Bevezetés
Az utóbbi években a HTC szekere nem úgy halad, ahogy azt elvárják, elvárná az ember, hiszen egyre s másra jönnek a hírek, hogy rekordokat döntögetnek. A gond az, hogy ezek kétes, negatív rekordok: csökkenő bevételek, csökkenő nyereség. A termékpalettán mindez nem látszik, sorra jönnek ki a minőségi alkatrészekből álló telefonok, sokszor a középkategóriát is prémium külsőbe bújtatva. A zászlóshajók esetében a tajvaniak kreativitását szó nem érheti, elég csak a tavalyi telefonra, a HTC One X-re gondolni, mely mind kinézetében, mind anyaghasználatban az abszolút csúcsot képviseli.
Fentiek azonban nem meglepőek, a cég filozófiája, hogy amit letesznek az asztalra, az vállalható legyen. Nem akarják teleszórni a piacot olyan olcsó, gyengébb minőségű HTC modellekkel, melyek nem felelnek meg ennek a követelményeknek. Ugyanakkor ebben a pénzügyi helyzetben ezt a ragaszkodást nem feltétlenül engedheti meg magának senki.
A piaci igényeket figyelembe véve kell haladni a korral, hiszen jelenleg a mobiliparban szinte csak az Apple az, aki képes úgy is rekordot rekordra halmozni, hogy kevésbé enged a piaci nyomásnak. Persze már itt is olvad a jég, hiszen - szigorúan a technikát figyelembe véve - kezdik elveszteni az előnyüket, a többi gyártó lassan, de biztosan elhalad mellettük. Elég csak a retina kijelzőre gondolni, amit a 2013-as csúcskijelzők állva hagynak.
2013. február 23-án Londonban lehullott a lepel az új telefonról, a HTC One-ról, mely telefon célja nem más, mint emelkedő pályára állítani a költségvetést. Az előjelek egyben pozitívak, egyben negatívak. A telefon a teszteken egyértelműen sikeresen átment, szinte az összes lényegesebb hírportál megemlíti, hogy az eddigi legnagyszerűbb androidos telefon.
A gond, hogy ezt a világ nagy részén csak feltételes módban kezelhetik és nem tapasztalhatják meg, mert konkrétan a telefon néhány szerencsésebb nemzetet (pl. Anglia, USA) leszámítva nem kapható, illetve korlátozottan elérhető. A bejelentés óta eltelt két hónap, ami folyamatos gyártási, beszerzési nehézségekről és csúszásokról szól.
Ezen az sem segít, hogy kezd normalizálódni a helyzet, mivel megjelent a Samsung Galaxy S 4, ami erősen hátráltatni fogja a HTC One eladásait. Nem véletlenül szerette volna ilyen korán piacra dobni a telefonját a HTC, mert ezzel a lépéssel egyrészt komoly előnyre tehetett volna szert, másrészt vásárlókat csábíthatott volna át a Samsungtól. A késlekedésnek hála ez a két terve nagy részben nem fog teljesülni, ugyanakkor a telefon még így is képes lehet - HTC szinten nézve - mérhető profit emelkedést biztosítani.
Lássuk, hogy ezen előjeleket figyelembe véve, milyen telefon is a 2013-as év HTC csúcsmodellje. A telefont ezúton is köszönöm mumk1 kollégának, aki a vásárlást logisztikailag megoldotta és nekem csak mintegy 500 métert kellett érte sétálnom. Azt mindenféleképpen el kell mondanom, hogy (valószínűleg) ez volt Londonban az egyik utolsó modell, mert napokon keresztül hiába járták a boltokat levadászni a prédát. Jellemző a készlethiányra, hogy ez is félretett példány volt, de a vásárlási szándék felül kerekedett.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
