2024. április 25., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Az élet rovat

Tiszteljük Földanyánkat

  • (f)
  • (p)
Írta: |

A több kapitalizmus kevés a klímakatasztrófa ellen Tiszteljük Földanyánkat Írta:...

[ ÚJ TESZT ]

A több kapitalizmus kevés a klímakatasztrófa ellen

Tiszteljük Földanyánkat

Írta: Evo Morales

2007. szeptember 26. -- Evo Morales elnök levele az ENSZ környezetvédelmi ülésszakán résztvevő képviselőknek.

Tisztelt Elnök társaim, az ENSZ nemzeteinek vezetői, testvéreim!

A világ ma a klímaváltozás okozta láztól szenved, amelynek kórokozója a kapitalista növekedési modell. Míg az elmúlt 10.000 év alatt a széndioxid (CO2) szint változása mintegy 10%-os volt, az elmúlt 200 év iparosodásának következtében a karbon kibocsátás 30%-kal emelkedett a Földön. 1860 óta Európa és Észak-Amerika felelős a világ CO2 kibocsátásának 70%-áért. 2005 nyara az elmúlt ezer év legmelegebbje volt.

Kutatások igazolják, hogy a 40,170 különböző földi fajból 16,119-et a kihalás veszélye fenyeget. Minden nyolcadik madárfaj örökre eltűnhet a Föld színéről, minden negyedik emlős faj veszélyeztetett és minden harmadik hüllő fajt a kihalás fenyegeti. Minden nyolcadik rákféle és minden harmadik rovar faj a kihalás szélén áll. A Föld történetének hatodik nagy kihalási hullámát éljük át, ami a fajok kihalásának ütemét százszorosára gyorsítja más földtörténeti korokhoz képest.

Ennek a sivár jövőnek a küszöbén a nemzetközi célkitűzések változatlanok, fessük a gépeket zöldre, tartsuk fenn a növekedést, a fogyasztás irracionális ösztönzését, az egyenlőtlenségeket, termeljünk még több profitot és ne vegyük figyelembe, hogy éves fogyasztásunk annyi, amennyit a bolygónk egy év és három hónap alatt ad. Ennek a ténynek a tükrében a megoldás nem lehet környezetünk kozmetikázása.

A Világbank jelentését olvasva azt látom, hogy a klímaváltozás hatásainak csillapítására meg kell szüntetni a fosszilis energiahordozókra adott szubvenciókat, emelni kell a víz árát és elősegíteni a magánbefektetéseket a tiszta energia ágazatba. Szokás szerint megint a piac ösztönzésének és a privatizációnak a receptjét próbálják alkalmazni, megint megcsinálják az üzletet és folytatódik a politika, ami a betegséghez vezetett. Ugyanez történik a bioüzemanyagok esetében is, tekintettel arra, hogy egy liter etanol előállításhoz 12 liter vízre van szükség. Hasonló a helyzet a biobenzinnel, amiből egy tonnát átlagosan egy hektár földön lehet megtermelni.

Ebben a helyzetben mi – e Föld szerény és becsületes őslakói – úgy véljük, elérkezett az idő, hogy mindennek véget vessünk, és újra felfedezzük gyökereinket, tiszteletben tartva Földanyánkat, Pachamamát, ahogy őt mi az Andokban nevezzük. A történelem hívószavára Latin-Amerika és a világ őslakói ma elsőként válaszolnak, harcba indulva a természet és az élet megóvásáért folyó küzdelembe.

Meggyőződésem, hogy az ENSZ oly sok esztendő erőfeszítései után nemrégiben elfogadott nyilatkozata a bennszülött népek jogairól törvényből gyakorlattá válik és ismereteink, valamint tetteink révén segíthetünk egy mindenki számára reményteljes, új jövő megteremtésében. Ki más, mint a bennszülött népek tudnák megmutatni az utat az emberiségnek a természet, a természetes erőforrások és azoknak a területeknek a megóvására, amelyeken ősidők óta élünk.

Alapvető irányváltoztatásokra van szükség az egész világon, hogy ne legyünk tovább a Föld halálraítéltjei. Észak országainak 60-80%-kal kell visszaszorítania széndioxid kibocsátásukat, ha nem akarjuk, hogy az átlaghőmérséklet 2 foknál többel emelkedjen az évszázad hátralévő részében, különben az élet és a természet számára katasztrofális méreteket ölt a globális felmelegedés.

Létre kell hoznunk egy Környezetvédelmi Világszervezetet (World Environment Organisation), amelynek határozatai mindenki számára kötelezőek, amely megregulázza az emberiség ellen dolgozó Világkereskedelmi Szervezetet. Nem beszélhetünk tovább a bruttó nemzeti termék növekedéséről anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk a megsemmisített és elpazarolt természeti erőforrásokat. Hogy környezetünk állapota mérhető legyen, egy új mutatóra van szükségünk, amely összehasonlítja az emberi fejlődés indexét (Human Development Index) az ökológiai láblenyomattal.

Kemény adókat kell kivetnünk a jólét túlzott összpontosulása ellen és hatásos folyamatokat kidolgoznunk annak egyenlő újraelosztására. Nem történhet meg, hogy három család is legyen, amelynek éves jövedelme nagyobb a Föld 48 legszegényebb országának összesített bruttó hazai termékénél. Nem beszélhetünk addig méltányosságról, társadalmi igazságosságról, amíg ez a helyzet fennáll.

Az USA és Európa átlagosan a 8,4 szeresét használják el a világ átlagfogyasztásának. Feltétlenül csökkenteniük kell fogyasztásuk mértékét és nekik is fel kell ismerniük, hogy mindannyian csak vendégek vagyunk ezen a Földön, vendégei Pachamamának.

Tudom, hogy a változás nem könnyű, amikor egy rendkívüli hatalommal rendelkező ágazatnak le kell mondania a rendkívüli profitról, hogy bolygónk megmaradhasson. Saját országomban emelt fővel szenvedem el ezt az állandó szabotázst, mert előjogokat vonunk meg, hogy mindenki „jólétben éljen”, ne pedig másoknál jobban. Tudom, hogy a változást véghezvinni országomban nem olyan nehéz, mint sok helyütt máshol a világban, de tökéletesen megbízom embertársaimban, képességükben a hibáikból való tanulásra, hogy visszataláljanak gyökereikhez, és értelmükben a változtatásra, hogy a természettel összhangban egy igazságos, sokszínű, teljes és kiegyensúlyozott világot hozzanak létre.

Evo Morales Ayma
Bolívia elnöke

A cikk angol eredetie itt olvasható: [link]

(fordította finest)

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.