Nukleáris fegyverek

Nukleáris csapás hatása

Egy nukleáris robbantásnak elsődleges (azonnal megnyilvánuló) és másodlagos hatásai vannak. [10] Az elsődlegesek gyakorlatilag azonnal, vagy nagyon rövid időn belül kifejtik hatásukat.

A radioaktív sugárzásra gondol mindenki először. Érdekes módon az ionizáló sugárzás csak a felszabaduló energia 5%-a körül van egy átlagos bombánál. A sugárzás a felszabaduló energia 0.19 hatványával arányos. Ez azt jelenti, hogy csak a bomba közvetlen közelében lehet belehalni. 500 rem sugárzást esetén az áldozatok fele elhalálozik, a tünetek pár óra elteltével megjelennek és súlyosbodnak. Jelentős gondokat 200rem közvetlen okoz, ilyenkor rövid - pár napos - lappangás után jelennek meg a sugárbetegség jelei, azaz hányás, hasmenés, vérzések...

A lökéshullám már a robbanás energiájának 0.33 hatványával arányos. Könnyen belátható, hogy sokkal nagyobb rombolásra képes, mint a sugárzás. Ha ideális magasságban robbantják kártyavárként fújja el az épületeket a nyomásváltozás. A szétrepülő törmelék halálos sebeket okoz az embereknek. Vízben robbantva a hajókat papírcsónakként dobálja, egy sikeres torpedó találat egy harccsoportnak megpecsételheti a sorsát. Ehhez a videóhoz azt hiszem nem kell komment.

A hősugárzás teszi ki a legnagyobb részét a bomba hatóerejének, annak 0.41-ik hatványával arányos. Harmadfokú égést, vakságot okoz. Ezen a kínai videón jól látható, ahogy lángra kapnak az épületek. Az ellátatlan sebek elfertőződhetnek és végül halált okozva. Légköri robbantással lehet a legnagyobb területet lefedni, értelemszerűen földön vagy az alatt robbantva a tereptárgyak takarják a rálátást. Ha a villanást túléltük és nem vakultunk meg, akkor érdemes követni a régi katonai szabályzatot kicsit módosítva. Földre fekszünk, lábunk a villanás irányába néz, fejünkre húzzuk a ruházatot és a lökéshullám elvonulása után irány a lehető legmesszebbre.

Electro Magnetic Pulse alakul ki az ionizált gázok mozgásának (hő és radioaktivitás) hatására. Az emberekre gyakorlatilag veszélytelen, de az elektronikus eszközöket hosszabb-rövidebb időre kivonja a forgalomból. Ionoszférikus robbantással a kommunikációt nagy területen lehet blokkolni. Szerintem senkit nem vigasztal, hogy szép sarki fényt lehet utána megfigyelni.

A másodlagos hatások napokkal, hetekkel, évekkel később figyelhetőek meg. Ezek egy része annak köszönhető, hogy az infrastruktúra romokban hever. Egy földrengéshez hasonló az eredmény. Temetetlen testek szerteszét, nem járhatóak az utak, nincs ivóvíz és egészségügyi ellátás. Ezek teret adnak a járványoknak. A hőhatás tüzeket okoz, amik hatalmas területeket tarolhatnak le. A hatóságok csak a legfontosabb dolgokkal tudnak foglalkozni, ha egyáltalán... Érdemes összevetni a II. világháborús Drezdát Nagaszakival, a sugárzást leszámítva sok hasonlóságot találunk, miközben az elsőt "csak" gyújtóbombákkal támadták.

Ami egyedi, az a radioaktív szennyezés, angolul fallout. A kiszóródás nem csak a robbanás helyén, hanem onnan nagyon messze is lehetséges. Mértéke függ a bomba felépítésétől és a robbanás magasságától. Ha a földön, vagy annak közelében történik az explozíció sokkal több anyag tud aktivizálódni. A rövid felezési idővel rendelkező izotópok a legveszélyesebbek. rövid idő alatt össze lehet szedni a halálos sugárzást. Szerencsére ezek radikálisan csökkennek. ökölszabályként használható a 7-es szabály. Az első órát követően, minden 7 hatványban egy tizedére csökken a sugárzás. Azaz 7. órában az első órai 10%-a a maradék sugárzás. 49 óra után mar csak 1%... Az első két héten 25% pontossággal lehet így saccolni. A pajzsmirigyben felhalmozódó jód ellen jód tablettákkal lehet védekezni. A hosszabb felezési idejű anyagok a rák, illetve a mutációk (halvaszületés, 3 láb...) veszélyét növeli. Meglepő, de a rák nagyon magas szintnél is 1% alatt marad és a mutációk is csak töredék százalékban kimutathatóak. Ez valószínűleg azért is van így, mert a komolyabb sérültek nem élik túl és nem terhelik a társadalmat.

Female Breast 1.0%/100 rems
Bone Marrow 0.2%/100 rems (0.4% for children)
Bone Tissue 0.05%/100 rems
Lung 0.2%/100 rems

Tesztek, felhasználás

NTS

Oldalakat lehetne írni a nukleáris tesztekről én csak pár gondolatébresztőt szeretnék írni. Mivel az amerikai sorozatokról van a legtöbb információ, így a Nevada Test Site-ot [11] választottam ki a többi közül. Itt egy szép kép a Holdról. Nem, mégsem a kísérőnk van rajta, hanem néhány robbantási kráter. Kattints rá és szörnyedj el.

A tesztek 160 kilométeren belül voltak Las Vegastól, ami turistalátványossággá tette a robbantásokat. Szerintem a legmagasabb szálló tetején volt egy szoba teli pakolva orosz "turistákkal". A legnagyobb robbantás Mt nagyságrendű volt, igaz ez már a föld alatti szériához tartozott. 1,021 robbantást végeztek csak itt, amiből 921 volt föld alatti. Ezzel gyakorlatilag évezredekre lakhatatlanná tették a site-ot. A robbantások kb. 10,000 - 75,000 pajzsmirigy rákért tehetőek felelőssé az USA területén.

Itt elértünk egy elgondolkoztató adathoz. Figyelembe véve, hogy a populáció bőven 200milló feletti (cca 300 millió) töredék százalékokról beszélünk. Az aktív években a légköri robbantások egymást követték nem csak az NTS-en, hanem a Bikini szigeteknél, de az angolok, oroszok, franciák sem tétlenkedtek. Az emberiség mégis él és virul, maximum kicsit görcsöl a gazdasági válságon. A tapasztalat azt mutatja, hogy bár nem lenne kellemes egy korlátozott atomháború, az az ember, aki elég messze tartózkodnak csak statisztikailag lenne veszélyben. Ilyen helyzet kialakulhat az arab (perzsa) térségben, esetleg Indiával kötözködhet valamelyik szomszéd. Remélem egyik sem lesz annyira idióta, hogy megnyomja a gombot.

Békés felhasználás

Kicsit vicces, de az atombombákat megpróbálták békés célra használni. Az amerikai plowshare programban azt vizsgálták, hogy lehetséges-e kikötőt, csatornát robbantani. Bár az eredmények biztatóak voltak, néhány próbálkozás után leállították a teszteket. A szovjetek sokkal eredményesebbek voltak, 115 robbantást végeztek el. Bár volt víztározó robbantás is (nem szeretnék inni belőle) nagyjából 80% földgázzal volt kapcsolatos:

39 Szeizmikus kutatás gáz után. Hatalmas terület vizsgálható egy robbantással, a tajgában jól jöhet
25 Gáz kinyerés fokozása
22 Föld alatti gáztározó kialakítása (Ebből a gázból sem szeretnék fűteni)

Felhasználók

Atomfegyverrel rendelkezők: USA, Oroszország, UK, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak Korea, Izrael
Akik rövid idő alatt összerakhatnak egyet: Németország, Kanada, Svédország, Japán
Leszerelt: Dél-afrikai Köztársaság
Ismert programok: Brazília, Algír, Argentína, Irán, Irak...

A listához hozzátenném, hogy egy nukleáris program költséges. Nagyon költséges és csak egy politikai adut ad az ember kezébe, amit maximum a végjátékban dobhat az asztalra. Sok ország van azon a színvonalon, hogy a finomító kapacitása és technikai szintje is megvan a megvalósításhoz. Például Japánnak szerintem pár hónap alatt lenne implosion cucca, esetleg némi boost-al együtt. Technikailag Magyarország nagyjából egy évtizedes programmal simán tudna építeni pár darabot. Ugyanez igaz a világ legalább közepesen fejlett részére. Jellemző, hogy több ország indított programot, amit idővel pénz hiányában leállított, esetleg politikai alkuként adta fel (Brazil-Argentin) azonban csak egy van, amelyik saját maga megsemmisítette a bombáit.

Ha idáig eljutottál köszönöm a figyelmed és örömmel várok bármilyen véleményt, csak a politikát hanyagoljuk. A linkek között igyekeztem jól hozzáférhetőeket kiválogatni, nem filmekre, könyvekre hivatkozni. A wikipedia pontosságáért nem teszem tűzbe a kezem, de a nuclear weapon archive egy nagyon jó oldal.

Linkek

[1] http://nuclearweaponarchive.org/Nwfaq/Nfaq2.html#nfaq2.1
[2] http://nuclearweaponarchive.org/Nwfaq/Nfaq2.html#nfaq2.2
[3] http://nuclearweaponarchive.org/Nwfaq/Nfaq6.html#nfaq6.2
[4] http://en.wikipedia.org/wiki/Gas_centrifuge
[5] http://nuclearweaponarchive.org/Nwfaq/Nfaq4-1.html#Nfaq4.1.7.3
[6] http://en.wikipedia.org/wiki/Little_Boy
[7] http://en.wikipedia.org/wiki/Fat_Man
[8] http://nuclearweaponarchive.org/Nwfaq/Nfaq4-4.html#Nfaq4.4.1
[9] http://en.wikipedia.org/wiki/Tsar_Bomba
[10] http://nuclearweaponarchive.org/Nwfaq/Nfaq5.html#nfaq5.5
[11] http://en.wikipedia.org/wiki/Nevada_Test_Site