Teljesítmény, fogyasztás, megjelenés, stb.

Számítási teljesítmény, fogyasztás, megjelenés, stb.

1. Számítási teljesítmény:

Egyetlen, minden bizonnyal szándékosan nem egyértelműen megfogalmazott mondaton túl egyelőre nem sok mindenre derült fény.

"AMD delivers 33% more cores and an estimated 50% increase in throughput in the same power envelope as Magny-Cours."

A mondat nyers fordításban valahogy következőképpen szólna:

"Az AMD 33%-kal több magot hoz és egy becsült 50%-os növekedést számítási teljesítményben a Magny-Cours-hoz képest, ugyanabban a fogyasztási kategóriában."

(fogyasztási kategória=TDP)

Az esetleges értelmezésekhez jó ismerni a dolgok hátterét. A Magny-Cours egy nyolc és tizenkétmagos Opteron sorozat alapja, ami két hatmagos lapkát egyesít egy tokozáson belül (multi-chip module), így jön ki a 12 darab mag. A nyolcmagosoknál két-két mag le van tiltva az egy-egy lapkában. A Bulldozer ezt hasonló kivitelezéssel viszi tovább, mellyel a 8 és 12 magosok mellett már 16 maggal rendelkező Interlagos kódnevű Opteron is készülni fog, innen a 33%-kal több mag. Nos, a mondatból nem derül ki egyértelműen, hogy az AMD által készített mérések által mutatott 50%-os teljesítmény növekedést, hány magot tartalmazó Interlagos és Magny-Cours között mérték.

Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy két azonos TDP kategóriába besorolt 12 mag vs. 16 mag viszonylatát nézték. Így nézve a Bulldozer mindössze 12,5% pluszt jelentene magonként a jelenlegi Phenom II alapjául is szolgáló szolgáló koncepcióhoz képest. Ez meglehetősen kevés plusz lenne egy új architektúrától, és ezt a K10 továbbcsiszolásával is tudták volna hozni ennél korábban, alacsonyabb fejlesztési költségek mellett. A másik lehetséges variáció az azonos magszám melletti mérés ahol a tizenkétmagos Magny-Cours-t egy szintén tizenkétmagos Interlagos-szal vetettek össze. Ebben az esetben már egy sokkal kecsegtetőbb 50%-os növekedésről beszélhetnénk azonos magszám esetében.

Természetesen ez az egész csak egy belső modellezésű szimuláción alapuló mérés eredménye. Túl sok konzekvenciát levonni és figyelmet fordítani nem érdemes rá.

A K10-hez képest nőni fog az egy szálon történő végrehajtás sebessége is, annak ellenére, hogy az architektúrát elsősorban a többszálú végrehajtás sebességére hegyezték ki.

Mint mindig most is kínosan ügyel arra, hogy ne kerüljenek ki idő előtt teszteredmények, így korai tesztekre ne nagyon számítsunk a megjelenés előtti 1-2 hétig.

(UPDATE: Azóta kikerült egy hitelesnek mondható, részletesebb magyarázat a fenti slide-on található állításról:[link])

2. Várható modellek, fogyasztásuk és megjelenésük:

Az AMD hosszú évek után felhagy azzal a hagyományával, mely szerint egy új vagy módosított mikroarchitektúrát először mindig az Opteron családdal mutatott be. Így első körben az asztali nyolcmagos verziók érkeznek 2011 második negyedévében, előreláthatólag valamikor május-június környékén. Ezek a már megszokott 125 és 95W-os TDP keretekbe fognak illeszkedni. Őket követhetik nem sokkal később a 95 wattos hat illetve négymagos modellek. A Bulldozer-t a szerver vonalon is felvonultató Opteron 6200 és 4200-as sorozat valamikor a harmadik negyedévben érkezik.

Egy frissebb pletyka, hogy ismét tervben van a szép napokat látott FX csúcsmárkanév újjáélesztése. A hírek szerint a leggyorsabb nyolcmagos variáns a Vision Black FX jelöléssel gazdagodik majd, míg a hat- és négymagosok a Vision Ultimate FX plecsnit kapják majd meg. A már jó ideje létező különböző Vision besorolásokról itt lehet olvasni.

Az első zártkörű asztali Bulldozer bemutató, valamint ez utóbbit támogató, különböző gyártók alaplapjairól való lepel lerántása a március eleji CeBIT-re tehető.

3. Ár:

Erről jóformán semmit nem lehet tudni, és vélhetően az AMD-nél sem tudják még dollárra pontosan az árakat, mivel ez szinte kizárólag a megjelenés pillanatában éppen piacon lévő termékek teljesítményétől fog függeni. Amennyiben lesz olyan modell ami tisztán képes lesz megszerezni az éppen leggyorsabb asztali CPU címét, akkor akár újra előkerülhet az Athlon 64 FX-nél már korábban látott több mint $1000-os árcédula is. Abban az esetben ha versenyképes lesz a termék, és a lapkaméretek kalkulációi is helytállónak bizonyulnak, az AMD könnyebben vetheti magát bele egy esetleges árversenybe, és szerezhet piaci részesedést. Nekünk vásárlókan ez csak jó lenne.

4. Órajel:

A hosszú futószalagból és úgy általában az egész mikroarchitektúra felépítéséből arra lehet következtetni, hogy a Bulldozer egy úgynevezett "speed racer" lesz. Ez röviden annyit jelent, hogy a modulok vagy bizonyos részei magas (akár más egységekhez képest eltérő) órajelen fognak üzemelni. Ennek következménye, hogy a feldolgozási futószalagot meghosszabbítják, de messze nem olyan mértékben, mint a Netburst esetében láttuk. Speed racer volt a híres-hírhedt Pentium 4 (Netburst), és az inkább csak híres IBM szülött, a POWER6. Néhányan valószínűleg nem tudják, hogy a Pentium 4 alapvetően magas alapórajelének ellenére a magban található ALU-k (aritmetikai-logikai egységek) még magasabb, a CPU mindenkori névleges órajelének pontosan a dupláján (double-pumped) üzemeltek. A valaha megjelent leggyorsabb 3.8GHz-es P4 esetében ez nem kevesebb mint 7.6GHz-et jelentetett. Érdemes is megemlíteni, hogy a Bulldozer modul dedikált magjainak egy részét is az ALU-k teszik ki. Talán páran ennek olvasatán (még) szkeptikusabbak lesznek, de ne feledjük, hogy a Pentium 4 elsősorban az akkori gyártástechnológia éretlenségének áldozata lett. Valószínűleg a "hírhedt" jelző sem került volna a Pentium 4 elé, ha sikerült volna a fogyasztási értékeket legalább egy harmadával lefaragni, az órajeleket pedig ugyanennyivel felemelni. Az Intel idővel belátta, hogy nem fogja tudni megfelelő ütemben elérni az eredetileg 2011-re tervezett 10GHz-es órajelt, így elvetette a Netburst vonalat és a Core 2-vel visszatért a P6 (Pentium III és elődjei) vonalhoz. Látható, hogy eredetileg a Nehalem is ennek a vonalnak a tagja lett volna. Ez a történet is jól mutatja, hogy a gyártástechnológián nagyon sok minden áll vagy bukik.

Térjünk vissza a Bulldozer-hez, pontosabban az asztali környezetbe szánt Zambezi lapkához. A várható órajelekről árulkodhat kicsit, a második generációs Turbo Core egyik hatása. Konkrétan ha a megszabott TDP keretbe még belefér (tehát az aktuális fogyasztás még ezen limit alatt van), valamint szükség van rá (az éppen futó alkalmazás ki tudja aknázni), akkor a Turbo Core képes lesz az összes mag órajelét egyidőben megemelni 500MHz-vel. Akinek elsőre nem lenne kristálytiszta: ez akár abban az esetben is bekövetkezhet, ha a CPU összes magja 100%-os terhelés alatt van (és a fogyasztási valamint hőmérsékleti értékekbe még belefér). Ilyenkor például egy 3.5GHz-es gyári alapórajellel rendelkező variáns magjai 4.0GHz-re ugranak fel, ami már szinte egy kisebb tuningnak is megfelel. Szinte biztosra vehető, hogy kevesebb mag kihasználtsága esetén ez az ugrás még magasabb lesz. A 3.5GHz egyébiránt nem csak egy légből kapott adat, mivel egy félig-meddig hivatalosnak nevezhető információ "3.5GHz+" órajelet említ a processzorok alapórajelének.

5. Magfeloldás, elnevezés:

Szinte biztosra vehető, hogy a hatmagosok egyszerű modul letiltással készülnek, ezzel ellentétben a négymagosok esetében nagyobb esély van egy natív lapkára. Ennek ellenére nem kizárt, hogy gyengébben sikerül nyolcmagos lapkákból is készülnek majd négymagos CPUk. A magfeloldásról az árhoz hasonlóan semmit sem lehet tudni, és ez a megjelenésükig nem is fog változni. Az ACC biztos nem fog már visszajönni, így csak az alaplapgyártók leleményességében lehet bízni, na meg abban, hogy az AMD nem vágja el ennek a lehetőségét. Amennyiben eddig nagyon akarta volna már most sem lenne miről beszélnünk a témával kapcsolatosan.

Végül de nem utolsósorban az elnevezés. A Phenom márkanevet valószínűleg nem fogjuk már viszont látni Bulldozer alapú termék dobozán, és a jól megszokott X2, X3, X4, X6 magszám jelölésnek is könnyen könnyes búcsút inthetünk. Az új architektúrával, azaz a mag fogalmának radikális átértékelésével, a magszám marketing szempontból helyes, és minden vásárló számára könnyen érthető kommunikációja egyre nehézkesebbé válna. Elég ha az Intel aktuális elnevezéseire gondolunk ahol az i7 márkanév bevezetésével és a Hyper-Threading visszatérésével ez már két éve köddé vált. A két gyártó termékeinek azonos órajelen való összehasonlítása, még valamikor az első Athlon és Pentium 4, két gyökeresen eltérő mikroarchitektúrájának bevezetésével értelmét vesztette. Pontosabban ez utóbbinak már szinte kizárólag egy mélyrehatóbb, több eltérő mikroarchitektúrák közötti elemzés esetén van valami értelme. Nagyon úgy fest, hogy az azonos magszám alapján történő összevetés is erre a sorsra juthat. Azért aggódnunk nem kell, hisz a három igazán fontos tényező sosem fog eltűnni: számítási teljesítmény, fogyasztás, és a mindezekre ráragasztott árcímke.

6. A távoli jövő:

Összességében elmondható, hogy az AMD nagyot lép a CMT-vel, úgy hogy ezzel nem kell majd újrarajzolnia az alapfelépítést az (integer) magok esetleges további bővítése után sem (~egyszerűbb továbbfejlesztés). Illetve a feljebb már egyszer megemlített shader tömbök az FPU-ban (egy komlyabb Fusion) koncepció is benne lehet a pakliban hosszabb távon. Az FPU fejlődésével párhuzamosan akár egy négymagos modul sem lesz elképzelhetetlen.

Az AMD Hammer (K8) architektúrája és annak közvetlen leszármazottjai (K10/10.5), több mint nyolc évig szolgáltak (és szolgálnak) alapjául a cég termékeinek. A Bulldozer-rel bevezetett felépítési modellben meglehetősen nagy fejlesztési potenciál lapul, így legalább 5-6 évig jó eséllyel ez lesz a fő irányvonal. 2012-ben már a Llano kódnevű Fusion helyét is egy Bulldozer modulokra épülő variáns veszi majd át.

Az iménti oldalakon az AMD érkezőben lévő, teljesen újnak és innovatívnak nevezhető Bulldozer architektúrájával valamilyen módon kapcsolatos, hivatalos, és nem hivatalos eddigi tudnivalókat próbáltuk összefoglalni. Néhol elnyújtva, néhol pedig talán kissé felületesen. Ahogy a múltban már láthattuk párszor, az újítások és az innováció önmagában sokszor nem elegendő egy aktuálisan versenyképes termék megalkotásához. Az hogy jelen esetben elég lesz vagy sem, arra várhatóan valamikor jövő tavasszal konkrét választ kapunk majd.

Oliverda

Az írás bármely részének, bármilyen technikával történő sokszorosítása kizárólag a szerző és a Prohardver előzetes hozzájárulását követően lehetséges!

Ez az cikk az olvasók szavazatai alapján, a 2010. évi Logout Díj elnevezésű kiírás, első kategóriájának első helyezettje lett.