Socket 7 processzorok tesztje.
Avagy hogyan is teljesítettek a processzorok egymáshoz képest 10-15 éve?

Egy kupac Socket 7 történelem

Hódít a nosztalgia a számítástechnikában is. Egyre több cikk jelenik meg régi hardware alkatrészek újra teszteléséről, extrém tuningjáról. Napjainkban többen készítettek már teszteket Socket 7, Slot 1 konfigurációk, K6 processzorok összehasonlításáról, teljesítményük felelevenítéséről.

Én egy kicsit más oldalról közelítettem meg a tesztelést. A Socket7 volt az a foglalat, amely az egyik legtovább élt, és a legtöbb gyártó láb-kompatibilis processzorát képes volt fogadni. Életciklusa Super Socket 7 néven tovább nőtt, ezzel versenyre kellve az Intel Slot1 processzoraival, de sajnos mindig alul maradva azok ellen.

A Socket 7 támogatja 50, 55, 60, és 66 MHz-es FSB-t,a 2,5 V-tól 3,5 V-ig működő Intel Pentium 75-200 MHz és Pentium MMX 166-233 MHz, AMD K5 és K6, Cyrix\IBM\ST 6x86 (és MX ) P120 - P233, a teljes IDT WinChip szériát (180-250 MHz) és a Rise Technology MP6 processzorcsaládot.
321 vagy kevesebb lábú (általában 296) processzor fogadására egyaránt alkalmas.

A Super Socket 7 (vagy Super 7) a Socket 7 egy módosított változata, amelyet az AMD tervezett. Támogatja a 100 MHz-es FSB-t és az AGP-t. A Super Socket 7-et az AMD K6-2 és K6-III (+) használta, és néhány kései Cyrix M-II.

Mivel ilyen sokféle alternatíva volt a processzor piacon ez időben, érdemesnek láttam egy összehasonlító tesztet végezni a különböző gyártók termékei között. Mindezt azonos beállításokkal a különböző típusokkal, esetenként 100 MHz-es FSB-vel megpiszkálva őket.

1., A processzorokról röviden

Intel Pentium és MMX

A legnépszerűbb és legnagyobb példányszámban eladott processzorok voltak a Socket 7 idejében. Az Intel Pentium 75 és 200 közötti sorozat P54C kódnév alatt került értékesítésre. A CPU-k hő leadása 10,1 és 15,5 W közötti, s 16 Kb-os L1 cache-el gazdálkodnak és 3,3 millió tranzisztort tartalmaznak. Kezdetben 600 majd 350 nm-es gyártástechnológiával készültek, üzemi feszültségük 3,3 V. Az Intel processzorok 296 lábbal csatlakoznak a foglalatba.

Az új P55C kódnevet kapott Pentiumban már 32 Kb-ra növelték az L1 cache méretét, és bevezették az MMX utasításkészletet is. Az L2 cache továbbra is az alaplapon maradt. Ezek a processzorok már 4,5 millió tranzisztort tartalmaznak. Maradt a 350 nm eljárás, de az üzemi feszültséget 2,8 V-ra csökkentették. A mobil változatok 250 nm-en és 1,8V-on elérték a 300 MHz-et is.

Intel MMX 200 processzor 300 MHz-en

AMD K5 és K6

Az AMD az Intel Pentium vetélytársaként jelent meg a K5-tel. Ez a sorozat 75 és 200 MHz közötti modellek formájában jelent meg, amiket 350 nm-es gyártástechnológia, 24 Kb L1 cache és alaplapra integrált L2 cache jellemez. A Maximális hő leadás 11,6 és 16 W közötti 3,52 V-on. Az AMD procik is az Intel chipkészleteit használják (430VX, 430HX, 430TX), mivel a K5 számára akkoriban nem volt más alternatíva.
A K5 processzoroknál megjelent a PR számozás miszerint:
K5 PR75 (75 MHz), K5 PR90 (90 MHz), K5 PR100 (100 MHz),
K5 PR120 (90 MHz), K5 PR133 (100 MHz), K5 PR166 (116 MHz), K5 PR200 (133MHz)

1996-ban az AMD felvásárolta a NEXTGEN-t. Ennek köszönhetően elődjéhez képest, a Pentium MMX versenytársának szánt K6 már, támogatja az MMX utasításkészletet a L1 cache pedig 64 Kb-ra nőtt. A 166, 200 és 233 MHz-es modellek 0,35 mikronos gyártástechnológiával készültek, ám 0,25 mikronon készült még 233, 266, 300 MHz-es modell is. A tranzisztorok száma a K5 4,3 milliójával szemben 8,8 millióra emelkedett, míg az üzemi feszültséget 3,3 - 2,9 majd 2,2-2V-ra mérsékelték. A maximális hő leadás 17,2 – 28,3 W. A K5 processzorok 296 lábbal rendelkeznek, míg a K6 és attól minden modernebb AMD prociknál mind a 321 láb kivezetésre került.

AMD K5 PR 133 és a Windows XP

AMD K6-2, K6-2+, K6-III, K6-III+

A klasszikus K6 utódjában, a K6-2-ben debütált a 3DNow! utasításkészlet, ami jó néhány 3D játéknak növelte meg a sebességét, speciális driverei révén. Az új proci L1 cache-e maradt 64 KB, ám az L2 cache még mindig az alaplapon volt. A tranzisztorok száma 9,3 millió, és ezek a procik már mind 0,25 mikronos technológiával készültek. Hő leadásuk 14,7 – 29,6 W 2,2-2,4V üzemi feszültségen. A legnagyobb példány 550 MHz-en járt.

K6-2 500 kupaktalanítva

Az AMD K6-III az egyik leggyorsabb Socket 7-es proci. Órajelben, csak az utód, mobil változatok előzték meg. Az 500 MHz-es változatot a gyártó a hivatalos start után szinte azonnal vissza is vonta. 0,25 mikronon gyártották, a tranzisztorok száma 21,3 millió volt, a hő leadás pedig 29,3 W, valamint 2,3 – 2,5 V-on üzemeltek. A K6-III processzor tartalmazott először chipbe integrált 256 KB L2 cache-t, ami a processzor órajelével üzemelt. [link]

A K6-III+ nem más, mint a K6-III 0,18 mikronos, mobil gépekbe szánt változata, szintén 256 Kb L2 cache-el, 3DNow!+ utasításkészlettel, PowerNow! technológiával, és 2 V-os feszültséggel. [link]

A K6-2+ 0,18 mikronos 128 Kb L2 cache-el és 3DNow!+ utasításkészlettel, PowerNow! technológiával ellátott mobil processzor 2V-os feszültséggel. [link]

K6-2+ 533@600 – A Super Socket 7 egyik csúcsa

Cyrix \ IBM \ ST 6x86

A Cyrix mindig is gyártóüzem nélküli cég volt: megtervezte és értékesítette a saját chipjeit, de mindig leszerződött egy félvezetőgyárral a kihelyezett gyártásra. Kezdetekben a Texas Instruments, valamint az SGS Thomson termelőegységeit használta, majd az IBM Microelectronics gyártósorait vette igénybe.
Ezért volt a piacon egy időben Cyrix, IBM, ST márkanévvel ellátott 6x86 M1 processzor, ugyanazzal a sebességgel és PR számmal és 16 Kb L1 gyorsítótárral. Az első 6x86 PR80+ (2x40), 6x86 PR100+ (2x50), 6x86 PR120+ (2x50), PR133+ (2x55), és PR150+ (2x60) processzorok 0,60 mikronos technológiával készültek, ezt követte a 0,50 mikronos PR166+ (2x66) és PR200+ (2x75) 3,3 – 3,5 V-on.
6x86L jelzésű processzorai már 0,35 mikronos eljárással készültek, 2,8V magfeszültséget igényeltek, mellyel az eddigi melegedési problémák megoldódtak.
Részletes angol nyelvű információ a Cyrix 6x86 processzorokról:[link]

Cyrix \ IBM 6x86 MX \ MII

Cyrix 6x86 MX és MII processzorai MMX utasításkészlettel, 64 Kb L1 cache-el rendelkeznek, valamint 2,9 V üzemi feszültséget igényelnek. 0,35 mikronon gyártották őket, 6,5 millió tranzisztort tartalmaznak, és a legkülönfélébb szorzó és FSB variációkkal értékesítették. 66, 75, 83, 95, 100-as FSB-t alkalmaztak, és azonos órajel esetén, ha azt nagyobb FSB-vel állították elő, akkor a processzor máris magasabb PR besorolást kapott. Pl. (3x83) = PR333 és (2,5x100) = PR350
Netes források szerint egyes nagyobb modellek már 0,25 mikronon is készültek (meg 0,35-ön is), de a feszültséget mégsem vették vissza, maradt 2,9V.
Az abszolút csúcsot jelentő MII PR400 (3x95) és MII PR433 (3x100) már csak 2,2 V-ot igényel, ugyanis 0,18 mikronon gyártották. E két csúcsmodellből igen kevés jutott országunkba, igazi kuriózum, és nem mellékesen még szép is. :-)

A Cyrix processzorok - főleg az MMX nélküli széria – fénykorukban is kaptak, és napjainkban is kapnak hideget-meleget a felhasználóktól, miszerint túlságosan is melegedtek, ami nem is volt csoda az akkori csenevész hűtési megoldások miatt. Akkoriban az ember bement a boltba és kb. két féle hűtő közül választhatott. Volt sima pentium hűtő, és turbo cooler. Utóbbi kb 1 mm-rel vastagabb alumíniumot jelentett.
Tovább rontotta hírnevüket, hogy nagy CPU teljesítményük mellé gyenge FPU tartozott, ezzel gyér teljesítményt nyújtva az akkor egyre inkább teret hódító FPS játékokban.
Sokan beszéltek még inkompatibilitásról is bizonyos szoftverekkel.

A Cyrix processzorok teljes története Yutaninak köszönhetően itt és itt olvasható.

Mintha már a gyártó sem tudta volna pontosan, hogy bizonyos órajelhez milyen PR besorolás tartozik. Marketing a javából.

IDT WINCHIP

Az IDT háza tájáról összesen 4 féle chip volt kapható, a legelterjedtebb a legegyszerűbb IDT WINCHIP C6 volt. Nem túl sok működőképes darab maradt fent az utókornak, Socket 7 időkben nem is hallottam róla, hogy valaki ilyet vásárolt volna. Talán nem véletlenül.

IDT WINCHIP C6 200 MHz - A részvétel a fontos, nem a győzelem
Egy cég, amely nem vesztegette az idejét holmi SSE meg SSE2 utasításkészletre. :-)

RISE MP6

A Rise Technology az IDT-hez hasonlóan, szintén kevésbé ismert cég a Socket 7-es időkből.
A csúcsot jelentő PR366 valós órajele 250 MHz, és 0,18 mikronos technológiával készült. Az összes kisebb modellt 0,25 mikronon gyártották, mindegyik támogatja az MMX utasításkészletet és 16 Kb L1 cachet tartalmaznak.

A teljes processzorcsaládról itt lehet informálódni: [link]

2., A teszteléshez használt konfiguráció:

- Soltek SL-54U5 alaplap 512 L2 cache [link]
Előnyének tűnhet, hogy van rajta 112, 124 és 133-as FSB, viszont nincs lehetőség az 50, 55, 60 MHz-es FSB beállítására. A 100 MHz-nél nagyobb FSB-k a processzorok nagy részénél instabil működést eredményezett, egyedül a K6-2 processzorok viselték el. (Még a K6-2+ sem ment stabilan.) Voltak azonban más gyártók VIA MVP3 chipsettel szerelt alaplapjai, amelyek gond nélkül bírták ezeket az órajeleket. Talán az 512 Kb alaplapi L2 cache letiltásával kellett volna próbálkozni.

- 2 x 256 Mb PC 133 SD-RAM (CL 2-2-2-5 minden tesztnél)

- Ati Radeon 9000 PRO 275/550 MHz AGP 4X @ 2X (Connect 3D)

- EIZO S1910

- Maxtor 541DX 10 Gb HDD 5400 RPM 2 Mb Cache

- Titan D5TB rézmagos hűtő

Titan D5TB – Az egykori Ár/teljesítmény bajnok, Super Socket 7-hez fejlesztve

A teszteléshez használt processzorok:

Intel Pentium 100 (1,5x66), 133 (2x66), 150 (2x75)*, 166 (2,5x66), 200 (3x66) és (2x100)
Intel Pentium MMX 166 (2,5x66), 200 (3x66), 233 (3,5x66), 250 (2,5x100), 300 (3x100)

AMD K5 100 (1,5x66), K5 133 (1,5x66)
AMD K6 166 (2,5x66), K6 200 (3x66), K6 233 (3,5x66), K6 250 (2,5x100)
AMD K6-2 200 (3,66), 233 (3,5x66), 250 (2,5x100) 300 (4,5x66) és (3x100)
AMD K6-2+ 300 (3x100), 450 (4,5x100), 600 (6x100)
AMD K6-III+ 300 (3x100), 450 (4,5x100)

Cyrix\IBM\ST 6x86 P166+ (2x66), P200+ (2x75)
Cyrix\IBM 6x86 MX\MII PR200+ (2,5x66), PR233+ (3x66), PR300+ (3,5x66)
PR366+ (2,5x100), PR433+ (3x100)

IDT WINCHIP C6 200 (3x66) és (2x100)

* Az Intel 150 MHz-es processzora hivatalosan 2,5x60 MHz-en jár, csakis a Cyrix PR200+ (2x75) tesztelése miatt lett 2x75 MHz-en járatva. Na meg 60 MHz-es FSB-t nem ismer a lap.

3., Tesztek

- memória olvasás Everest 4.5

- memória írás Everest 4.5

Túl nagy különbségek nincsenek a processzorok között, inkább a 100 és 66 MHz FSB között látszanak jelentős eltérések, ahogyan az természetes is.
Drasztikusan visszaestek viszont a Cyrix MX CPU-k 66 MHz-es FSB-n mért memória írási eredményei. Talán valami féle bugról lehet szó, hiszen a további 100 vs 66 MHz FSB eredmények nem igazolják ezt a gyenge eredményt.
A MMX nélküli Cyrix/IBM/ST processzorokon az Everest nem hajtott végre semmilyen tesztet.

- memória késleltetés Everest 4.5

A Cyrix processzorok ebben a tesztben magasan verik mezőnyt. Még 66 MHz-es FSB-vel is lehagytak néhány 100-as külső órajellel hajtott versenytársat.
Összességében a K6 és K6-2 procik lehagyták az Inteleket, Cyrix CPU-k ellen azonban nem volt esélyük, és az IDT is a középmezőnyben kapott helyet.
Az Intelek a sereghajtók, a leglassabb K5 processzorokkal együtt.

- CPU Queen Everest 4.5

Őszintén szólva itt azt vártam, hogy majd a Cyrix MX CPU-k simán állva hagyják az azonos órajelen futó Intel procikat. Nem így történt.
Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy az Everest ezen verziója már teljesen más sebesség mérő rutinokat használ, mint amiket e régi processzorok idején használtak a tesztprogramok. A régi, DOS alatt futó Everest elődje, az ASMDEMO majd később AIDA szerint a Cyrix CPU-k hatalmas fölénnyel verték valamennyi gyártó processzorait a CPU tesztekben.

Az FSB nem szól bele az eredménybe, csakis a végső órajel, és a gyártók különböző architektúrái.

-FPU Julia Everest 4.5

Az Intel processzorai a földbe döngölik a konkurenciát, egészen a K6-2 –ig. Azonos órajelen a modernebb AMD-k átveszik a vezetést. Az IDT 200 MHz-en, minden processzornál kisebb eredményt kapott.
A sorrend tehát: A K6-2 mögött jócskán lemaradva az Intel (persze ezek soha sem egymással versenyeztek), Intel mögött jókora lemaradással a sima K6, majd megint nagy különbséggel lejjebb a K5, a Cyrix MX procik, valamint az IDT.
A K5 FPU elvileg jobban sikerült, mint a Cyrix MX, hiszen K5-ből PR 133-nál nagyobbat nem tudtam tesztelni, 100 MHz-en járt, és már ez is elég volt a legtöbb Cyrix legyőzéséhez.
El lehet ezek után képzelni mennyire „erős” az MMX nélküli széria FPU-ja, amiken az Everest tesztek ugye nem futottak le.

- DOS alatt tömörítés RAR-ral:

A művelet a következőképpen zajlott.
1., MS-DOS 6.22 rendszerindítás.
2., 64 Mbyte extended memória létrehozása
3., 30 Mbyte RAMDRIVE létrehozása
4., HDD-ről 28,8 Mbyte RAR-ral tömörített adat felmásolása a ramdrive-ra
5., A tömörített állomány tesztelése a ramdrive-on, hogy az esetleges szűk keresztmetszetet okozó HDD seekelése ne befolyásolja az eredményt. A kitömörített állományok nem kerültek kiírásra, csak ellenőrzésre.
6., A kitömörített állomány mérete 99,1 Mb lenne, azaz kb. 28 % -ára van tömörítve, és ezzel a jó tömörítési aránnyal bőven van mit számolnia a processzornak.

Egy teszt mely szerint a Cyrix PR számozása akár kiérdemelt is lehetett. A tesztben leggyengébb processzorai gyorsabban hajtották végre a tömörítést, mint egy Intel MMX 200.
Csúcson járatott processzorai, még a 128 / 256 L2 cache-el ellátott AMD-ket is megütötte azonos órajelen.
A K6-2, K6 és az IDT kb. egy szinten az Intel MMX CPU-kal, a K5 pedig valamivel jobban teljesített, mint a pentium 100 és 133.

-Windows XP boot idő:

Amint a rendszer betöltődése megkezdődik a HDD-ről addig, amíg megjelennek az ikonok. Természetesen ezek után még egy darabig töltöget a HDD, de a CPU-k teljesítménye már itt is szépen kirajzolódik.

A Cyrix procik tovább brillíroznak. Másodperceket vernek a többiekre, ha a valós órajelet nézzük, de még PR számozás szerint is megállják a helyüket, valamint az AMD mobil processzorait is lehagyták.
A K6-2 és K6 között nincs nagy különbség, a régebbi modell 100-as FSB-n, ha csak pár mp-cel is, de gyorsabbnak bizonyult, viszont mindketten megverték az Intel MMX-eket.
AZ IDT a maga 200 MHz-es órajelével aránytalanul visszaesett a 150 MHz körüli versenyzők közé, a K5 pedig ismét megverte a 100 és 133 MHz-es pentiumokat.

-SUPER PI

A teszt 128 Kb-ig készült.

Jól látható, hogy az eredményekbe mennyire beleszól az architektúra, az FSB növelés, és az ezzel járó memória sávszélesség növekedés.
Az élen az L2 cache memóriával ellátott AMD procik végeznek. Még a 2x annyi L2 (K6-2+ -hoz képest) is hozott egy kis előnyt az AMD büszkeségének, a K6 III+ proceszornak.
Az Intel MMX CPU-k rendre megverik a Cyrix MX és AMD K6 CPU-kat, az IDT-ről jobb nem is beszélni. A K6 viszont gyorsabb a Cyrix MX prociknál.
A K6-2 és K6 között szinte semmi a különbség, a K5 valahol a sima Cyrix procikkal van egy szinten, a sor végén.

- QUAKE II

A valamikor igen népszerű FPS játék. 320x200-as felbontásban, szoftveres üzemmódban. Indulása után a konzolba „timedemo 1” begépelése után lefutott teszt eredménye.

Alapvetően az Intel processzorok futtatták a leggyorsabban a játékot. Az FSB növelés meghozta az eredményét itt is.
A K6-2 és K6 közti különbség nem nagyon jött ki ebben a tesztben. A Cyrix MX-ek egy árnyalattal jobban teljesítettek náluk, ha azonos órajeleket nézünk, PR számozás szerint nézve viszont már eltűnik előnyük.
A sima Cyrix és K5 processzorok számolták a képkockákat a leglassabban.
Az IDT a 200 MHz-es órajele, MMX utasításkészlete, 64 Kb L1 cache memóriája ellenére, ismét lemaradt a 200 MHz-es processzoroktól.

Elvégezve a tesztet bizonyos processzoroknál OpenGL üzemmódban is, ugyan sokkal játszhatóbb FPS-ek születtek, de az arányok ott sem változtak. A szoftveres üzemmódban való tesztelés oka annyi volt, hogy sima Cyrix processzorok esetén, ha bármilyen ATI driver a gépen volt, akkor már az XP sem töltődött be. Lehet, hogy valamiféle inkompatibilitás helyzete állt fent a Cyrix procikkal, vagy szimplán csak nem XP alatt kellett volna tesztelni, ugyanis a rendszertulajdonságoknál a sima Cyrixot, Cyrix 6x86 MX 1,36 GHz körülinek ismerte fel.

- 3D MARK 2000 CPU teszt

A teszt sajnos nem indult el MMX utasításkészlet nélküli processzorokon. Kár érte, mikor egy 3DMARK 2003 elindul.

Nehéz véleményezni az eredményeket, annyira változatosak, talán szerencsésebb lett volna másik 3D MARK verzióval próbálkozni.
E szerint a Cyrix-ok meglepően jól teljesítettek, azonos órajeleken mindent maguk mögött hagyva egészen a K6-2+, K6-III+ -ig.
A K6-2+ és K6-III+ processzorok teljesítményét nagyon megdobta a full speed L2 cache.
A K6-2 és K6 között szinte semmi különbség nem mutatkozott, talán a K6-2 gyengébben szerepelt, és még az IDT is egészen jól tartotta magát, főleg 2x100 MHz-en.
Az optimalizációnál kiválasztva a K6-2–nek a 3DNow! utasításkészletét, az eredmények drasztikusan, kevesebb, mint a felére estek vissza.

- 3D MARK 2003

A Radeon 9000 pro kártyán lefutó első három tesztre kapott pontszám

A K5 processzorok jócskán az Intelek mögött végeztek.
Az IDT-nek nagyon sokat segített a 100-as FSB, de még így is messze volt a pentiumoktól.
A K6 procik azonos órajelen jóval gyengébben szerepeltek az Intel MMX prociknál.
Ebben a tesztben kibukott a Cyrix MX processzorok gyengesége. Messze lemaradtak azonos órajelen a többiektől, leginkább a sima pentiumokkal voltak partiban.
A K6-2 szinte hajszálra azonos eredményeket ért el, mint az Intel MMX processzorok.
A K6-2+ az integrált L2 cache ellenére, nem húzott el a többiektől, csakis a magasabb órajel dobta meg pontszámát.

A K6-III+ processzor sajnos kimaradt a tesztből, hiszen már visszadtam tulajdonosának amikor észbe kaptam, hogy MARK 2K3 alatt is kéne tesztelni a procikat.

4., Összegzés

Ha a teljesítményt összegezve kéne véleményt alkotnom, akkor az Intel processzorok teljesítettek a legkiegyensúlyozottabban. Azaz nem voltak hatalmas kilengései az eredményeket nézve, mindenhol hoztak egy bőven elfogadható szintet, az elvileg fontosabb feladatokban (játékok) pedig kimondottan szépen teljesítettek.

Az AMD K5 processzorok inkább mondhatni az XP Boot és tömörítés kivételével mindenhol lassabbak voltak, mint a korabeli konkurencia. Utódja a K6 már jóval versenyképesebb megoldás lett az Intel MMX ellen, de ő is alul maradt.
Az elvégzett tesztekben a K6-2 előnyei nem igazán mutatkoztak meg a K6 processzorral szemben, legnagyobb előnye mindenképpen az volt, hogy egészen 550 MHz-ig gyártották. Sebességét nézve, leginkább az Intel MMX procikkal van egy szinten.
A K6-2+ és III+ prociknak már az Intel Slot1 processzoraival kellett volna versenyeznie, de a Socket 7 alá rakott chipsetek soha nem vehették fel a versenyt egy Intel 440BX chipsettel. Természetesen az integrált L2 cache-nek köszönhetően, magasan a leggyorsabb Socket 7 foglaltba illeszkedő processzorok.

Az első Cyrix CPU-k 1995 környékén jelentek meg. Az akkori játékokat még elfogadhatóan futtatták, nem tűnt fel betegségük, 320x200 –hoz mondhatni még elegendőek is voltak. Természetesen intel procikon jobban futottak a játékok, de ki méregetett akkoriban FPS-eket?
Igen egyes programoknál már volt 640x480-as felbontás lehetősége is, de a korabeli processzorok mindegyike kevés volt hozzá 3D gyorsítás nélkül.
Sokat ment annak idején a tömörítgetés DOS alatt, és bizony ott verhetetlennek tűntek. Jómagam elsők között vásároltam annó ST6x86 PR166+ (2x66) processzort. Az MMX eljöveteléig bőven kiszolgált, utána többet áldoztam egy Intel MMX-re.
A Cyrix MX és MII procik többet gyorsultak az MMX nélküli szériához képest, mint a pentium MMX a pentiumhoz képest. Játékokban természetesen még mindig jócskán alulmaradt, de pl. a Windows XP a Cyrix MX processzorokon ment a legpattogósabban. Már ha egyáltalán lehet bármiféle pattogásról beszélni ilyen régi hardvereknél. Az XP boot, webezés, World, Excel nyitogatás ez esetben volt a leginkább folyamatos, természetesen azonos órajeleken nézve a konkurenciával.
Talán kevesebb kritika érte volna őket, ha elfelejtik a PR számozást, és valós órajelen értékesítik processzoraikat. Így talán az elvárások sem lettek volna olyan nagyok.

IDT: A ritka processzor sehol nem mutatott semmi maradandót. Minden tesztben a leglassabbak között végzett. XP alatt kb. egy P100 szintet üthet meg. Netes források szerint, a 3DNow! –val ellátott későbbi fejlesztéseik sem váltották meg a világot, összehasonlításképpen mindig a K6-2 mögött kullogtak.

5., Tuning

A korai Socket 7 lapok (FX, VX, HX) tuning lehetőségeit korlátozta a maximum 66 MHz-es FSB. Először a TX chipsetes lapokon lett elérhető a 75 és 83 MHz, majd később egyes VX lapokon is lehetőség adódott magasabb órajelek elérésére.

A következő tuning eredmények modern Super socket 7 lapra értendőek, ahol a CPU hűtés is jócskán felül van méretezve.

Az első Intel procik (75, 90) Általában 100-120 MHz-et bírtak, utóbbihoz persze kellet 2x szorzó. 120-133 procik általában 150-166-ot is tudtak (2x75, 2x83). 150-166 MHz es társuk simán ment 200-on, esetenként 210-en.
Az intel MMX széria e tekintetben sokkal közkedveltebb volt. A 166-os, szorzó független példányok simán mentek 233–262 –n (3,5x66 és 3,5x75), egyes esetekben 291, és 300 MHz-en is (3,5x83 és 3x100). A tesztben szereplő MMX 200 procitól nem sajnáltam a 3,52 V-ot a 2,8 V helyett, hogy 300 MHz-en stabilan üzemeljen.

Az AMD K5 PR 75 és 90 általában ment 100-on, a gyárilag PR100 viszont már nem mindig szerette a 112,5 MHz-et sem (1,5x75), ahogyan az alapon 100-on futó PR133 sem.
A K6 166, 200 és 233 ugyanazt a magot hordozta, tehát a legkisebb is ment 233-on, az ajánlott 3,2V-on, 2,9V helyett.
A K6-2 procik közt elég nagy volt a szórás. Voltak 300-as példányok, amelyek már 350-en sem mentek, viszont voltak 400-asok melyek bírták az 570-et is, ezektől sem sajnálva azt a plusz 0,5 V-ot. Netes infók szerint egyesek 700 MHz körüli értékeket is elértek, brutális hűtéssel, és legalább 125 MHz-es FSB-vel.
A 0,25 mikronos K6 III prociknak valahol 550 körül lehetett a végük, még a 0,18 mikronos K6 III+ és K6-2+ prociknak 600 MHz-en 2,3-2,4V körül.

Az első 6x86 procik (PR100, PR120, PR133, PR150), kb. valós 133 MHz-ig (PR166) bírták az iramot, a 6x86L széria pedig 166 MHz-ig (2x83). Ezek mind fix 2x szorzóval rendelkeztek.
Az MX és MII szériánál minimum 200 MHz elérhető volt a legkisebbekkel is, de inkább 225, 233 MHzet bírtak. Csak a gyárilag nagyobb modellek (225-ös 233-as) mentek 250-262 MHz-et, ritka esetben 292 és 300 MHz-et. Utóbbinál szintén 3,52 V-ot adtam 2,9V helyett, hogy legalább a tesztek lefussanak. Az MX/MII procik 2x-től 3,5x-ig bármin üzemeltek. Egyes nagyobb és ritka modellek 4x szorzót használtak.

IDT-ről nagyon kevés a tapasztalatom. Mindössze egy darab processzorról nehéz általánosan véleményt alkotni. Nos, ez az alapból 200 MHz-es 3,52V-os C6-os példány, már 210 MHz-en is teljesen instabil volt. 210 felett be sem jelentkezett.
Mellette szóljon, hogy a 3,52V ellenére a legkevésbé melegedett, de legalább jó lassú is volt.

Az agyonfarigcsált rézmagos Titan D5TB borda, egy 6 cm-es ventivel, még a langyosnak mondható szintre sem melegedett fel a tesztek alatt. Talán a 3,52V-on 300-on járatott Cyrix-nál volt érezhető valamiféle kis langyosodás.

6., Árak

A jó öreg Pesti Piac újságból szedtem néhány árat az 1997-1998-as időkből.
Így mindenki maga döntheti el, hogy az adott pillanatban, melyik gyártó terméke érte meg a legjobban az árát.

1997. VII. 2. Az akkor még sok cég árai közül a legalacsonyabb árakat kiválogatva:

IBM 166+ 13200 Ft
IBM 200+ 17900 Ft
AMD K5 100 9400 Ft
AMD K5 133 11990 Ft
AMD K5 166 17900 Ft
AMD K6 166 39960 Ft
AMD K6 200 59900 Ft
Intel 133 20900 Ft
Intel 166 25500 Ft
Intel 200 44920 Ft
Intel 166 MMX 45900 Ft
Intel 200 MMX 79490 Ft

1998 VII. 29. -én a legalacsonyabban meghirdetett árak:

IBM 233 MX 9900 Ft
AMD K6 233 15700 Ft
AMD K6 300 27650 Ft
AMD K6-2 266 22880 Ft
AMD K6-2 300 34550 Ft
Intel 166 MMX 14900 Ft
Intel 200 MMX 19300 Ft
Intel MMX 233 19900 Ft

Itt még nem volt celeron A proci a listákon, tehát maradt a drága KLAMATH vagy valami olcsóbb (Super) Socket 7 proci.

1998. XII. 09.-én a legalacsonyabban meghirdetett árak:

IBM 233 MX 9900 Ft
IBM 266 MX 12090 Ft
IBM 300 MX 13200 Ft
AMD K6-2 266 15174 Ft
AMD K6-2 300 19000 Ft
AMD K6-2 333 23100 Ft
Intel 200 MMX 19300 Ft
Intel MMX 233 18920 Ft

Az év végi árlisták szerint a 21900 Ft-os celeron 300A természetesen BEST BUY proci volt, és 19K-ért már nem Intel MMX-et vettek az emberek.
A Cyrix MX-ek messze az Intel és AMD procik árai alatt, talán még meg is érte, hiszen annyival nem volt rosszabb.

7., Szépségverseny (nem röhög :-))

Ahány ember annyi sorrend. Íme az én sorrendem:

Szerintem a legszebb processzorok messze azok voltak, amelyek szürkés-fekete kerámia alapon aranysárga kupakot kaptak, fekete feliratokkal. Lehetett ez AMD K5 vagy Cyrix/ST/IBM/MX/MII. Nagyon kevés Socket 7 foglalatba illeszkedő Intel P75 és 90 processzor készült még aranysárga kupakkal.

Közvetlenül a második helyre tenném, a Cyrix/IBM procik azon típusát, melyek a kerámiára sötétebb kupakot kaptak fehér feliratokkal. Netes források szerint léteztek ezüstös színű kupakkal ellátott verziók is.

Harmadik helyen azon AMD K6-os és K6-2-es processzorai a befutók nálam, amelyek szürkés-fekete kerámia alapon, a lesarkazást védő világosszürke alumínium kupakot kaptak, fekete feliratokkal.

Negyedik helyen azon K6, K6-2, 2+, III, III+ processzorok vannak, amin a fekete feliratokat elhagyták, helyette az aluminiumba gravírozták a processzor márkajelzést, és egyes paramétereket.

Bár személyesen soha nem volt hozzá szerencsém, egy ötödik helyet megérdemelnek a RISE MP6 processzorok. Zöldes színviláguk, egyedi volt a Socket7 idejében.

Az IDT chipjei az Intel processzoraira hasonlítanak leginkább, azaz szürkés-fekete kerámián fehér feliratok, abból viszont jó sok. Ha nem is a szépsége miatt, inkább ritkasága miatt tenném az Intel procik elé.

Sokévnyi 286, 386, 486 szürkeség után, nem sikerült éppen látványosra a korai pentium sem a már unalmas megszokott megjelenéssel, miszerint a szürkés-fekete kerámiára megint fehér feliratok kerültek. Az unalmon a későbbi P54C és MMX procik PPGA tokozása némiképp változtatott.

-Zárszó

Remélem sokakban kellemes nosztalgia érzést sikerült keltenem, és érdekesnek tartották a cikket így is, hogy már haszna igencsak megkérdőjelezhető. Biztos rengetegen járnak abban a cipőben, hogy szerencséjükre vagy éppen szerencsétlenségükre „beleszülettek” a core 2 és a Windows XP korszakba, érdeklődnek a hardverek iránt, de soha nem tapasztalhatták meg, hogy annakidején mekkora érzés volt, ennyi gyártó termékpalettájáról válogatni.

Végezetül pedig két video : [link] [link]

Ez úton szeretném megköszönni Yutaninak a kölcsön K6-III+ 450, és a 0,18 mikronos Cyrix MII PR 400, valamit a K6-200 porcesszort.
Továbbá köszönöm Unclefucka-nak az AMD K5 PR100, K6-2 300 processzort, és az 1997-es Pesti Piac újságot az árakkal.
Köszönet a Budapesti Piac Marketing Kft. hirdetési igazgatójának az 1998-as újságok szkennelt oldalaiért.

Segítségemre voltak továbbá:
- wikipedia
- tomshardware
- x86-guide [link]
- CPU-museum [link]
- The CPUShack [link]
- Cpu-world [link]
- Cpu-collector [link]
- The Red Hill Guide [link]