Fogalomtár
Bevezető
Az előző részben bemutatott gyártók mellett a SoC rendszerek mobil eszközökbe szánt piacának felgöngyölítésével megyünk tovább ebben a részben, néhány definíció, fogalom tisztázása után.
Fogalomtár
Talán az egész cikk elején kellett volna megtenni, de sosincs késő alapon nézzünk meg néhány alapfogalmat, hogy tisztán érthető legyen minden szó, rövidítés a cikkben. Konyhanyelven, gyorstalpaló szerűen szót kell ejteni a legfontosabbakról, mielőtt tovább mennénk.
1G/2G/2.5G/3G/4G
Az 1G a 80-as években fejlődött ki, amikor az AMPS (Advanced Mobile Phone Service) hálózatokat tervezték. az első rendszerek frekvenciaosztással dolgoztak (FDMA), majd később áttértek a kódosztásosra (CDMA) a 90-es években. Ekkor jelent meg a 2G kifejezés.
2G: második generációs vezeték nélküli átviteli technológia, sokszor GSM-ként definiálják (Global System for Mobile). CDMA (Amerikában nem csak a technológia neve CDMA) és TDMA (időosztásos hozzáférés) szabványokat alkalmaznak a 2G rendszerekben. GSM rendszerben csak hang vagy áramkörkapcsolt adat (14.4 Kbps) vihető át.
A 2.5G annyiban különbözik a 2G-től, hogy GPRS (2000-ben lett végleges) és EDGE (2003-ban lett végleges) képességekkel is bír. Azért van külön a 3G-től, mert ezek Megabit alatti átviteli sebességgel rendelkeznek. A 2.5G bevezette a csomagkapcsolást. Amennyiben EDGE van egy telefonban, azt már 2.5G-snek szokták nevezni.
A 3G az ITU (International Telecommunications Union) fejlesztése. A hang és adat mellett videó, kép is átvihető csomagkapcsolt módon. 1998-ban megalakult a 3GPP (3G Partnership Program – 3G Partnerségi Program), amely új alapokra helyezte a széles sávú mobil hálózatokat. A következő fejlődési szakaszok történtek (időben és sebességben):
- GPRS 144 Kbps
- EDGE 384 Kbps
- WCDMA 1.92 Mbps
- HSDPA 14 Mbps
- LTE E-UTRA 100 Mbps
A 3GPP amerikai és ázsiai változata a 3GPP2, amelyben más irányokban történtek fejlesztések, de ezek eredménye, célja nagyjából ugyanaz:
- 1xRTT (One Times Radio Transmission Technology) 144 Kbps
- EV-DO (Evolution – Data Optimized) 2.4 Mbps
- EV-DO Rev. „A” 3.1 Mbps, csökkentett késleltetés
- EV-DO Rev. „B” 4.9 Mbps/csatorna maximálisan, 2-15 csatorna használható
- UMB (Ultra Mobile Broadband) 288 Mbps
4G szabvány még nincs kidolgozva, de az elnevezést már használják az LTE és UMB és WiMAX rendszerekre, mert azok egy egész nagyságrenddel növelték meg a sebességet. Az ITU-nál épp kidolgozás alatt áll a szabvány, amely csomagkapcsolt, IP alapú hang és képátvitelt, femto- és pikocellás lefedést támogat. A 4G magában foglalja a wireless broadband (WiBro), 802.16e, CDMA, wireless LAN, Bluetooth, stb átviteli lehetőségeket is.
forrás: 3g.co.uk
CDMA
Code Division Multiple Access - kódosztásos, többszörös hozzáférés. Talán ismertebb a frekvenciaugratásos szórt spektrumú technológia elnevezés, de hívják még CDMAone-nak is. A Qualcomm nevéhez fűződő technológia (eredetileg IS-95 elnevezéssel), amely a rendelkezésre álló frekvencia hatékonyabb kihasználására törekszik. Sebessége 14 és 115 Kbps között mozoghat. A 2G cellás átviteli szabvány alkalmazta. Újabb, már 3G-s változata a CDMA2000, amely már 144 Kbps-től 2 Mbps sebességig terjedhet.
WCDMA/ W-CDMA
A mobiltelefonok és hálózatok átviteli teljesítménye miatt szükségessé vált a CDMA széles sávra ültetése, így jött létre a széles sávú CDMA (Wideband CDMA). Ezt a szabványt már az ITU dolgozta ki és eredetileg IMT-2000 volt a neve. 3G mobil vezeték nélküli technológia, amely hang, kép, adat vagy videó átvitelére képes, manapság a legelterjedtebb. Nem kompatibilis a CDMA szabvánnyal.
OFDM
Orthogonal Frequency-Division Multiplexing – ortogonális frekvenciaosztásos multiplexelés. A technológia lényege az szállítandó nagy sebességű bitfolyamnak száz körüli kisebb sebességű alcsatornára való szétosztása, amelyeket időben párhuzamosan viszünk át.
UMTS
Universal Mobile Telecommunications Service – univerzális mobil telekommunikációs szolgáltatás. 3G-s technológia, így csomagkapcsolt, széles sávú és kép, szöveg, hang, illetve multimédiás adatok (IPTV, videokonferencia) 2 Mbps sebességű átvitelére képes.
HSDPA/ HSUPA - HSPA
High-Speed Downlink Packet Access/ High-Speed Uplink Packet Access – nagy sebességű le/feltöltésű csomaghozzáférés. A csomagkapcsolt 3G-s UMTS rendszerek kiterjesztése, amely a WCDMA szabványból fejlődött ki. Elméleti maximális sebessége 14.4 Mbps letöltés és 2 Mbps feltöltés, de a valóságban inkább ez 1 Mbps és 5-600 Kbps.
LTE
Long Term Evolution. A maximális átviteli sebesség lefelé 100 Mbps, felfelé 50 Mbps lehet. A szabvány szerint legalább 200 egyidejűleg aktív állapotban jelen lévő felhasználót támogat cellánként. Egyelőre nincs széles körben elterjedve.
WiMAX
Worldwide Interoperability for Microwave Access. Az elnevezés egyben egy szabvány is, IEEE 802.16 néven. Ebből látszik, hogy vezeték nélküli hálózati szabványról van szó, amely a 4G átviteli sebességét tudja nagyjából és az LTE konkurens megoldása. 10 km-es körzetben 10 Mbps sebességű le- és feltöltést biztosít.
Marvell
Marvell
A Marvell cég első sorban a hálózati eszközök terén lehet ismerős, hiszen sok wi-fi, bluetooth, GPS és egyéb átviteli egységben alkalmazzák kontrollereit. Emellett ismerős lehet főleg az Inteles platformot használó PC tulajdonosok számára is, mert sok X48, H55, P55 alaplap SATA vezérlője is Marvell fejlesztés, illetve több HDD vezérlő.
A kommiunikációs processzorok mellett beágyazott rendszereket is kiszolgálnak a Marvell Sheeva névre keresztelt SoC chipek, ARMv5TE alapokon. Ezek egyik csoportja (Discovery Innovation Series) routerek, switchek és más hálózati eszközök működéséért felel, míg í másik, Kirkwood néven futó csoport otthoni médiaszerverek, storage-ek és plug computerek központi egységei.
A mobil eszközök piacán akkor tett igazán nagy lépést a cégóriás, amikor 2006-ban megvásárolta az Intel PXA üzletágát és vele együtt egy kész architektúrát is. Az alkalmazásprocesszorok továbbfejlesztése így nem is volt kérdéses, ám a Marvell mostanság saját lapkájával kavarja fel az állóvizet, az ARMADA néven futó processzorcsalád jóvoltából.
Marvell PXA
Miután az Intel paiacra doba utolsó saját XScale PXA processzorát, a PXA272-t, 2005 Q2-ben még bemutatták a Bulverde utódját, a Monahan kódnevű PXA családot. Az új processzor jelentős különbségeket tudott felmutatni elődjével szemben. A PXA272 800 MIPS számítási teljesítményéhez képest már 1000 millió utasítás végrehajtására volt képes másodpercenként 7-8 állomásos futószalaggal dolgozva (megjegyzem, egy PIII 1350 MIPS körüli értéket produkál, míg egy Cortex-A8 2000 MIPS-et), illetve HD videók dekódolásához is elég erősnek bizonyult. Természetesen a Marvell-féle Xscale is az ARMV5TE utasításkészleten nyugszik (kivéve a lebegőpontos utasításokat) ugyanúgy, mint ahogyan azt az Intel esetében is már láthattuk.
A grafikus mag a 2700G utóda lett volna, a Stanwood, amit végül töröltek és legfontosabb elemeit integrálták a Monahan kupakja alá, így külső megjelenítő egységre volt szükség hozzá – nVidia GeForce-ot javasolt a cég dokumentációiban.
Ezen a ponton állt éppen a fejlesztés tehát, amikor az Intel úgy vélte, hogy számukra ez nem eléggé nyereséges üzletág és eladták a Marvellnek 600 millió dollárért, kikötve, hogy joguk van felhasználni nekik is az XScale chipeket. A Marvell a vásárlás után rögtön fejlesztésbe kezdett és már csupán be kellett fejeznie a Monahant, hogy saját neve alatt dobhassa piacra. Így született meg még ugyanabban az évben a PXA3xx széria. Nem hozott túl sok forradalmi újítást a Marvell PXA3xx, de lényegesen erősebb, használhatóbb, mint bármelyik 27x és jó fogyasztási adatokkal is bír.
PXA300
A PXA300 tervezésénél célkitűzés egy alacsony előállítási költségű, viszont erős, ütőképes processzor kidolgozása volt. A gyártási folyamat 90 nm-en indult meg, a processzor alap 624 MHz-es sebessége skálázható lett. Kódneve: „Monahan L” lett. A CPU az elvégzendő uatsítások és a fogyasztás függvényében (MIPS/mW) képes saját órajelét állítani és egészen 104 MHz-ig vissza is veheti (a Wireless Intel SpeedStep és a Marvell Scalable Power Management technológia révén). 416 pines VF-BGA tokozással készül.
Memória terén NAND flash (NANDX8, NANDX16, and NOR) és 16 bites DDR SDRAM támogatást kapott a 300. 64 KB L1 cache és 256 KB L2 cache került implementálásra és 256 KB belső SRAM, amelyet a processzorral egy tokba tettek és teljes sebességen érhető el. A Marvell megoldása még tartalmaz egy CPU-n belüli, teljes sebességgel elérhető memória „switch”-et, amelynek segítségével több szimultán memóriaművelet is elvégezhető egy időben, különböző forrás és cél esetén is. Például párhuzamosan futhat egy mag – SDRAM művelet, mialatt egy DMA művelet is fut a belső SRAM memória és az LCD között.
I/O interfészekkel is bőven ellátták a mérnökök a rendszert, került bele, Wi-Fi, WiMAX és Bluetooth v2.0 csatlakozási felület is. A Marvell hálózatos múltjával talán nem meglepő a sok lehetőség. Mindemellett 2 SD/SDIO/MMC interfész vezérlésére is képes.
Hogy a marketing is nyomjon valamit a latban, a PXA300 képes H.264 videókat dekódolni, igaz, csupán QVGA felbontásban (320x240), aminek egyik fő oka a 256 KB-os frame buffer. Ennek értelme természetesen kevés van, viszont plusz egy dolog, ami mehet a reklámokba. Persze ha megnézzük a célterületet, már nem is tűnik olyan nagy badarságnak ez a dolog.
A gyártó a PXA300 processzorokkal a 2G, 2.5G területet célozta meg a mobilok, PDA-k szegmensében, illetve GPS-ekbe szánta bevetésüket. Itt a 2D teljesítmény többet számít, mint a videók hardveres dekódolása és az ár alacsonyan tartása is nagyon fontos. Ennek ellenére nem terjedt el túlságosan, néhány Samsung telefont kivéve nem nagyon lehet találkozni vele, leginkább Távol-Keleten kiadott modellekbe került beépítésre.
PXA310
forrás: claritydsn.com
A 310 már inkább a teljesítményre lett kihegyezve, névleg, ugyanis nem sok változást hozott a 300-hoz mérten. Szintén 90 nm-en készül, 400 pines VF-BGA tokozással. A processzor a „Monahan LV” kódnevet kapta. A 624 MHz-es órajel is megmaradt, viszont memória terén előrelépés, hogy már támogatja az alacsonyabb energiafelvételű LP-DDR modulokat is, igaz, még mindig 16 biten.
Fejlődés még, hogy a megmaradt ugyan a 256 KB-os frame buffer, viszont bekerült egy hardveres videodekódoló egység is a rendszerbe, a zavartalan filmezés végett. Az SRAM is maradt 256 KB, illetve 3G HSDPA-ra is alkalmas.
A legismertebb Marvell PXA310 processzoros mobil talán a Samsung Omnia (i900).
PXA320
forrás: appliedwindows.net
Az igaz változást csak a PXA 320 hozta magával. 806 MHz-en járó processzorról van már szó, amely 90 nm-en készül és 456 pines VF-BGA tokozást kapott. Kódneve pedig „Monahan P” lett.
32 bites DDR RAM-okat is képes kezelni, belső SRAM memóriája 768 KB-ra hízott. Immár VGA felbontású H.264 videókat is képes dekódolni, 3.5G HSDPA felhasználásra is alkalmas. Beépített érintőképernyő vezértlő interfészt (Touch Screen Contorller Interface - TSI) is tartalmaz, így a modern PDA-k, mobilok, MID-ek is felszerelhetőek vele. DVD minőségű és felbontású (maximum 576p) megosztott (streaming) videók lejátszására 30 fps sebességgel, valamint DVB-H vételére is alkalmas és akár 5 MP fényképezőt is tud működtetni az Intel Enhanced Quick Capture képstabilizációs techonlógiája által.
Alkalmazásáról annyit, hogy döntően professzionális Motorola és Casio PDA-k működtetésére használják, de a keleti Samsung Omnia, a T*Omnia is ilyennel szerelt. Csökkentett, 624 MHz-es sebességen került beépítésre a Motorola A3300, illetve a Lenovo O1/Micro O1 telefonokba.
PXA168
2009 elején a Marvell újabb PXA modellel állt elő, ám ezúttal nem a 3xx sorozatból. Ez is jelzi, valami másról van szó. A 168 alapja a Sheeva processzormag. A gyártás 65 nm-es csíkszélességen folyik, 1 GHz-es sebességre képes, ARMv5TE, illetve Wireless MMX 2 utasításkészletet ismer. A PXA168 tulajdonképpen az ARMADA legelső tagjának is tekinthető, ugyanis az ARMADA 100 sorozatnál alkalmazott QFP tokozással is elérhető csakúgy, mint 320 pines BGA tokozással is.
A memóriavezérlője 533 MHz-es DDR2/LV-DDR2 (Low Voltage) modulokkal is megbirkózik és MLC NAND, NOR kontrollert is kapott. Képes futtatni Linux, Android and Microsoft Windows Mobile operációs rendszerket minden gond nélkül. MPEG-4 (nem AVC) kódolású videókból akár 720p felbontással is elbír, míg H.264-ből D1, vagyis DVD felbontásig képes dekódolni. Az LCD maximális felbontása WUXGA felbontás lehet (1920x1200), ami a tabletek, MID-ek, digitális képkeretek világában hasznos – és nem mellékesen futtatható rajta Flash, Silverlight és OpenVG 1.1, OpenGL-ES 1.1 is.
A telepkímélés érdekében az Intelnél már ismertetett kapuzási technológia (clock-gating) mellett az úgynevezett „zero-power” módban a memóriába menti az éppen aktuális állapotot, adatokat és alvó állapotra képes kapcsolni a rendszert a proceszor.
A különleges funkciók közé sorolható az ITU-656 kamera input, PCI-e kontroller, 10/100 Ethernet MAC, IrDA interfész, valamint implementálásra került a Qdeo Intelligent Color Remapping technológia, amely szintén a Marvell fejlesztése.
Előfordulását tekintve az enTourge eDGe e-könyv olvasóban lehet vele találkozni, valamint felmerült 2009 első felében, hogy talán az iPhone-ok új generációja is PXA168-cal lenne felvértezve, de mint később kiderült, az Apple maradt a Samsungnál és végül az S5PC100 lett a kiválasztott az iPhone 3GS modellbe is.
Marvell II
ARMADA
2009 vége a Marvell számára – és a piac számára is – egy nagyon fontos lépcsőt jelentett. Szójáték, de a hasonlat sem rossz, miszerint a Marvell armadája nyílt vizekre hajózott és félelmetesebb, mint valaha. Az ARMADA bizonyos mértékben szakít az alkalmazás processzorokkal, az XScale-lel, a PXA vonallal és jóval erősebb, modernebb processzorok felé veszi az irányt. Miután az Inteltől átvett üzletágból rengeteg tapasztalatot nyert, a Marvell saját fejlesztésbe kezdhetett.
Az ARMADA négy alapirányt tartalmaz. A 100-as sorozatot eBook Reader-ekbe, digitális fotókeretekbe, navigációs eszközökbe szánják. Az 500-as széria a MID-ek és a netbookok alapeleme lehet, a 600-as az okostelefonoké, de MID-ekbe is ajánlja a gyártó és végül az 1000 processzorok Blu-ray lejátszókba, tévékbe, set-top boxokba kerülhet.
Mivel ezek is SoC rendszerek, tartalmaznak CPU-t, GPU-t, I/O egységet és hálózati vezérlőt. Két-két család igencsak hasonlít egymásra, A 100 és az 1000, valamint az 500 és 600 hasonló jegyeket mutatnak.
A 100 és 1000 modellek egyfajta átmenetet képeznek az Inteles és az egyedi Marvell megoldások között. A Sheeva PJ1 magban szinte ugyanaz minden, mint az XScale sorozatban volt. 5-8 futószalagot tartalmaz, külön co-processzor végzi a lebegőpontos számításokat (mivel az ARMv5 nem tartalmaz ilyen egységet) és maradt a WMMX 2 is. Az igazán Marvell fejlesztések az 500 és 600 sorozat darabjai az ARMv7 architektúrára alapozva.
ARMADA 100
Ezek az e-könyv olvasókat, képkereteket, GPS-eket meghajtó rendszerek ARMv5 architektúrán alapulnak és akár 1.2 GHz sebességre is feltornázhatóak és 55nm-en készülnek. Egyetlen saját fejlesztésű Sheeva PJ1 magot tartalmaznak. SIMD (single instruction multiple data) utasításkészletből a Marvell - nem szakítva a hagyományokkal - a Wireless MMX 2 készletet implementálta. Memóriából LP-DDR-t vagy DDR2 modulokat kezelnek és 128 KB L2 cache gyorsítótárral rendelkeznek.
Ha már említettük a Qedo színjavítóegységet, említsük meg a Qdeo video processing technológiát is, amely a 2D-s megjelenítést hivatott hardveresen segíteni – flash gyorsítással. A kijelző maximálisan támogatott felbontása WUXGA méretű lehet és támogatja 72p felbontású MPEG-4 videók lejátszását.
Kapcsolódási lehetőségekben sem szűkölködik a 100-as flotta, hiszen wi-fi, HSDPA, USB, Bluetooth egység, valamint 5-in-1 kártyaolvasó is helyet kapott az arzenálban és a tápellátás terén is választható akkumulátoros vagy elektromos hálózati működés. Operációs rendszerek tekintetében Linux, Android és Windows is futtatható rajta.
Az eddig egyetlen ismert 100-as ARMADA, a 166E legérdekesebb tulajdonsága, hogy az E-inkkel összeállva kifejlesztésre, illetve integrálásra került egy „elektronikus papír” megjelenítő, vagyis e-paper display (EPD), ami az ebook readerekben hasznos. Ez az első ilyen módon integrált SoC. Az EPD-nek köszönhetően sokkal jobb képfrissítési tulajdonságok érhetőek el, lehetőség van csupán részletek frissítésére, ezek párhuzamos frissítésére is, hiszen nem kell az adatokat más regiszterekbe másolni, más chipnek átadni a vezérlést képfrissítéskor, lapozáskor. Még egy fontos dolog, hogy nincs szükség pixel-resetre sem, mint ahogyan azt például a Kindle teszi frissítéskor.
Nagyon nagy előnye az ARMADA 100-nak, hogy a kijelzőt kivéve gyakorlatilag egy lakára van integrálva az egész rendszer, így alacsonyabb költségek mellett gyorsabban piacra lehet dobni egy eszközt felhasználásukkal.
ARMADA 1000
Az 1000 legfőbb különbsége a 100-as szériával szemben, hogy két Sheeva PJ1 magot tartalmaz, mert egy televízió meghajtása azért nagyobb erőforrásigényt támaszt a processzorral szemben, mint egy néhány collos kijelző.
Memóriából már csak DDR2 kerülhet beépítésre az áteresztő képesség szűk keresztmetszetének kiküszöbölésére. Két 1080p videó lejátszására is alkalmas, videolejátszó chip kapott helyet a SoC-ban, valamint egy nagy teljesítményű audio DSP (Digital signal processing), emellett az említett Qedo video processzor is bekerült a rendszerbe.
Interfészek terén SATA, PCI Express, SDIO, USB, HDMI ésEthernet csatlakozási lehetőségek állnak rendelkezésre, ami nem kevés a célszegmensben.
A cég 88DE3010 HD Media Processor nevű ARMADA 1000 rendszere máris díjakat söpört be és szinte csak szuperlatívuszokban beszélnek róla.
ARMADA 500
forrás: technologizer.com
A Marvell ARMADA családja nem csak úgymond a körítéssel kavarta fel az állóvizet, hanem azzal is, hogy a kétmagos Sheeva PJ4 processzorát a Cortex A8 ellenében küldte harcba (pl.: Snapdragon).
Tegyünk itt egy kis kitérőt összehasonlításuk miatt...
Azt már tudjuk, hogy a Cortex A8 sorrendi végrehajtású (in-order) és egyszerre két utasítást tud végrehajtani (dual issue). 13 állomásos futószalagja (pipeline) révén, amely elég hosszúnak tekinthető, 800 MHz-es sebességével elég jelentős erőt képvisel például egy ARM11, ami csupán 8 állomásos pipeline-t kapott és egyszerre csupán egy utasítás végrehajtására képes, ráadásul az ARM11 L1 cache elérése 2 ciklus alatt történik, míg a Cortex A8-nak elegendő 1 ciklus is.
A Sheeva PJ4 más felépítésű és bár in-order és dual issue végrehajtású, a futószalag benne 6-9 lépéses (utasítástól függően). Ha csak ez számítana, nem lenne kétséges a győzelem a Cortex számára, ám a rövid futószalag mellé a Marvell 1.2 GHz-es sebességet társított, ami komoly potenciál, valamint gyors cache és 128 bites busz is rendelkezésre áll ugyanúgy, mint a Cortex A8 esetében. Papíron a Marvell előnyben lehet a magasabb órajelével, de majd a tesztekből kiderül a különbség. (Érdekesség, hogy ARM11 dolgozik az iPhone 3G-ben és Cortex A8 a 3GS-ben. A különbség nyilvánvaló közöttük.)
Emellett a Cortex A8 az ARM NEON névre keresztelt utasításkészletét használja, míg az ARMADA minden tagja megmaradt az Intel WMMX 2 készlete mellett.
Visszatérve tehát az 500-as ARMADA paramétereihez, elmondható, hogy ARMv7 és WMMX 2 utasításkészlet alapján lett kifejlesztve, 55 nm-en, 512 KB L2 cache mérettel és DDR2/DDR3 támogatással – alapvetően 533 MHz-es sebességűeket támogat, de akár 1066 MHz-es modul is betehető, 32 bitesekből. Akár 1 GB DDR3 memóriát képes kezelni és 4 GB NAND-ot. Sebessége 1.2 GHz-es lehet legfeljebb.
A megjelenítésért egy 2D és egy 3D gyorsító felel. Ez utóbbi feladatot a Vivante Corp. által gyártott, OpenVG szabványra épülő GC600 nevű lapka, amely támogatja az OpenGL ES 2.0, GDI/DirectDraw és Flash API-kat és a legkisebb magmérettel büszkélkedhet a GPU-k körében. A video engine (Vmeta) képes 60 Hz frissítéssel 1080p videók lejátszását támogatni hardveresen és külső megjelenítőt is lehet az eszközre kötni HDMI, VGA, Tv-out és display-port csatlakozókkal.
Szoftveres támogatásban sincs hiány, szinte bármilyen operációs rendszert elfuttat, legyen az Android, Chrome, Ubuntu Linux vagy WinCE/WinMo. Igazi erőbajnok ez a rendszer, ezért smartbookok, tabletek meghajtására is képes a MID-ek mellett. Eddig bejelentett modellje az ARMADA 510 névre hallgat.
ARMADA 600
A 600-as sorozat első tagja, a 610 tulajdonképpen az 500-asok kicsit megnyirbált változata. A processzor továbbra is két Sheeva PJ4, az L1 cache itt is 32 KB az adatok és az utasítások számára, viszont az L2 már felezett mérettel érkezik, 256 KB-ra korlátozva. A memóriatámogatás is változott némiképp, mert visszatértek az LP-DDR modulok, illetve 800 MHz-es LP-DDR2 vagy DDR3 tehető bele.
A videók lejátszására ugyanaz az egység hivatott, mint az 500-as sorozatban, annyi változással, hogy 30 fps sebességgel képes 1080p filmeket kódolni/dekódolni hardveresen, viszont ismeri a H.264 High Profilet is. Megjelenítésben nem lehet panasz, WVGA méretig lehet a felbontást növelni és Capacitive touchscreen támogatást nyújt a rendszer.
A többi paraméterben nagyjából megegyezik az előbb bemutatott sorozattal, de azért kiemelhető még a 8 MP-es kamera és a HDMI 1.3a támogatás. A gyártó alapvetően mobilokba szánja ezt a családot, de MID-ekbe is bekerülhet.
Eddig egy különleges e-book, az Androidot futtató két kijelzős Spring Design Alex rendelkezik a 610 képességeivel, de gyaníthatóan sokan fogják a példát követni.
forás: itechnew.com
Pantheon
Az ARMADA felvonultatása után a Marvell idén februárba újabb, a piaci versenytársak számára talán sokkoló bejelentéssel állt elő. Azt állította a cég, hogy 100$ alá csökkenti az Androidos mobiltelefonok árát az új Pantheon platformjának segítségével.
Annyit érdemes tudni, hogy az elsődleges cél az előállítási költségek alacsony szinten tartása volt a fejlesztés során, viszont minden földi jót bele szerettek volna integrálni, így vannak benne kompromisszumok. Ennek érdekében egy 823 MHz-es, ARMv5-re épülő Sheeva PJ1 processzort kapott, amely LP-DDR1 vagy LP-DDR2 modulokat támogat.
720p videók dekódolására alkalmas legfeljebb, de 3D-s gyorsító is került bele, így a játékokról, alkalmazásokról nem kell majd lemondani. Mivel 3G-s, 3.5G-s eszközökbe tervezik beépíteni, ezért fontos a kommunikáció. Erre alkalmas lehet a Time Division Synchronous Code Division Multiple Access (TDSCDMA), High Speed Downlink and Uplink Packet Access (HSxPA), Enhanced Data for GSM Environment (EDGE) szolgáltatások bármelyike, de a 802.11n szabványú wi-fi és a Bluetooth 3.0 csatlakozási lehetőségek is rendelkezésre állnak.
forrás: marvell.com
Az újdonságokból a hangvezérlésbe is csempésztek egy keveset, mert beépítésre került a Marvell Audio Accelerator Subsystem nevű egysége, amely a streaming audio lejátszásnál sokkal alacsonyabb energia felvételt biztosít az eddigieknél – vagyis tovább rádiózhatunk akkumulátorról.
A képrögzítést egy MIPI CSI-2 interfésszel oldották meg, amely szintén újdonság és nagyon nagy áteresztő képességgel rendelkezik. JPEG, MPEG, RAW, YUV és RGB formátumok rögzítésére képes ez által a rendszer.
Természetesen nem csupán Android futtatására képes, Windows Mobile rendszer is telepíthető lesz, így talán ezeknek a telefonoknak az ára is csökken, ha Pantheon rendszert használnak a gyártók.
Qualcomm
Qualcomm
Qualcomm cég talán a legismertebb telekommunikációs kutató és fejlesztő cég. A vállalat nevéhez fűződik a CDMA (Code division multiple access), majd később a mobiltelefonokban használt CDMA2000 kidolgozása is. Számunkra tevékenységeinek egyetlen köre érdekes jelenleg, a (félvezető) chipset üzletág. Legnagyobb partnerei a Kyocera (aki megvette annak idején a Qualcomm mobiltelefonokat gyártó részlegét), a Motorola, a Sharp, a Sanyo, az LG és a Samsung, bár a cég maga nem gyártó, mert nincs gyártósora, így itt csupán a tervezés folyik.
Alapvetően három csoportra lehet a mobil kézi eszközökbe szánt termékeit sorolni. Vannak az MSM (Mobile Station Modem) chipsetek, amelyek költséghatékony megoldást kínálnak 3G elérés mellett. A második csoport a QSC (Qualcomm’s Single Chip) rendszerek, amelyek SoC rendszerek, illetve külön érdemes említeni a Snapdragont is, amely alapjaiban szintén QSC. Ha azonban más szemszögből nézzük, akkor CDMA és WCDMA/HSPA szerint is csoportosíthatóak a megoldások. Nehéz bemutatni a Qualcomm processzorokat, mert egy-egy modell között néha nüánsznyi eltérés van, így nem is mutatom be mindet, inkább csupán a legtipikusabbakat.
MSM
Az MSM chipseteket a cég 3G-s kézi eszközökbe szánja, elsősorban a költséghatékonyabb multimédiás felhasználás céljából.
MSM6125
2005-ben került bemutatásra a legerősebb CDMA chipset, a neve MSM6125. ARMv5TEJ utasításkészletre épült és egy ARM926EJ-S magot tartalmazott a processzor. Sebessége 200 MHz volt. Ugyanerre az ARM9E családra alapoznak az MSM62xx, 63xx, 65xx és 68xx chipsetek is. Java támogatással is rendelkeztek (ARM Jazelle) és a fejlett QDSP4000 DSP chipet kapták a tökéletes hangzás elérése érdekében.
A Qualcomm saját fejlesztésű kamerája 1.5 Mpixeles képet tud rögzíteni (Qcamera) és 15 fps sebességű QCIF méretű videót (gyakorlatilag használhatatlan). Qtv megoldása révén szintén 15 fps gyorsan QCIF videókat vissza is tud játszani.
Szintén a Qualcomm fejlesztése a gpsOne, amely segítségével egy A-GPS is beépíthető a rendszerbe (A-GPS = Assisted GPS. Olyan GPS, amely önmagában gyenge és egy durva képet küld a szolgáltató felé, ahol szerveren kiszámítják a telefon helyett a pontos képet. Így kevesebb erőforrást kell rászánni, viszont nagyon a szolgáltatóra van utalva a készülék). Külső csatlakozásra Bluetooth, USB áll rendelkezésre.
Ennél azonban kicsit talán érdekesebbek a 60xx MSM modellek, amelyek ugyanazt a magot használták, amit a Game Boy Advance, Nintendo DS, iPod is. Ez a processzor az ARM7TDMI, ami az ARMv4T architektúrára épül. Sebessége elérte a halálos 16.8 MHz-et egy 3 lépcsős pipelinet alkalmazva.
MSM6281
Az MSM 62xx sorozat már a WCDMA (UMTS) vonalat erősíti, modern 7.2 Mbps sebességű HSDPA átvitelre is képes, ám még továbbra is ARM926EJ-S maradt a CPU, 500 MHz-es órajellel.
A kamera immár 4-8 MP felbontású állókép rögzítésére képes, igaz, a videó felvételi lehetőség maradt 15 fps, habár a mérete QVGA is lehet. Mozgóképek lejátszásában is QVGA méret a támogatott maximum, de legalább 30 fps sebességgel.
Talán a két legismertebb tulajdonosa a Samsung M8800 Pixon és a Samsung S8300.
MSM7200A
Az egyik legnépszerűbb MSM a 7200A. Nem véletlenül, hiszen egy 528 MHz-es ARM11 (applications processor) és egy 256 Mhz-es ARM9 (modem) processzor házasításával kétmagos központi egységgel rendelkezik. Az utóbbi felel a telefonálás funkcióiért (érezhető is, hogy két külön mag dolgozik benne, amikor merül az akkumulátor és már lassú a multimédia, de a telefonálás még mindig kiváló). A mobiltelefonoknál nem kivételes, hogy nem ugyanolyan processzormagokat integrálnak egybe. 90 nm-es csíkszélességen készül.
A földi jó gyűjteményt erősíti benne a 7.2 Mbps HSDPA, az 5.76 Mbps HSUPA átviteli lehetőség, a GPRS/EGPRS, a GPS is. A hangminőségről egy QDSP4000 és egy QDSP5000 DSP processzor gondoskodik. Hardveresen gyorsít DirectDraw és Driect3D alkalmazásokat is.
Beépített 2D/3D megjelenítő egysége a Q3Dimension (nem meglepő módon Qualcomm találmány ez is) segítségével OpenGL-ES támogatással is bír. Videók terén a lejátszás 30 fps WVGA felbontási lehetséges, a támogatott formátumok között pedig ott található a wmv és az rm mellett az MPEG-4, H.263, H.264. Felvételre szintén 30 fps WVGA lehetőség áll rendelkezésre és állóképeket 8 MP felbontásig rögzít.
Qvideophone egysége alkalmas kétutas videokonferenciára is MPEG-4 formátumban, viszont csupán 15 fps sebességgel (3GPP és 3GPP2 támogatással). GPS vevője továbbra is gpsOne, de már továbbfejlesztve, ugyanis nincs szükség a szolgáltató asszisztálására a helyzetmeghatározáshoz.
Csatlakozási lehetőségei szinte kimeríthetetlenek, WLAN, Bluetooth, USB is rendelkezésre áll, kimenetként kapott tv-out-ot, de ha már a tévézésnél tartunk, DVB-H adások vételére is alkalmas.
Népszerűségét jelzi, hogy számos készülék kapta ezt a szívet: HTC Touch Pro 2, Xperia X1, Samsung i7500 Galaxy, Motorola Backflip, LG Etna, T-Mobile MyTouch 3G, HTC Hero, Gigabyte GSmart S1200, HTC Touch Diamond 2. Az Xperia X1 a Qualcomm számára más oból is nagyon kedves; ez ugyanis az egyik legjobb GPS képességekkel bíró telefon a piacon - Qualcomm GPS chippel, természetesen.
Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a 7200A esetében is látszik, hogy a mobil piacon nem pontosan úgy avul el a technika, mint a PC-k környékén. Ez a processzor ugyanis 2007-es, viszont ahogy látható, sok új telefonba is bekerült.
forrás: phonewreck.com
65 nm-es változata, a 7201A szintén nagyon elterjedt: Motorola Cliq, HTC Tilt2, Motorola DEXT, LG Layla, HTC Pure, HTC Dream, T-mobile G1, HTC Touch diamond, HTC Dream.
QSC
A Qualcomm nagyon komolyan vette a Single-Chip elnevezést, mert a QSC család legfőbb célja valóban minden diszkrét elem integrálása, amennyire csak lehet. Ezzel a partnereknek is kedveznek, mert így egyben vehetik meg az egész konstrukciót és kevesebb pénzt, időt kell a beépítésre szánni, emellett csökkenthető a fogyasztás is. A QSC másik fő céljaként a cég a multimédiás képességek és az erő bővítése, növelése.
QSC1100
2006-ban jelentette be a cég a QSC1100 rendszert, amely a CDMA2000 elterjesztését, népszerűsítését hozta magával. Belépő szintre szánták költséghatékony, ugyanakkor megfelelő képességekkel felvértezett telefonokba.
Fő erénye a 65 nm-es csíkszélesség, a több frekvenciás felhasználási lehetőség (450MHz, 800MHz, 1900MHz, 2100MHz) és tulajdonképpen a cég 3G-s megoldásai felé nyitotta meg az utat.
QSC6010/QSC6020/QSC6030
Szintén a CDMA 1x piacra szánták a QSC6010-et is, amely ARM926EJ-S magot és memóriavezérlőt kapott. QDSP4000 DSP processzorral szerelték fel, kapott kamerát, színes kijelzési LCD lehetőséget és többszólamú csengőhangokat (MIDI). A cél továbbra is a belépő szint, olcsón. Kicsit talán extraként fogható fel, hogy USB csatlakozási lehetőség is rejlik benne. Adatátviteli sebessége 14 Kbps.
A QSC6020/QSC6030-ban is ugyanaz az ARM926EJ-S dolgozik, támogatva NOR flash, NAND flash memóriákat is. Van már MP3 csengőhang, JAVA, JPEG támogatás és 153 Kbps adatátviteli sebességre gyorsult. WAP 2.0, Qcamera szoftverével 15 fps-sel lehet QCIF felvételeket készíteni (szemfényvesztés), ami már a kétezres évek elején is használhatatlan minőséget jelentett. Lejátszani is ugyanilyen sebességgel képes videókat. Állókép rögzítésre 1.3 Mpixel felbontásban van lehetőség.
QSC6055/QSC6065
A QSC60xx minden opciója itt is elmondható, annyi különbséggel, hogy ezekbe már A-GPS modul is került a cég gpsOne technológiája jóvoltából és 3 MPixelesre hízott a kamera felbontása.
QSC6240/QSC6270
A QSC62xx széria majdnem pontosan ugyanolyan paraméterekkel rendelkezik, mint a 60xx tagok, ám ez a vonal már WCDMA (UMTS)/HSDPA képességekkel is rendelkezik. Az adatátvitelt leszámítva azonban minimális változtatások történtek. Maximálisan 176 x 200 pixel méretű kijelzővel bír el és A-GPS modult is kapott. Bluetooth 2.0 és USB 2.0 mellé egy külső chip integrálásával (ha a telefonkészítő beépíti) a WLAN is támogatott.
Snapdragon
A Qualcommnak mindenképp szakítani kellett a "kicsit felturbózzuk a régit" játszmáival, így elnevezésben is és tervezésben is egy teljesen új platformmal állt elő 2008-ban. A Snapdragon is a QSC vonalat képviseli, de a QSD név is jelzi, hogy nem az elődök nyomdokain halad. Mindent a maximumra húztak a tervezőasztalon.
Az alapozást a cég már 2005-ben elkezdte, amikor bejelentették a Scorpio fantázianevű rendszerüket ARMv7 alapokra építve. 2007-ben már az 1 GHz-es sebességet jósolták és bejelentették a Snapdragon platformot, ami ki is fogja használni az 1 GHz-et. A mag a Cortex-A8-hoz hasonló. A család első két tagja a QSD8650 és a QSD8250 volt. Természetesen minden földi jóval felszerelik, így GSM, GPRS, EDGE, UMTS/WCDMA, HSDPA 7.2Mbps, HSUPA 5.76Mbps adatátvitelre képesek.
forrás: wordpress.com
A QSD8x50-ek 65 nm-en készültek és 1 GHz-en működnek. A nagy sebesség mellé azonban a már jól ismert QSC metódussal mindent egybe gyúrtak, így integrálásra került a GPU, WLAN, GPS (gpsOneXTRA), HSPA, Bluetooth modul is. Ezek mellé egy 600 MHz-es DSP mag is került a telefonálási funkciók ellátására.
Általánosan 512MB ROM / 256MB RAM mennyiséget építenek be, de már 1 GB memóriával érkező modelleket is jelentettek be mobilgyártók (pl.: LG Apollo), támogatja a kapacitív (multi-touch) kijelzőket
Multimédiás téren 2D és 3D gyorsítóval is felszerelték (ATI Imageon), így játékok futtatására is használható. Videókat 720p méretig gyorsít és 12 MP felbontású fényképeket képes rögzíteni. Extraként Broadcast TV (MediaFLO , DVB-H, ISDB-T) lehetőség is került a csomagba.
A QSD8x50A jelzésű processzorok csökkentett csíkszélességű, 45 nm-es technológiával készülnek. Ezek fogyasztása is még alacsonyabb, alig 10 mW, viszont órajelük eléri az 1.3 GHz-et is.
Sőt, a gyártó ennél is tovább ment idén év elején, amikor bejelentették a kétmagos Snapdragont, a QSD8672-t. Ez is hasonlóan magas órajelen jár és már 1080p videók gyorsítására is alkalmas a Qualcomm szerint.
A platform nagyon népszerű. QSD8250 dolgozik (vagy fog) a következő eszközökben:
Toshiba G01, Acer neoTouch, Acer Liquid A1, Google NExus One, HTC HD2, SonyEriccson Xperia X10, HTC Desire, HTC Dragon, Dell Mini 5, Samsung Galaxy 2, LG Panther, Motorola Motosplit, de a HP-vel közösen smartbook is fog erre a rendszerre épülni.
/kattints a képre a nagyításhoz/
forrás: appleinsider.com
QSD8650-et kap az LG Monaco, LG Apollo, HTC EVO 4G/Incredible, HTC Touch Diamond 3.
Úgy tűnik, hogy az Apple az A4-gyel borsot tört a Snapdragon és a Cortex A8 orra alá is teljesítményével, ám az A4 olyannyira speciális helyzetben van, hogy a QSD-k terjedését a Qualcomm szerint nem fogja gátolni.
Még egy adalék a Qualcomm rendszerekhez. Az Android 1.6 megjelenéséig az egyetlen natívan támogatott processzorcsalád Qualcomm processzorokból állt csupán. Csak az 1.6-tól vezették be más gyártók SoC rendszereinek támogatását. A legtöbb esetben az 528 MHz-es sebesség a jellemző ezekre a, nevezzük így: "1. generációs" Android készülékekre, amely sebességnél kicsit lassúnak tűnhet néha az Android. Ilyen telefonok például a Motorola Cliq, a Samsung Galaxy, a HTC-től a Tatoo, Hero, Magic és a Dream. Ezek végső soron mind ugyanazt a processzort használják, a régi ARM11-et.
***
A következő részben a Samsung és a Texas Instruments kerül bemutatásra, valamint a mobil operációs rendszerek, lényegre törően.
