiválasztjuk, hogy másolni szeretnénk szöveget, majd a program felszólít, hogy adjuk meg a első és utolsó karaktereket, vagy sorokat, vagy akár oldalakat. Mint látható, a két végpontnak nem kell egyszerre látszania, és a jobbklikkes görgetéssel nem is kell máshova kattintanunk közben.




A VisiOn egy külön operációs rendszer. Egyedül a kernel platformspecifikus, az összes program ezen keresztül egy virtuális gépen fut, a VisiMachine-on, így a VisiOn elméletileg hordozható volt Unixra, CP/M-re és bármi másra. Maguk az alkalmazások VisiC nyelven íródhatnak, több alkalmazás futhat egymás mellett, ablakokban, és ezek képesek adatokat cserélni egymás között. Az alkalmazások közti adatcsere hasonlómód működik, mint a másolás dokumentumon belül, az alsó menüsor Transfer parancsával. Ezzel képesek vagyunk szövegeket vagy adattáblákat mozgatni két alkalmazás között, sajnos grafikákat nem.







Grafikonok készítéséhez a Graph alkalmazást használhatjuk. Először egy adattáblát kell készítenünk az Edit paranccsal létrehozunk üres táblát, mely alapértelmezetten éves bontást ábrázol. Ezek után a Series paranccsal elkezdhetjük feltölteni az adatokat (a series az egy éven belüli bontást adja meg, 1-12 lehet), majd periódusokra bonthatjuk ezt tovább. Mivel a Year mező tartalmára az egyetlen megkötés, hogy egy legfeljebb 4 jegyű szám lehet, az elnevezésnek nincs nagy jelentősége, a mezők számozását nyugodtan kezdhetjük bárhonnan.







Az adatok bevitelének a Done paranccsal vethetünk véget, majd a Graph főmenübe visszatérve folytathatjuk a munkát. Először a Data opcióval kiválasztjuk az imént létrehozott táblánkat, vagy betölthetünk egy korábbi grafikont is, és ha ez megvan, a Style-ban megadjuk, hogy nézzen ki a kimutatásunk. Végül a Plot paranccsal ki is generálhatjuk azt.




Végül munkánkat el is menthetjük, erre az alkalmazásokban egységes dialog-boxot találunk, mely a már említett Archives ablak teljes funkcionalitásával is bír, azaz itt is létrehozhatunk könyvtárakat, törölhetünk és mozgathatunk fileokat.

Ennyit a gyorstalpaló VisiOn tanfolyamról, ha az Enterprise visszavinne bárkit az időben, kérem ne felejtsen el hozni nekem egy lemezt!

(Folytatása következik: GEM)

Linkek:

ToastyTech: [link]
MESS: [link]