Google Chrome

Google Chrome

Az ábra forrása: wikimedia.org

Előszó

Rögtön egy kis magyarázkodással kezdeném, hogy miért nem már az 1.0-s verzió megjelenésekor írtam a bemutatót, miért is vártam vele a 2.0-s stabil kiadásáig.

Korábbi cikkeimben mint ahogyan azt már tudjátok bemutattam, a Windows Internet Explorer 7/8 mellett a Mozilla Firefoxot ( 1. rész, 2. rész ) és az Operát is (1. rész, 2. rész ). Tehát a Windows-os böngésző piac legismertebb résztvevőit. A piac legújabb tagját viszont nem, mert a Google-től szokatlanul hamar lépett ki az 1.0-s verzió a ß fázisból, és az 1.0 stabil verzónak szerény véleményem szerint rengeteg hiányossága volt. Kényelmi és biztonságtechnikai szempontból egyaránt el volt maradva a versenytársaitól. Úgy ítéltem meg, hogy az 1.0 a sok negatív kritika miatt nem kerül általam kipróbálásra.

Az 1.0 stabil kiadása után megjelent a 2.0 alfa, és innentől kezdve a google bevezette a három csatornás terjesztési technikát. A három csatorna közül van egy a ß verziók iránt fogékonyaknak, egy a stabil azaz végleges verziónak és egy pedig a fejlesztőknek. Evidens, hogy végleges verzió az átlag felhasználók számára ajánlott éles környezetben, míg a fejlesztői (DEV) csatorna csak azoknak akik weblapokat fejlesztenek stb.

A Chrome életútja :

Pár évvel ezelőtt már voltak pletykák a Google böngészőpiacon való megjelenéséről - sőt még állítólagos Google operációs rendszer fejlesztéséről is -, mely híresztelések időről időre előkerültek, majd a feledéshomályába vesztek. Voltak olyan források is, amelyek az Opera esetleges felvásárlásáról szóltak. Bár a norvég Operát végül nem vásárolta fel - sőt a google nem is adott hivatalos kommunikációjában sohasem alapot ilyen pletykák létrejöveteléhez- , a böngészőpiacon mégis megjelent.
2008 lett a nagy debütálás éve. Ebben az évben döntött ugyanis úgy a keresőóriás, hogy eljött az ideje a piacra való betörésnek.

A böngészőpiac 2008-ban egy rövid ideig zsugorodott, hiszen a nagy múltú - ugyanakkor csekély piaci részesedéssel bíró - Netscape végleg lehúzta a rolót, majd a Chrome debütálásával ismét helyre állt a "rend" amennyiben a függetlenül teljes értékű böngészők számát vesszük alapul.

A Wikipedia ide vonatkozó bejegyzése szerint a Chrome hivatalos bejelentésének menetébe egy "véletlen malőr" miatt hiba csúszott. Állítólag 2008. szeptember 3-ára tervezték bejelenteni a böngészőt, de európába túl korán postázták a browsert bemutató képregényt az újságíróknak és a bloggereknek, amelyet egyébként egy Scott McCloud nevezetű úriember rajzolt.

Kicsit hihetetlen számomra , hogy egy ekkora cég, amelynek az életében fontos mérföldkő a webböngésző piacon való megjelenés, és annak bejelentésének dátuma, véletlenül elcsússzon egy banánhéjon. Szerintem ez PR fogás volt leginkább csupán.

Azért gondolom ezt mert az én véleményem szerint egy ekkora vállalatnál ahol külön marketing osztályok vannak, ha valóban bekövetkezik egy ilyen baki, ott bizony a felelősöket nagyon hamar megbüntetik, esetleg el is bocsájtják. Minden pontosan bevan ütemezve, vagy legalábbis így kellene lennie.

A történet azonban e szálon fut tovább. A Wikipedia tényként közli, hogy szeptember 1-én hétfőn Philipp Lenssen, a Google Blogoscoped német blogger közkincsé teszi amit kapott, a Google pedig ennek következtében felteszi a Google Books oldalára, majd a hivatalos blogban magyarázza a korai bejelentés okait.

2008. szeptember 2 kedd : a bejelentést követő nap megjelenik a a Google Chrome 1.0 ß 43 nyelven, köztük magyarul, és Windowsos környezetre. A Google végig Windows környezetre fókuszált egészen a közelmúltig amikor megjelent a Linuxon és Macen is kipróbálható Chrome - persze unix / mac környezetben is ß verzióval indul a Google böngészője.

Közben szeptember harmadikán szerdán kirobbant az adatvédelmi botrány. Nem váratott soká magára. A lényeg a következő : a Chrome végfelhasználói licencszerződésében (EULA) - melyet azóta már javítottak - a 11. pontban az állt, hogy a felhasználó - aki letölti és használja a böngészőprogramot - , a licencszerződés elfogadásával hozzájárul ahhoz, hogy a böngésző által feltöltött adatok felett a böngészőt készítő cég örökös felhasználási, és tárolási jogot gyakoroljon.

Ez főleg a tengerentúlon ütötte ki a biztosítékot. Mint tudjuk ott hamar bepöccenek a jogvédők, és minden nyalánkságra rárepülnek. Ezzel még nem volt vége az adatvédelmi bonyodalomnak , mert az Amerikában sokak által ismert Electronic Frontier Foundation (EFF) neves jogvédőszervezet adatvédelmi szempontból veszélyesnek ítélte meg - és ennek hangot is adott - a böngésző által a piacon akkor még egyedülálló technikát az omniboxot.

Az omniboxról pár szó : Akik még Internet Explorer 6 vagy az előtti böngészőt használnak nagyon jól tudják, hogy a böngészőjüknek nincs külön kereső mezőjük, ellentében az újabb és korszerűbb Explorerekkel , Operával, Firefoxal stb.

A Chrome külsőre kicsit visszatért az alapokhoz, ugyanis látszólag neki sincs különkereső mezője. Fontos hangsúlyozni, hogy csak látszólag. Az omnibox ugyanis egyben címsor és keresőmező. Ha nem tudjuk valaminek a pontos címét vagy csak keresünk valamit, elegendő a címsorba begépelnünk és , ilyenkor a Chrome az alapértelmezett keresővel - ami általában maga a Google - megjeleníti a javaslatokat. A probléma abból adódott, hogy az omniboxba begépelt betűket a böngésző a suggest szolgáltatáson keresztül automatikusan elküldhette a cégnek, amely később statisztikai illetve egyéb például marketing célokra elemezhette, és felhasználhatta.

A google reagált a vádakra, és leszögezte : amennyiben más keresőt állít be a felhasználó, vagy kikapcsolja a Suggest módot, esetleg inkognitó módban használja a böngészőt akkor nem küld semmilyen visszajelzést a cégnek, és egyébként is a beérkező adatoknak csupán elenyésző részét használták fel állításuk szerint.

A suggest móddal kapcsolatban érdeklődők a Google oldalán is olvashatnak a technikáról akár magyarul is.

A Chrome fejlesztése korán sem volt zökkenőmentes. Úgy gondolom, hogy nyugodtan mondhatom azt, hogy a fejlesztés menete kívülről szemlélve elsietettnek tűnhet. Számtalan hasznos opció került a böngészőbe ,de mivel több - hosszú évek óta a piacon lévő - konkurens böngésző mutatott példát a füles böngészés ,vagy az adathalászat elleni védelem hasznosságáról és fontosságáról így nem meglepő, hogy ezek bekerültek a böngészőbe. Meggyőződésem, hogy ezen funkciók hiánya miatt a böngésző bukásra is ítéltetett volna. Azért is említettem, hogy szerintem a fejlesztés elnagyolt és elsietett témpóban zajlott/ zajlik, mert bár már a 2.0 stabil, és a 3.0 fejlesztői verziónál tart, de mégsem tartalmaz RSS olvasót, és mesterjelszó védelmet sem. Figyelembe véve, hogy a böngészőfronton régen jelen lévő Firefox és Opera valamint Safari ezen funkciókat már régen tartalmazzák, ez minősítő körülményként jelenhet meg.

2009 május 22-én lépett ki a Chrome 2.0 a ß fázisból.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Telepítés, és első indítás