Bevezető

Bevezető

Soron következő tesztalanyunk a NEC PA231W, melyet talán joggal nevezhetünk kakukktojásnak, hisz bár a NEC a professzionális termékcsaládba sorolja, a specifikációi és az ára talán mégis inkább az igényesebb otthoni és alkalmi fél-profi felhasználók számára teszi vonzóvá.

Mivel Isual már készített erről a monitorról egy igen alapos felhasználói bemutatót, így én most rövidebbre fogom majd az ilyen jellegű témákat és inkább arra koncentrálok, amiről ő beszélt kevesebbet. Javaslom, hogy az ő cikkét is nyálazzák át azok, akiket érdekel a monitor.

Emellett (mivel az eddig általam tesztelt monitorok közül talán ezzel lehet érdemes valamilyen szinten összehasonlítani - ha nem is fej-fej mellett ezt a két típust, de a gyártók egyes termékcsaládjait és például az azokhoz kínált szoftvereket általánosságban) számos utalást fogok tenni az EIZO CG szériára, így ezt az EIZO CG275W tesztet is érdemes lehet átfutni, ha valaki még nem tette.

Első benyomások

A monitor külsőre a szokásos, vaskos professzionális LCD megjelenést hozza, bár talán egy kicsit kevésbé robosztus, mint az EIZO hasonló termékei.

Az EIZO CG szériájával ellentétben itt nem alaptartozék a környezeti fény árnyékolására hivatott készlet, de igény szerint persze beszerezhető.

Épp így a kalibráló szenzor és a SpetraView II szoftver sem kötelező tartozékok. Egy hagyományos külső műszert (mely egyébként később több más monitorral és/vagy szoftverrel is használható lesz annak ellenére, hogy esetleg átcímkézi a NEC a saját logójával) és a SpectraView II szoftvert (mely nyilván csak a NEC megfelelő monitoraival kompatibilis) tartalmazó csomagot a monitorral együtt, vagy később külön is megvásárolhatjuk.

Frissen beüzemelve (vagy egy factory reset elvégzése után) a High Bright preset mód fogad minket.

Ami az alapbeállításokban meglepő, hogy nem csak az ECO mode, de az Auto Brightness funkció is aktív. Sőt, utóbbi kikapcsolásáért egészen az Advanced Setting almenü egy sokadik füléig is el kell másznunk.
Ez olyan szempontból kedves dolog, hogy sötét szobában is kellemes fényerőre állította be magát a monitor ahelyett, hogy megpróbálta volna kiégetni a szemem. Az viszont kevésbé volt biztató ezzel kapcsolatban, hogy a Brightness értéke gyorsan és folyamatosan ugrált tőle két szomszédos érték közt, így mivel egyébként állandó a szobám fényereje, ezért ezt (az ECO mode-al együtt) inkább kikapcsoltam a tesztelés idejére. (Így viszont már elég agresszívvé vált az alapértelmezett fényerő.)

Bár a fentiekhez hozzátenném, hogy magát a képernyőt nem láttam fluktuálni, mikor az Auto Brightness miatt vibrált a Brightness értéke. Ez valószínűleg csak ugyan az a bug, ami miatt más betűk is vibrálnak néha az OSD-n. (Ami minden bizonnyal a nálam járt példány egyedi hibája lehetett.)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!