Tokióban 12 millióan laknak. Tokió zsúfolt. Tokióban épp ezért a közlekedés központi kérdés. Sokan hallottak róla, hogy léteznek a metróban ún. ''benyomóemberek'', akik tömörítik a népet felszálláskor, hogy elegen felférjenek. Nos, ez így van. Egész pontosan 1500 ilyen gumikesztyűs alkalmazott serénykedik Tokió alagútjaiban.

Tokióban sokan vannak. A felszíni közlekedés ezért sokszor olyan, mint a milánói makaróni. Pályák, keresztbe-kasul, egymás fölött, több szinten.







Lássuk, mik az opcióink a nagyvárosban. Az első és legkézenfekvőbb az ősi szállítási mód, a riksázás. Mára kihalt, csak a turistákat hülyítik vele.




A második, a metró. Ha nem a legzsúfoltabb vonalakon megyünk csúcsidőben, még ülni is lehet, és szép a kilátás. Ráadásul a teljes metrótérkép is böcsülettel fel van rajzolva minden ajtó fölé. Tájfutók, hivatásos térképolvasók (vagy csak simán: japánok) előnyben. Európai átlagembereknek ez túl komplex.







Ha nem metró, akkor autó. Ha autó, akkor Toyota. Úgy 80 százalékban. A Lexus is Toyota (LS = Toyota Celsior, RX = Toyota Harrier, stb.). Minden Toyota. Azonosított Opelek száma: nulla. De még Mazda, Honda is csak elvétve volt. Nissan kicsit több. Az autó színe Japánban fehér. Vagy fekete, ha például taxi, vagy nagyon elegáns, vagy nagyon céges, vagy nagyon maffiózós.

A sávok dekódolása hasonlóan nehéz feladat elé állítja az európai embert, mint a metrótérkép. Nézzük csak meg az utolsó képet alaposan!