2024. április 24., szerda

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat

Hongkongi utazás 1. rész: benyomások

Már első nap megszerettem Hongkongot, a nyüzsgést, a zajokat, a szagokat, a benyomásokat, az élményt.

[ ÚJ TESZT ]

A tenger, a felhőkarcolók és a parkok

Rám – falusi, alföldi gyerekként – mindig nagy hatással voltak a hófödte bércek, a zöld alpesi lankák is, de – talán még inkább – a tenger, amelyet úgy tízéves koromban pillantottam meg először, egy családi horvátországi nyaraláson. Máig emlékszem arra a pillanatra, amikor a vonat kibukkant Split fölött a hegyoldalon az alagútból, és előttünk az akkorra megszámlálhatatlanul sok hegy-völgy után mellbevágóan, váratlanul feltárult a végtelennek tűnő Adriai-tenger. Utána pedig már a parton a sós víz, a moszat, a halak, az egész tengerpart utánozhatatlan, megunhatatlan illata ragadt meg egy életre.

Szerencsére Hongkongban, amely egy girbegurba félszigetből és maroknyi szigetből (a legjelentősebbek Lantau, illetve maga Hong Kong sziget) áll, a tengerrel mindenhol találkozunk, még olyan váratlan helyeken is, mint a volt Whampoa Hajógyár területén némi tengerfeltöltés után felépült Whampoa Garden lakópark és bevásárlóközpont, egy betonból öntött hófehér "óceánjáróval" a közepén:

De persze a "valódi" öböl és hajók sokkal érdekesebbek:

Hongkong strandjait az ott töltött rövid idő alatt nem tudtam kipróbálni, csak térdig mentem a vízbe, hogy elmondhassam, álltam a Dél-Kínai tengerben is (bár lehet, hogy ezt csak az érti meg, aki hozzám hasonló lelkesedéssel olvasta Dékány András Monostory Balázs-sorozatát).

A kacskaringós tengerpart persze számos strandot rejt, bár azon a hármon, amelyet láttam, ottjártamkor igazából csak a deszkások várták a hullámokat. Valószínűleg ez a cápavédő-háló sem túl bizalomgerjesztő az úszkálás szempontjából:

A tengeröböl pedig a felhőkarcolókkal kombinálva valóban olyan látványt nyújt, amely teljesen jogosan vonzza a kínai (mármint az anyaországból származó), agyba-főbe fényképező turisták tömegét nap mint nap, napkeltétől késő éjszakáig.

A fenti két kép a Hong Kong szigeten álló felhőkarcolókat ábrázolja, a Kowloon-félsziget déli csücskét körbeölelő Tsim-Sha-Tsui sétányról készült. Ennek része a Csillagok Sétánya is, ahol a hollywoodi mintát követve hongkongi és kínai sztárok betonba öntött tenyérlenyomata mellett a legismertebb látványosság Bruce Lee szobra, amelyet csak nagyon nagy szerencsével lehet lekapni úgy, hogy épp nem pózol mellette senki.

A felhőkarcolókról az egyik vagy másik partról készült képektől csak a Viktória-csúcson születik talán több, a turisták túlnyomó többsége a Csillagok Sétánya mellett villamossal vagy busszal feldöcög a sziget csúcsára is:

A csúcson magán két bevásárlóközpont mellett látogatóközpont és – egyebek között – Madame Toussaud viaszmúzeuma is csalogatja az odalátogatókat, ez utóbbi természetesen szintén Bruce Lee-t helyezi előtérbe (szerény személyemmel a képen, azt viszont ne kérdezzétek, hogy mit csinál mögöttem a plakáton a csaj a kosaras hónaljával):

A csúcson természetesen nem csak bevásárlóközpont vagy éttermek vannak, úgy láttam nagyon sokan járnak fel – főleg korán reggel – kocogni vagy egészségügyi sétát tenni a jól kiépített, lebetonozott, korláttal ellátott erdei utak valamelyikén:

Hongkong egésze amúgy – számomra nagyon-nagyon meglepő módon – nagyon zöld. Amikor arról olvastam, hogy milyen zsúfolt a város, hogy milyen – számunkra nyomorúságosan – kis helyen él a lakosok igen jelentős része, hogy mekkora embertömeg van összezárva milyen kis helyre, az a kép élt bennem, hogy Hongkong teljesen be van építve (felhőkarcolókkal) a kínai határ és a tenger közötti szűkös helyen.

Ehhez képest Hongkong területének igen jelentős része park vagy erdő, több természetvédelmi területtel, kirándulóösvényekkel vagy kiépített útvonalakkal. Az utolsó napom hajnaltól estig Lantau szigetén töltöttem (arról majd ismét külön írok egy cikket, azt hiszem), ott többórás túraútvonalak is találhatók, és a kisebb szigeteken is nagyon sok az erdő, még ha a mezőgazdasági termelés nem is igazán jellemző.

Végül hadd következzen azért még néhány kép a 118 emeletes International Commerce Centerről, Hongkong legmagasabb felhőkarcolójáról, a világ 8. legmagasabb épületéről, amely nemcsak közvetlen közelről, de az öböl túloldaláról, a szigetről is impozáns látvány.

Első írásom volt a Logouton, köszönöm mindazok türelmét, akik eljutottak idáig! Ha van rá igény, folytatás is következhet Lantau látnivalóival, illetve a jövő héttől élő helyszíni tudósítással Hongkongból. :)

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.