Linux Mint 9, avagy mentolos Ubuntu

  • (f)
  • (p)
Cikk – Írta: | 2010-05-26 12:23

Ismerkedjünk meg egy ígéretes Ubuntu derivatívával, a Linux Mint 9 Isadorával!

Kulcsszavak: . linuxubuntulinux mintisadora

[ Új teszt ]

Bevezető

Bevezető

Miután a Linux disztribúciók történetében viszonylag ismeretlen marketing csinnadratta közepette megjelent az Ubuntu 10.04 LTS, számos, ámde apró olyan desing és funkcióbeli újítást hozott magával, ami miatt többek is - szerintem jogosan - felhördültek. A legtöbb ilyen viszonylag könnyen orvosolható még egy laikus számára is, hisz elég csak témákat telepíteni (példa 1, példa 2), a megfelelő kulcsszavakat használni a kedvenc keresőjében, vagy venni a fáradtságot, és kérdezni.

Ubuntu 10.04 LTS

Jómagam is túltettem magam a témabeli megújulásokon, és szépen testre szabtam. Azonban van egy számomra kínkeserves dolog, amellyel akárhogy próbálkoztam, nem tudtam kedvelhető formába hozni. Ez pedig az indicator applet nevű panelalkalmazás. Ez olyasmi módon akarja megújítani az értesítési területet, ahogy azt a Windows 7 esetében is tapasztaltuk. Az utóbbi esetében sem tökéletes, hisz a jól megszokott dolgokat egyes fejlesztők ész nélkül kezdték lecserélni az újra, így egy hely helyett a suberbarral kombinálva két helyen is megtalálhatjuk néha a programikonjainkat. Persze a felhasználói visszajelzések után kezdik is helyrepofozni a dolgot, egyre kiforrottabb. A Linux világ is elindult ezen a vonalon és egyelőre az átmeneti időszakban van. Azok az alkalmazások, melyek fel lettek készítve az indicator applet megfelelő használatára már jóval korábban, igenis szépen és áttekinthetően használják ki annak a funkcióit.

A Rhythmbox és az indicator applet

Ebben az átmeneti időszakban, míg ki nem forrnak az újítások, gondoltam ideje más disztribúciókat is kipróbálnom, azoknál mi a helyzet, nem utolsó sorban a kíváncsiságom miatt is. Először próbálkoztam a legközelebbi derivatívával, a Kubuntuval, de valahogy hiába tud rengeteget a KDE 4.4 mindamellett, hogy nagyon szép, még mindig nem jön be igazán.

Jöttek a szárnypróbálgatásaim a Fedora megjelenés előtt álló 13-as számot viselő béta verziójával, melyről a PH! lapcsalád Vladi nevű oszlopos Fedora rajongó tagja tudna mesélni. Ezúton is köszönetet nyilvánítok neki a megértésért, amivel segítette a folyamatot! Ez a próbálkozás elbukott (sajnos) a megfelelő hardvertámogatás hiányában. Habár a disztribúció kellemesen és elfogadhatóan funkcionált, a videókártya gyorsítási funkcióját képtelen voltam életre kelteni, és gépet nem azért vesz az ember ugyebár, hogy ne használja ki amennyire csak lehet. Egy Ati Mobility Radeon HD5470-ről van szó, melyhez az új Ubuntu "asztal alatt" kapott megfelelő vezérlőt az AMD-től. Igaz, ez is erősen béta állapotú, de nekem eddig nem volt vele gondom, működik.

Tehát ismét visszatértem az Ubuntu 10.04-es alapokhoz és a döntés a Linux Mint 9-es verziójára esett, melyet RC, azaz Release Candidate állapota óta használok.

Ismerkedés távolról

Ismerkedés távolról

Korábban úgy voltam vele, miért próbáljak ki ilyen rendszereket, mikor azok egy másik nagyobb disztribúcióra épülnek. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ez nem egy életképtelen dolog, hisz az Ubuntun elkezdtem használni az Elementary Desktop egyes elemeit.

Ezeknek a derivatíváknak nem az a lényege, hogy teljesen átalakítsák az adott disztribúciót, és annak sikerét meglovagolva szárnyaljanak, hanem annak funkcionalitását kiegészítik. Ez az Elementary Desktop és a Linux Mint esetében is első sorban a felhasználói élményeket érintik, mely számomra az új Ubuntuban is sarkalatos kérdéssé vált. A Linux Mint ezt részben úgy valósítja meg, hogy a felhasználói fórumon keresztül bárki, akit kicsit is érdekel a disztribúció jövője, elmondhatja a javaslatait, melyek ha életképesek, megfelelő formában be is kerülhetnek a fejlesztési tervbe. Mindemellett nem utasítja ki a zárt szoftvereket (a hardver vezérlőket igen, hisz a GNU GPL licencnek ez nem felelne meg), így pl. rögtön telepítés után van fent Adobe Flash Player és MP3 codec is többek között.

A Linux Mint disztribúciók fejlesztését 2006-ban kezdték és az egyes kiadásokat női nevekkel illetik. A 9-es verzió neve így Isadora lesz, melynek kezdőbetűje az angol ABC 9-ik betűje. Kezdetben a fejlesztések nem követték az Ubuntu fejlesztési ütemét, hisz egy emberes disztribúcióként indult. Az 1.0 Ada verzió kiadása után pár hónapon belül meg is jelent a 2.0 Barbara, mely a Linuxos közösségben is felkeltette sokak figyelmét, így viszonylag sokan csatlakoztak a fejlesztéshez. Ennek köszönhetően az ezt követő verziók gyorsan követték egymást 2008-ig, sorrendben 2.1 Bea, 2.2 Bianca, 3.0 Cassandra, 3.1 Celena és 4.0 Daryna. Ezek a verziók még mind az Ubuntuból származtatott, ámde módosított kódra épültek.

2008 után a Linux Mint is felvette az Ubuntu fejlesztési ütemét és az egyes verziók már alverziók nélkül jelentek és jelennek meg. Az első ilyen az 5 Elyssa amely kiadása után úgy döntöttek, elvetik a független kód fejlesztését és a 6 Felicia már teljesen az Ubuntu kódját tartalmazta, melyhez az egyedi Mintes alkalmazásokat és felhasználói felület módosításokat hozzátették. Mindemellett az Ubuntuéval azonos tárolókezeléssel rendelkezik, így használja annak fő tárolóit, de felvehetünk értelem szerűen PPA tárolókat is. A verziók kb. egy hónappal a stabil Ubuntu verziók megjelenése után kerülnek kiadásra. A 6-ost követő verziók a 7 Gloria és a 8 Helena.

A Linux Mint logója

A Linux Mint a nevéből fakadóan is menta-zöld alapszínben pompázik, mely számomra kedves, hisz a zöld a kedvenc színem (nem, nem vagyok focirajongó). Ettől a színtől egyik hivatalosan kapcsolható médium sem tér el, így már a honlap is ebben a kellemes színben tűnik fel. Az említett szimpatikusság miatt mindig is nyomon követtem a fejlesztés menetét, kíváncsian vártam, mikor érik olyan szintre, melyet jómagam érdemesnek tartok kipróbálásra. Az Ubuntuval párhuzamos fejlesztési menet miatt a 9-es kiadás szintén mérföldkő lesz a disztribúció történetében, hisz ez is egy hosszú támogatású kiadás, azaz 3 évig kapunk hozzá frissítéseket. A fejlesztési idő természetesen rugalmas és nem olyan szorosak a dátumok, mint az Ubuntu esetében, hisz nem áll mögötte akkora gépezet, mint amit a Canonical biztosítani tud.

Fő ablakozó rendszerként a Gnome-ot használja, de léteznek a közösség által fejlesztett és csomagolt verziók KDE, Xfce, LXDE és Fluxbox alapokon, az utóbbi három csak 32 bites verziókban, míg a Gnome és a KDE verziók 64 bites verzióban is elérhetőek.

Telepítés

Telepítés

A számunkra megfelelő CD képfájl letöltése után akár a közkedvelt UNetbootin program segítségével pendrivera is feltehetjük azt és arról indítva a számítógépet az Ubuntuból jól ismert live rendszer fogad minket.

A Linux Mint 9 Live indító menüje

Ekkor felmérhetjük egy kicsit, hogy miben is más ez a disztribúció, mint a többi. A live rendszerekben megszokott módon az asztalon megjelenő telepítő ikonra való kattintással kezdeményezhetjük a telepítést.

A Linux Mint 9 Live rendszere és a telepítés kezdőablaka

A telepítés az Ubuntuból jól ismert módon zajlik, bővebben képeken keresztül ismertetem.

A telepítés 2. lépése: régió és időzóna választás

A telepítés 3. lépése: a billentyűzetkiosztás választása

A 4. lépésben először kiválasztjuk a merevlemez megfelelő felosztását. Én itt a saját kezű megoldást szoktam választani, hisz a partíciókat szeretem saját kezűleg felosztani.

A telepítés 4. lépése: a lemezpartíciók előkészítése

Az 5. lépésben ezután lehetőségünk van a manuális particionálás elvégzésére.

A telepítés 5. lépése: a particionálás elvégzése

A telepítés 6. lépése: a felhasználói adatok megadása

A következő lépésben van lehetőségünk megtekinteni az eddigi beállításokat, a "Haladó..." gombra kattintva pedig konfigurálhatjuk a GRUB-ot, vagyis a rendszerindító alkalmazást, hogy melyik partícióra települjön.

A telepítés 8. lépése: véglegesítés

Ezután "okosságokat" olvashatunk míg a rendszer a telepítést végrehajtja.

Telepítés közben 1.

Telepítés közben 2.

A telepítés végeztével a rendszer felajánlja, hogy újraindítsuk a gépet és használatba vegyük az új telepítést, vagy még tovább teszteljük a Live rendszert.

A telepítés utolsó kérdése

Szemfülesek és/vagy figyelmesek észrevehették, hogy a 7. lépés kimaradt. Ez valószínűleg egy bug lesz a telepítőben. Kipróbáltam ugyanis VirtualBOX-ban a különféle lépéseket és 8 lépést akkor ír, mikor egyéni particionálást választok és a 7. lépés egy rejtély marad, különben minden esetben 7 lépéses a telepítés.

Ismerkedés közelről

Ismerkedés közelről

A telepítés után az alábbihoz hasonló kép fogad minket.

A frissen telepített rendszer induló képernyője

Mint láthatjuk egy egyedi üdvözlőképernyő fogad minket. Ez is a Mintes alkalmazások egyike, mely a kezdő felhasználókat hivatott segíteni. Mivel a képeket még az RC változatban készítettem a rendszer fordításai nem teljesek magyar nyelven. Ebben az alkalmazásban lehetőségünk van elérni a dokumentációt, a felhasználói közösséget, a disztribúcióval kapcsolatos információkat és a támogatási oldalakat.

A következő lépés ezután legtöbbeknek egy böngésző indítása szokott lenni. A rendszer alapból a Firefox böngésző 3.6-os verzióját tartalmazza, melynek kezdőoldala a disztribúcióhoz van igazítva: egy Google keresővel ellátott, a Mintes hírcsatornát tartalmazó oldalról van szó, mely egészen véletlenül menta zöld színben pompázik.

Firefox kezdőoldal a Linux Mint 9-ben

Ha egy kicsit jobban szétnézünk a böngészőben, konkrétan a beépülőket szemügyre vesszük, hogy mégis miket tartalmaz alapértelmezettként a rendszer láthatjuk, hogy mire is gondoltak akkor a fejlesztők, mikor a kezdő felhasználók segítését tűzték ki célul.

A Firefox és az alapértelmezett beépülő bővítmények

Rögtön találunk itt DivX, iTunes, mplayer, QuickTime, sőt, még FlashPlayer beépülőt is előtelepítve, így a Linux-szal újonnan ismerkedő felhasználó sem fog kétségbe esni, hogy nem tud megnézni egy YouTube videót.

Mindemellett a Firefox tartalmaz egy kiegészítőt, mely a keresőmezőbe gépelt kulcsszavakkal egy megjelenésében módosított Google találati oldalra visz el minket. Ez nekem nem igazán szimpatikus, de természetesen letiltható, így könnyen orvosolható.

A Linux Mint által módosított találati oldal

A telepítés utáni első rendszerképen láthatunk a panelon egy pajzs ikont, mely a Mint egyedi frissítéskezelőjének értesítése. Ez az ikon üres, ha az állapot ismeretlen vagy épp műveletet végez, zöld pipát tartalmaz, ha minden csomagunk friss, egy kék i betűt tartalmaz, ha frissítések érhetők el és piros x-et tartalmaz, ha valamilyen hiba történt. Az ikonra kattintva természetesen elindul a frissítéskezelő alkalmazás.

A Linux Mint 9 frissítéskezelő alkalmazása

Ahogy láthatjuk a Linux Mint a különböző frissítéseket kategorizálja:

1. szint - Hitelesített csomagok. Többnyire a Linux Mint fejlesztői által karbantartott, stabil kiadású csomagok.
2. szint - Ajánlott csomagok. A Linux Mint fejlesztői által is tesztelt és jóváhagyott csomagok, melyek többnyire az Ubuntu tárolóiból érkeznek.
3. szint - Biztonságos csomagok. A Linux Mint fejlesztői által nem tesztelt csomagok, de szintén az Ubuntu tárolóiban stabilként megjelölt frissítéseket tartalmazza.
4. szint - Nem biztonságos csomagok. Az Ubuntu tárolóiban megtalálható fejlesztői csomagok.
5. szint - Veszélyes csomagok. Az Ubuntu előzetes kiadású csomagjai, rengeteg hibát tartalmazhatnak.

A 4-5. szint alapértelmezésben nem engedélyezett, a fejlesztőnek külön aktiválnia kell, ha ezeket a frissítéseket is meg szeretné kapni.

A zárt eszközmeghajtók elérhetőségéről az Ubuntuhoz hasonlóan kapunk értesítést.

Zárt eszközmeghajtó elérhetőségének értesítése

Másik fontos egyedi alkalmazása a Linux Mint 9-nek a fantáziadúsan elnevezett Mint menü, mely a rendszer főmenüjét takarja. Ez a menü az én szememben a Windows Vista-ban megjelenő Start menüre hajaz, de funkcionalitása szegényesebb, habár a Gnome alapértelmezett menüjéhez képest még így is több lehetőséget kínál.

A Mint menü

A szűrő mezőt alkalmazva lehetőségünk nyílik a menü elemei között keresni. Ha olyan kulcsszót írunk be ide, melyre nincs a menüben illeszkedés, akkor kiterjeszthetjük a keresést a fájlok között, az interneten vagy rögtön a csomagkezelőben, hogy telepíthessük azt.

Az egyes főbb menüpontokat, mint pl. a Helyek vagy az Alkalmazások, a nevükre kattintva összecsukhatjuk, így csökkenthetjük a menü méretét, és ezen kívül személy szerint más hasznát nem is látom.

Ami számomra kedves, hogy a menüelemekre jobb egérgombbal kattintva, tehát a helyi menüt elérve lehetőségünk nyílik azok szerkesztésére. Ez a hétköznapi funkció a mai napig hiányzik a Gnome alapértelmezett menüjéből...

A menüben való navigálás egyébként a már említett Windows Vista Start menüjéhez hasonlatos, attól annyiban tér el, hogy az egyes almenükre mutatva egy külön panelon jelennek meg az elemek.

Navigálás a Mint menüben

A Linux Mint kiemelt alkalmazásai közé tartozik még a Szoftverkezelő. Ebben az alkalmazásban lehetőségünk nyílik a különböző alkalmazáscsomagok rendszerezett, áttekinthető telepítésére, melynek valószínűleg nem csak a kezdő felhasználók veszik a hasznát.

A Linux Mint 9 Szoftverkezelő alkalmazása

Mindemellett lehetőségünk nyílik az alkalmazásokról készült képernyőképek megtekintésére, felhasználói értékelések megtekintésére vagy akár saját értékelés beküldésére.

Felhasználó értékelések a Szoftverkezelő alkalmazásban

A Mint alkalmazásai között találunk még egy Weboldalblokkoló nevű, a domainek letiltását egyszerűsíteni hivatott kisalkalmazást.

Weboldalblokkoló kisalkalmazás

Gyakorlottabb felhasználók jól sejtik, hogy ez nem tesz mást, mint az /etc/hosts fájlban elhelyezi az itt felvitt domain neveket. Mindenesetre tudjuk, nem minden felhasználó elég gyakorlott ehhez, és a Mint ilyen alkalmazásai is ezt a réteget célozzák meg.

Megtalálható még egy Feltöltéskezelő nevű kisalkalmazás, mely az FTP jellegű feltöltéseket hivatott gyorsabbá tenni. Az FTP, SFTP és SCP protokollokat támogatja. Ez az alkalmazás az értesítési területen elhelyez egy ikont, melynek menüjében kiválasztva a kívánt, előre felvitt szolgáltatást, egy kis állandóan látható ablakot jelenít meg, melyre húzva a feltöltendő fájlokat azok automatikusan elhelyeződnek a távoli szerveren.

A Feltöltéskezelő alkalmazás és a fogd és ejtsd ablaka

Mindezeken felül előtelepítve kapjuk a már említett számtalan codec-et a videó- és hanganyagok lejátszásához, a Thunderbird levelezőprogram 3-as verzióját, az OpenOffice.org 3.2-es változatát, a népszerű GIMP képszerkesztőt, a Brasero CD/DVD író programot, azonnali üzenetküldéshez a Pidgint és számtalan az Ubuntu 10.04-ben is megjelenő kisalkalmazást.

Összegzés

Összegzés

A Linux Mintnek, mivel még rövid ideje található meg a Linux disztribúciók palettáján, sokat kell bizonyítania, hogy igazán ismert és elismert rendszer legyen. A kis számú felhasználói tábor ellenére az Ubuntus alapoknak köszönhetően már így is komoly szoftver támogatottságot tudhat maga mögött. Ez a támogatás valószínűleg egy komolyabb felhasználói bázis elérésig meg is marad, hisz addig értelmetlen lenne egyedi kód fejlesztésébe belefogni.

A felhasználói élmények, ezáltal a felület megújítását célzó törekvések nem erőltetettek, láthatóan a visszajelzésekre épülnek. Nem igazán találok benne olyan sallangot, melyet a kis számú fejlesztői csoport egyéni elgondolás alapján próbál ráerőltetni az egyértelműen nagyobb számú felhasználókra, így kényelmetlenné téve annak használatát.

A Linux disztribúciók erejét mindig is a felhasználók felé mutatott interaktivitás jelentette. Az Ubuntu ennek ellenére (szerintem) elindult egy olyan vonalon, amiben jobban kivonja a hétköznapi embereket abból a folyamatból, aminek a végtermékét pedig pontosan ők fogják használni. Mindemellett továbbra is a legnépszerűbb disztribúció, és mint olyan, a megújulások zászlós hajója is. Kipróbálnak benne szép és új eszközöket, amelyeket aztán később el is vethetnek.

Rögtön meg is jegyzem azonban, hogy az Ubuntunak sokat köszönhet a teljes Linuxos társadalom, hisz összességében ez a platform sohasem örvendett akkora népszerűségnek, mint manapság és ez nem kis részben a Canonical egyre erősebb marketing gépezetének köszönhető véleményem szerint.

Összegezve tehát akinek nincs szüksége a felhasználói felületet érintő meglepetésekre, vagy szeretne egy olyan rendszert kézhez kapni, melyben a különféle multimédiás tartalmak megjelenítéséhez előtelepítve kapja a szükséges alkalmazásokat és akár könnyedén, pár kattintás útján bővítheti is a repertoárt, annak csak ajánlani tudom az egyébként remek Ubuntu 10.04-es alapokra építkező Linux Mint 9 Isadorat.

Állandó Linux Mint fórum: [link].
Honlap: [link].
Letöltési címek: [link].
Hivatalos fórum: [link].
További képernyőképek: [link].