2024. március 29., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Az élet rovat

Privatizált cionizmus

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Privatizált cionizmus Írta Neve Gordon és Erez Tzafadia 2007. december 15. UK Guardian...

[ ÚJ TESZT ]

Privatizált cionizmus

Írta Neve Gordon
és Erez Tzafadia

2007. december 15.
UK Guardian

A házakból óránként kevesebb mint négy dollárért zsidó fiatalok pakolták fel a bútorokat, ruhákat, konyhaedényeket, játékokat a teherautókra. Miközben a fiatalok szorgalmasan dolgoztak, mellettük számos rendőr biztosította a 30 ház lerombolását két el nem ismert beduin faluban, a beduin tinédzserek pedig közelről nézték, ahogy otthonaikat kiürítik.

Amikor az ingóságokat kihordták, a bulldózerek gyorsan lerombolták a házakat. A jelenlevő zsidók, beduinok mind izraeli állampolgárok, akik ezen a napon mindahányan megtanulták, hogy mit jelent a polgári életben az izraeli állami diszkrimináció.

A jelenlegi házrombolások azt a stratégiát követik, ami Izrael megalapítása óta folyamatban van és végső célja a terület judaizálása. Ebben az esetben a rombolást két új zsidó falu létrehozásának érdekében követték el, amelyek megalapítása egy másik, sokkal nagyobb terv része, ti. a beduin földek katonai célú elkobzása, 30 új zsidó település és több tucat családi gazdaság létrehozása Negev területén, amelyet ma az ötvenes évek elején történt áttelepítésük óta beduinok laknak.

A házak lerombolását követően egy beduin aktivista megkérdezte az egyik zsidó tizenévest, hogy miért működött közre a kilakoltatásban? A tinédzser gondolkodás nélkül vágta rá: „Cionista vagyok és az, amit ma itt tettünk cionizmus."

A tinédzser nem tévedett, viszont valószínűleg túl fiatal, hogy felismerje; a cionizmus főbb céljai ugyan mit sem változtak az idők során, de a megvalósításukhoz alkalmazott módszerek radikális átalakuláson mentek keresztül. Miközben a területek judaizációját eredetileg az állam végezte, a kormány egyre több feladatát adta át alvállalkozóknak. A tinédzsert egy cég bérelte fel, amelyet korábban a kormány bízott meg a beduinokat otthonaikból való elűzésével.

A cionizmus magánkézbe adása lassú folyamat volt. Több mint öt évtizeden át az állam volt az egyetlen felelőse az új települések, falvak, városok tervezésének és csak az építkezéseket adták ki építési fővállalkozóknak. Most azokat a földeket, amelyekről a beduinokat elűzik, nagy ingatlan mogulok vásárolják föl áron alul, akik ma nem csak a zsidó falvak, városok építéséért, de tervezéséért is felelősek. A fővállalkozók pedig még nagyobb nyereséggel számolhatnak mint korábban bármikor, ugyanis a rendezési terv nélküli és rendezési tervvel rendelkező földek ára között óriási a különbség.

A személyügyi cégek és az építési fővállalkozók azonban nem az egyedüli hősei a privatizált cionizmusnak. A lerombolásra ítélt beduin házaktól öt percnyi autóútra az utóbbi években épült zsidó családi gazdálkodásokat találunk. Az állam a zsidó gazdáknak nagy területű, a víz és elektromos hálózathoz kapcsolt birtokokat ad és cserébe levárja, hogy beépüljenek abba a hálózatba, ami beszűkíti és megakadályozza a beduinok mozgásterét, gyarapodását, valamint segít a biztonsági erőknek szemmel tartani Negev bennszülött lakosságát.

Ha valaki néhány kilométerrel tovább autózik a zöld vonalat átlépve a megszállt palesztin területekre, feltűnik, hogy a katonai ellenőrzőpontok is magánkézbe kerülnek. Az elmúlt évben legalább öt ilyen ellenörzőpontot adtak ki alvállalkozóknak, amelyeket jelenleg zsoldos katonák irányítanak. Az Izraeli Védelmi Erők és a zsoldosok között az a különbség, hogy utóbbiak a törvény szürke zónájában tevékenykednek. Ők az izraeli „Blackwater”. A privatizációs folyamat eredményeképp a West Bank ellenőrzőpontjai, amelyek már az izraeli hadsereg irányítása alatt is hírhedtek voltak, valószínűleg még több szenvedés helyszínévé válnak az átkelni szándékozó palesztinok számára.

Azonban az ellenőrzőpontok csak az utóbbi idők fejleményei abban a foylamatban, amely a megszállt területeken évek óta tart. Az 1980-as évek elején Izrael engedélyezte földek kisajátítását magánvállalkozók számára, amiket azok nagy profittal értékesíthettek, mialatt a hadsereg telepesekből milíciákat szervezett a palesztin lakosság megrendszabályozására. A milíciákat katonai járművekkel, fegyverekkel, kommunikációs eszközökkel látták el és feladatuk a településeik környékén való őrjáratozás lett, amely a gyakorlatban gyakran a környező palesztin falvak rendfenntartását is magába foglalta.

A cionizmus magánkézbe adása nem a stratégia, sokkal inkább a taktika megváltozásának szimbóluma. Az állam próbál bizonyos kötelezettségeitől megszabadulni és olyan feladatokat ad át magánkézbe, amelyek eddig a kormány irányítása alatt álltak. A különbség annyi, hogy a magáncégek még annyira sem vonhatók felelősségre mint a kormányok. Ennél fogva a tizenévesek alkalmazása a beduinok kilakoltatására nem csak a képmutató privatizációs folyamat, de a morális felelősség könyörtelen korróziójának vonatkozásában is elgondolkodtató.

Az cikk angol eredetie itt olvasható:[link]

finest

Azóta történt

Előzmények

  • Tiszteljük Földanyánkat

    A több kapitalizmus kevés a klímakatasztrófa ellen Tiszteljük Földanyánkat Írta:...

  • Tönk szélén az IMF

    Tönk szélén az IMF Irta Russell Mokhiber és Robert Weissman Talán nincs is a Földön...

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.