A megkezdett sorozat folytatása következik, azonban ezúttal más vizekre evezünk. A mai cikk témája két regény lesz. Mindkettő kedves olvasmányom, amit csak ajánlani tudok másoknak is. Egyikük kifejezetten ismert, míg a másikról nem hiszem, hogy sokan hallottak volna. Ami közös bennük az a nem túl régi eredet és a történelmi jelleg.

Az első mű világsiker lett. Nem csak a könyv, hanem a szerzője is sikeressé vált. Olyannyira, hogy az író 1905-ben, ''kiemelkedő epikai munkásságáért'' irodalmi Nobel díjat kapott. Részint a korábban írt Trilógiájával (Tűzzel és vassal, Özönvíz, A kislovag), részint a most ajánlásra kerülő műve alapján érdemelte ki ezt az elismerést. A lengyel Henryk Sienkiewicz-ről [link] van szó, művének címe pedig Quo Vadis [link].

A regény 1895-96-ban íródott, a történet azonban a jóval régebbi Római Birodalomban, Nero uralkodása idején játszódik. Vinicius, a gazdag római patrícius beleszeret a lígiai Kallinába, akit a regényben a származására utalva legtöbbször Lygiának neveznek. Azonban az áhított nő megszerzése nem egyszerű feladat, annál is inkább, mert - népe által Rómának ajánlott túszként - a lány ''jogi'' helyzete kényes, ráadásul ''családja'', és ő maga is egy furcsa szekta híve - keresztény. Az élvezeteknek és a kor szokásainak élő Viniciusnak nagy utat kellene megtennie fizikai és lelki értelemben is ahhoz, hogy elnyerhesse választottját, kérdés, hogy egyáltalán sikerül-e neki ezekben a vészterhes, őrült időkben. A könyv emellett átfogó és szemléletes képet ad a korabeli Rómáról, Neróról és a korai kereszténységről is. A gyönyörű és megható történet, valamint a remek történelmi háttér(kép) miatt különösen ajánlom a regény elolvasását. Szerencsére akár ingyen is letölthetjük Mészáros István csodálatos fordítását - e-book formájában - a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából: [link].

A regényből több filmfeldolgozás is készült, a leghíresebb az 1951-es Quo Vadis [link] Robert Taylor-ral és Deborah Kerr-el a főszerepben. Érdekesség, hogy olyan későbbi nagy nevek bukkannak fel kisebb szerepekben, mint Sophia Loren, Elizabeth Taylor vagy éppen Carlo Pedersoli (talán a Bud Spencer művésznév ismerősebb).

A második ajánlatom sokkal kevésbé ismert, ennek megfelelően sokkal kisebb karriert futott be. Noha irodalmi értéke nem mérhető a Quo Vadis-hoz, de attól függetlenül nagyon kellemes olvasmány: Hunyady József: A fekete lovag. A kalandregény Hunyadi János korába kalauzol bennünket. A címszereplő egy fiktív, dunaszentandrási legény, aki a törökök támadása miatt kénytelen elhagyni szülőfaluját. Az ifjú Hunyadi udvarában nevelkedik. Itt ismerkedik meg és szeret bele Nagyenyedi Kocogh Annába, aki azonban a származása miatt elérhetetlen számára. Azonban nem csak ez a problémája akad. A feltörekvő, tehetséges fiút nem mindenki nézi jó szemmel, és mivel az illető befolyásos, gazdag személy, hősünkre komoly megpróbáltatások várnak. Csapdát állítanak neki, és ő kénytelen elmenekülni. Barátaival együtt sok kalandban, fordulatban és nehézségben lesz része, a megpróbáltatások során férfivá érik, és a kardvívás mesterévé (is) válik. A mű csúcspontján, Nándorfehérvár ostrománál pedig minden szál elvarrásra kerül. Közben bepillantást nyerhetünk a kor mindennapjaiba, és politikájába, de persze ettől függetlenül ez a mű mégiscsak egy izgalmas, romantikus kalandregény marad.

Mindenkinek kellemes olvasást kívánok!