A zene

A zene mindig is egy megosztó dolog volt az emberek között. Mai napig ismerek sok olyan embert, akik még a kocsiban se kapcsolnak rádiót, megelégszenek a heti egy klip megnézésével a tévéből.

A ló másik oldala meg az olyan emberek mint én, aki amint laptop elé ül húzza is a fejére a fejhallgatót, és napi átlagban öt-hét óra minőségi zenét hallgat minőségi módon (persze ahogy az ember megengedheti magának).

A zene is olyan dolog lassan, mint egy narkotikum. Meg lehet szokni a folyamatos zene-nélküliséget is persze, de ha van lehetőségünk (és még fényévekkel olcsóbb is mint a napi fél doboz cigi), akkor miért ne hallgassunk minőségi zenét?

Sajnos magyarhonban mégis a cigi hódít és nem a zene, pedig rengeteg tudományos kutatás igazolta már azt a tényt, hogy a zene jó hatással van ránk minden téren. És nem egy nagy koponya mondta már azt, hogy a zene az egyik legnagyobb egyedülálló találmánya az emberiségnek.

Én úgy gondolom, hogy amíg az emberek nem tapasztalnak meg valami jót első körben, akkor nem is érdekli az a dolog őket. Sajnos a minőségi zenehallgatás kellékei nem olcsóak, így egy bizonyos minimum szint alatt vásárolnak csak az emberek.

Véleményem szerint van egy minimum szint, ami felett már élvezhetővé válik a zene, sőt, függővé tesz és egyszerűen hiányzik. Sokáig ez a szint nagyon magas volt, de napjaink kínai hódítása miatt nagyobb értelmes cégek is beismerik, hogy olcsóbb és vonzóbb termékek kellenek.

Az egyik már régebb óta jelenlévő, szerintem minőségi belépőszintet képviselő SHURE SRH440-et szeretném hasonlítani a hamarosan magyar honban is könnyebben elérhető hasonló árú Takstar Pro 80-hoz, majd végül bemutatok egy elérhető árú, ámbár még nem beszerezhető DAC-AMP kombót a Sonytól.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!