2024. április 25., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Gondolatok az Intel-féle „Fusion”-ról

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Hétfőn (január 4.) az Intel útjára indította a Clarkdale kódnévre keresztelt desktop CPU családot.

[ ÚJ TESZT ]

Hétfőn (január 4.) az Intel útjára indította a Clarkdale kódnévre keresztelt desktop CPU családot. A processzor egyik jelenlegi leggyorsabb verzióját a Prohardver! is letesztelte itt.

Na de lássuk valójában miről is van szó a marketing légmentesen záródó búrája alatt.

Mi van a kupak alatt?

Azaz hogyan lehet viszonylag gyorsan és viszonylag kockázatmentesen megalkotni a világ első grafikus vezérlőjét is tartalmazó processzorát.

2008 november 16.-án az Intel útjára indította az első Nehalem-et (Bloomfield), amely az Intel asztali gépekbe szánt processzorainak palettáján először rendelkezett integrált memóriavezérlővel, valamint ez a CPU a QPI busz segítségével már pont-pont összeköttetésen keresztül kommunikál a rendszer többi elemével. Ezzel megváltak a klasszikus FSB rendszerbusztól. A Bloomfield 45nm-es gyártástechnológiával készül, 4 magot tartalmaz, magonként 256KB L2 cache és egy viszonylag nagy megosztott 8MB-os L3 cache is helyet kapott benne.

A Clarkdale CPU lapkája nagyon leegyszerűsítve az imént említett Bloomfield kettévágott és 32nm-re lekicsinyített leszármazottja. Fele akkora magszám valamint az i3/i5-ös verziók esetében az L3 mérete is pontosan a felére, 4MB-ra zsugorodott össze. Ezzel még nem is lenne probléma de a Bloomfield egyik legfőbb újítása kimaradt a Clarkdale-ből, és ez nem más mint az integrált memóriavezérlő.

Erre minden bizonnyal azért volt szükség, hogy a GPU nagyobb memória sávszélességhez jusson a nagyobb grafikai teljesítmény érdekében, viszont ennek a CPU rész issza meg a levét a jelentősen alacsonyabb sávszélesség és megnőtt késleltetés miatt. Magyarul ezzel az Intel a CPU teljesítmény egy részét beáldozta a magasabb GPU teljesítményéért. Az alábbi táblázatban látható, hogy késleltetésben még a klasszikus FSB rendszerbuszt használó Core 2 Duo is beelőzi a Clarkdale-t. A Lynnfield körülbelül 33 még a Bloomfield durván 40 százalékkal kevesebb idő alatt képes hozzáférni a memóriához.

forrás: anandtech

A Clarkdale (legalábbis az i5 verziók) kaptak egy új utasításkészletet melyből az AES-t (titkosítás) használó alkalmazások profitálhatnak. Ezt nagy valószínűséggel az összes 32nm-es i5 és i7 tartalmazni fogja.

GMCH

A rövidítés ismerős lehet. Graphics and Memory Controller Hub. Az Intel korábbi IGP-s chipkészletein (is) így hívták az északi hidat. A Clarkdale kupakja alatt rejtőző GMCH az Intel G45 GMCH egy továbbfejlesztett változata. Elsősorban a G45 65nm-es csíkszélességéhez képest ez már 45nm-en készül. Az FSB-t felváltotta a QPI valamint DDR3-1333 támogatást is kapott a benne található memóriavezérlő.

A GPU-n is finomítottak. Megújult setup motor, Fast Z Clear és Hierarchical Z támogatás. 12 darab shader processzor található az IGP-ben, mely maximum DirectX 10-es és az OpenGL 2.1 támogatásra képes. A Windows 7 Aero DirectX 10.1 támogatásával járó előnyökről le kell mondanunk, így az erre épülő gépek nem kaphatják meg a legmagasabb Windows 7 minősítést.

(Az újításokról több és bővebb információ a Prohardver! cikkében található.)

Hüpp,hüpp,hüpp barba trükk

Az Intel áthelyezte a korábbi rendszerekben északi hídként funkcionáló és imént említett ráncfelvarrott GMCH-t a CPU nyákjára közvetlenül a CPU lapka mellé. Tulajdonképpen így született meg a Clarkdale/Arrandale kódnevű termék.

A felépítésből eredően ezentúl azoknak is együtt kell majd élniük az Intel IGP-vel akik soha nem tudják (P55-ben nem használható) vagy fogják azt használni, hiszen a CPU által is használt memóriavezérlő az IGP mellett azzal egy közös lapkában helyezkedik el.

Miért fogyaszt kevesebbet?

Nem, nem azért mert közös nyákra került a CPU és a GMCH, a titok nyitja a kisebb csíkszélesség. A Core 2 Duo még 45nm-en készült a G45 GMCH-ja pedig 65nm-en (akárcsak a GF9300). Ezzel szemben a Clarkdale/Arrandale CPU lapka már 32nm-en, még az új GMCH 45nm-en gördül le a gyártósorokról.

Kinek jó az új elrendezés?

A gyártóknak és köztük is leginkább az Intel-nek. Az alaplapgyártóknak elég egy valamivel egyszerűbb nyákot tervezni a H5x chipkészletes alaplapokhoz. Ezen felül nem kell plusz hűtést applikálni az eddig az alaplapon elhelyezkedő északi hídra. Az Intel-nek mostantól nem kell külön tokozást készítenie a GMCH-hoz, valamint az egy chipből felépülő H55/57 chipkészleten nagyobb haszna lehet. Végül de nem utolsó sorban bármilyen marketinget ráhúzhatnak a termékre mivel a legtöbb ember nincs tisztában a termék valódi felépítésével.

Tényleg ilyen fúzióról álmodott az AMD?

A válasz egyszerű: nem. Az AMD már az ATI felvásárlása óta egy olyan megoldáson (APU - Accelerated Processing Unit) dolgozik ahol a GPU és a CPU egyazon szilíciumlapkában, szorosan összekötve kap helyet.

LIano lapka - alul a stream processzorok hada

Ezen felül számottevő különbség, hogy a CPU és a GPU rész bizonyos esetekben majd képes lesz együttműködni bizonyos számítások esetében (OpenCL, ATI Stream). Tehát nem csak arról lesz szó, hogy képes lesz ellátni ma már alapkövetelménynek számító megjelenítési feladatokat.

Összességében elmondható hogy a Core 2 Duo-hoz képest sikerül növelni a számítási teljesítményt. Ez annyira talán nem meglepő hisz valójában mégiscsak egy 2 magos Nehalem-ről van szó. Az újabb gyártástechnológiáknak köszönhetően a fogyasztás is csökkent az innováció viszont most (is) elmaradt.

Az Intel Clarkdale processzorai (aktuális árak)

Oliverda

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.