Retróteszt: Texas Instruments TravelMate 4000 WinDX2





Ha valami nem romlik el, az ember hajlamos természetesnek venni, és egy idő után észre sem veszi, hogy egy-egy eszköz már mióta szolgálja. Szokatlan dolog, ha egy számítógép 14 éven át teszi a dolgát. Ha ilyen géppel találkozunk, érdemes megvizsgálni közelebbről, mert lehet, hogy van benne valami, amit mára elfelejtettünk. Jelen írás alanya egy Texas Instruments Travelmate 4000 WinDX2 laptop számítógép. 1993-ban hivatali számítógépként kezdte a pályafutását, majd egy leselejtezés alkalmával a családom tulajdonába és végül hozzám került. Sokaknak feltűnhet, hogy a Texas Instruments ugyan manapság nem gyárt laptopokat, de a Travelmate ismerősen csenghet. Napjainkban ennek a gépnek a kései leszármazottait az Acer kínálatában kell keressük.


Kívülről

A TI tm4000 egy üzleti modell (mint akkoriban minden laptop), ezért fő szempont a hordozhatóság volt kialakításakor. A gép méretei 279x216x46mm (tehát kisebb, mint egy A4-es papír), súlya 2.5kg. A gép akkumlátora a könnyű csere érdekében négy D méretű Ni-Cd cellából áll, ezek könnyen cserélhetők megfelelő hagyományos elemekre, így pótelemekkel a konnektortól távol is tudunk dolgozni (Az akkumlátor 3-4 órára elég, elemekkel akár a 7 óra sem akadály).





Becsukva a gépet körüljárva a következőket találjuk. Hátul jobb oldalon a töltő csatlakozója, baloldalon a dokkoló bővítő busza található. A töltő csatlakozója egy 3-as DIN csatlakozó (PS/2-es méretű), ami az időtállóság szempontjából rossz döntés volt, a csatlakozó kontakthibás, és nem cserélhető.





A gép bal oldalán vannak a portok, fentről lefelé sorban a COM, alatta a belső bővítőkártya csatlakozójának kihagyott hely, majd a PS/2, a VGA és az LPT port. A bővítőkártya hely egy modem vagy ethernet adaptert enged csatlakoztatni. A gép jobb oldalán csak a hanyattegér „quickportja” található. 1993-as gép lévén a TI tm4000 nem rendelkezik belső egérrel, a hanyattegeret a gép oldalára pattintva lehet csatlakoztatni.





Minden hátránya mellett ennek megvan az az előnye, hogy az egér dőlésszöge állítható, és ha nincs rá szükség, nincs útban, valamint ha elromlik, könnyen cserélhető. A csatlakozás egy öt tűs spéci un. quickporton történik, ezt a rendszer PS/2 portnak látja. A gép elején csak a floppy-meghajtó található, szabványos HD-s 1.44-es lemezeket fogad.






Belülről

A 10.4”-es képernyőt két oldalt két fémzsanér tartja. A kijelző felbontása 640x480 pixel, a technológiája LCD, a szürke 64 árnyalatát képes megjeleníteni, háttérvilágítása fehér. A megjelenítő meglepően vékony keretben ül, kicsit balra van elcsúsztatva, a jobb oldalon egy inverz-kapcsoló található (ezzel értelemszerűen a képet invertáljuk), alatta a háttérvilágítás erejét és a kontrasztot állító potméter helyezkedik el.





A képernyő tartós napfény hatására kifehéredik, pár óra után azonban visszanyeri eredeti kontrasztját. A VGA kártya egy Cirrus Logic chipre épül, 1Mbyte memóriával gazdálkodik, és ezzel egy külső monitoron akár 1024x768-as felbontást is képes elérni, 16 vagy akár 256 színnel. A képet az LCDre két chip varázsolja, mindkettő 640x240 pixellel dolgozik, és a keret felső sarkaiban vannak. Mindkettő hajlamos felmelegedni, 14 év bizonyítottan elég ahhoz, hogy a burkolat kicsit itt megolvadjon.





A gép lelkét egy intel 486 DX2 adja, mely 50 MHz-n jár. A chip műanyag tokozású és be van forrasztva, máskülönben nem különbözik asztali társaitól. A rendszer gyárilag 4 Mbyte 3-1-2-es, 32 bites memóriával érkezett, de ez a gép 8 Mbyte-ra lett bővítve. A memóriát a 81 gombos angol nyelvű billentyűzet alatt találjuk, mely csavarok nélkül 3 kallantyúval van csak rögzítve. Egyébként egy stabil, kényelmes eszköz, a gombok simán járnak, és egy asztali eszközhöz képest feleakkora utat járnak be. A gombok szélessége hagyományos, de a pozícionáló blokk (Home, End, PgUp, PgDown) és az F11, F12 csak az Fn gombbal érhetőek el. A főkapcsoló süllyesztve a jobb felső sarokban van, sima kétállású.





A billentyűzet felett baloldalon a status LED-ek vannak, összesen 8 darab: Power, LowBatt, Turbo, FDD, HDD, Caps, Scroll, NumLock. A piros LowBatt kivételével mind zöld. A háttértároló egy 2.5”-os 200 Mbyte-os Seagate merevlemez, 44 tűs IDE csatlakozóval. A gépből kimaradt a PCMCIA csatlakozó, és hangkártya sincs, csak egy standard Beeper. Ez utóbbi egy speciális driver használatával Windows 3.x és 95 alatt használható hangkeltőnek, bár a minőséget hallgatva kétséges, hogy ez megéri-e. Kapható (volt) azonban egy dokkoló, mely többek között SCSI, PCMCIA és ISA csatolókat is tartalmaz, így merevlemezek, optikai egységek, hang és hálózati kártyák is csatlakoztathatóak.





A fenti képen a gép kinyitva látható. A rendszer 3 rétegben egy hagyományos PC felépítését mutatja. Legalul balra az alaplap található, rajta a processzorral, a memória foglalatával (2 db, a felső középen látható), a PS/2, COM és LPT portokkal, illetve a bal felül látható bővítőkártya csatlakozóval. Ettől jobbra megfigyelhető a képernyő kábele, mindkét végén lágyvas tisztítja a jelet. A videokártya és a rajta lévő 1 Mbyte RAM fejjel lefele csatlakozik a bal alsó régióban, a képen jól kivehető. A külső VGA csatlakozó is ide van forrasztva. A gép közepének felső részén a billentyűzet alatt a merevlemez, jobb oldalt teljes magasságban a FDD meghajtó van. A jobb hátsó rész teljes mélységében az akkumlátoré. A gépben nincs ventilátor, egyedüli zajforrás a merevlemez, ha ez ki van kapcsolva, vagy egy CF kártya helyettesíti, teljesen zajtalan rendszert kaphatunk. A kevés keletkező hőt a billentyűzet fém-feneke kiválóan elvezeti.






Software

A gép gyárilag MS-DOS 5.0-val, és a nevéből sejthetően (WinDX2) a Windows 3.1-es angol verziójával érkezett. Rengeteg előre telepített programot kapunk, elsősorban a DOS felülethez. Rögtön első a „Set_up”, ezzel a BIOS beállításait módosíthatjuk futásidőben akár. Egy másik a „Speed”, ez a 486-os Turbo módjához van. A Windows környezetben hasznos lehet a Drop N Go utility, mely drag&drop funkciókat ad a win 3.1-nek, valamint képessé teszi ikonok tárolására az asztalon, ezek pozícióját pedig el is menti. A Charge a telep töltöttségét méri, és az LCDn való navigáláshoz a Texas Instruments egy új egérmutató szettet is ad, mely magasabb kontrasztja miatt hasznos. A Change Cursorral saját egérmutatót is rajzolhatunk magunknak, vagy módosíthatunk meglévőket. A Laptop Manager DOS és Win alatt is elérhető, beépített file-kezelőt, gyorsmenüt, makró készítőt, titkosítási képességet tartalmaz és programok, könyvtárak, vagy az egész gép jelszóval védhető segítségével. A Pal utility a színek újradefiniálását teszi lehetővé. A beállításokat a BIOS jegyzi meg, itt található pár előre elkészített profil is, így az itt beállított értékek minden környezetben megmaradnak. A vga.exe DOS-ban képes a külső monitor felbontását állítani, akár 1024x768x8b-re is. Az alarm.exe szintén DOS környezetben riaszt a telep merülése esetén. A cursor.exe a kurzor méretét és villogásának sebességét állítja, és végül a getstat.exe az egyes hardwarek állapotáról tudósít. Mind beépíthető scriptekbe. A gép alkalmas Win95 futtatására.






Összegzés

14 év nagy idő, és ma talán kevesek fantáziáját mozgatja meg egy 486-os processzor, de a saját korában az egyik első, 486os hordozható számítógép volt, elérhető áron. Még néhány évvel ezelőtt is gyakran használták szövegszerkesztésre, legalább 11 éven át napi rendszerességgel használták, kijelenthetem tehát, hogy bőven leszolgálta a maga idejét. Mitől ilyen tartós? A ház meglehetősen erős, a rendszer kevés hőt termel, stabilan rögzítettek az alkatrészek, nincs sok mozgóalkatrész. Ami még fontosabb a körültekintő használat, nem érte víz, homok, nem esett le. Nem sokban különbözik tehát egy mai számítógéptől, kis körültekintéssel tehát egy új gép is leszolgálhatja ezt az időt.