Bevezető

Laikusként mindig is kíváncsi voltam arra, hogy egy-egy elektronikus eszköz, amit a háztartásban, a lakásban használunk, mennyi energiát vesz fel a hálózatról. Azt ugye lehet tudni, mennyit ad le, mert rá van írva, sőt általában az is, hogy maximálisan mennyit vesz fel. Azt viszont nem lehet tudni, mennyi a valós, átlagos fogyasztása a mi környezetünkben, a mi gyakorlatunkban.

Szakembereket hiába kérdeztem, minduntalan azt a választ kaptam, hogy a készülékekre írt adatok alapján a valós fogyasztást semmilyen módon nem lehet kiszámolni, ezt minden esetben meg kell mérni, ha kíváncsiak vagyunk rá. Nosza!

A mérés gyakorlati hasznát gondolom, nem kell hosszasan ecsetelnem: a fogyasztók optimalizálása és ennek folyományaként spórolás.

A kis fogyasztókat, mint mobiltelefon, fényképezőgép akkumulátor töltők sajnos nem tudtam mérni, mert az az olcsó mérő, amit vettem, nem akart 3W alatti teljesítményt mérni. Pedig az sem elhanyagolható, hogy például egy napokig bedugva felejtett mobiltelefon töltő mennyit fogyaszt mondjuk egy év alatt.

Szándékosan nem akartam drágább mérőt venni, mert azok csak annyival tudnak többet, hogy mindenféle számításokat lehet velük végezni, amivel nem érek semmit, hiszen az állambácsi rápakolt mindenféle díjakat az áramdíjra, amit a mérők úgysem tudnának kiszámítani. Ezért használom az ELMŰ honlapján a lakossági díjkalkulátort a fogyasztási költség kiszámítására, az a biztos.

Egy kis tipp, máris az elején:
Azt már biztosan sokan hallottátok, hogy a készülékek standby (készenléti) módja mennyire sokat fogyaszt világméretű viszonylatokban gondolkodva. Abba viszont még kevesen gondoltatok bele, hogy ez nektek mennyibe is kerül személy szerint? Akár 1W-nyi fogyasztás költségvonzatát is érdemes kiszámolni, ha az 24/7-ben történik (és egyébként is)! Sok kicsi sokra megy!

Az biztos, hogy a standby mód kiötlése volt a legnagyobb ötlet az emberek lehúzására áramdíjilag. A kényelemmel meg lehetett magyarázni (távkapcsolók miatt szükséges) és az emberek pedig ezt a magyarázatot szépen megkajálták. Nem hogy nem tiltakoztak ellene, de ma már senki nem venne olyan készüléket, ami nem távkapcsolós (ill. nincs standby módja), mert az emberek azt hiszik, hogy ez jelenti a modernt és ez nekik jó. Pedig nem az!

Lássuk csak:

1W = 0.001kW, muszáj átváltani, mert az ELMŰ kW/h-ban számol.

Tehát mondjuk a készülékünk standby módban egy órán keresztül 1W-ot fogyaszt, akkor az 0.001kW/h.

Ha ezt 24 órában teszi: 0.024kW/h. Ez egy hétre vetítve: 0.168kW/h, egy hónapban (31 nappal számolva): 0.744kW/h, egy évben cirka: 8.76kW/h. (jav.: sellerbuyer)

Nézzük tehát forintosítva az éves fogyasztást, hogyan néz ki az ELMŰ díjkalkulátora szerint (felfelé kerekítettem): Bruttó 509Ft/év, a különböző egyéb díjakkal együtt, amit rápakolt állam bácsi az energia díjra. (jav.: sellerbuyer)

Tehát ennyibe kerül egy évben, egyetlen készülék(!) standby módja. Még érthetőbben, vagy kézzel foghatóbban: ennyibe kerül neked az, hogy nem kell elsétálni a tévédig a bekapcsolás miatt, hanem megteheted a távkapcsolóval.
Ezek után mindenki számolja ki, hány készüléke van otthon, ami standby móddal működik és szorozgasson!

(Ha valamit, elszámoltam, nyugodtan írják meg hsz-ekben a hozzáértők! Nem vagyok nagy matekzseni és laikus is vagyok a témában, csak a figyelmet szeretném felkelteni ezzel a cikkel.)

Hogyan védekezhetünk egyszerűen a standby módból és a bedugott tápok esetleges 1W-3W körüli önmagukban történő fogyasztásából eredő költségek ellen? Hogyan lehetünk teljesen biztosak abban, hogy egy eszköz nem fogyaszt semennyi energiát a hálózatról kontrollálatlanul? Hogyan tudjuk abszolút módon kézben tartani a fogyasztást?
Manapság már lehet olyan hosszabbítókat kapni, amelyek dugaljanként kapcsolóval vannak ellátva. Ergo minden egyes dugaljat lehet külön-külön ki-be kapcsolni, plusz magát az egész hosszabbítót/elosztót is. Így ha olyan eszközünk van (pl. wifi router), aminek egész nap bekapcsolva kell lennie valamiért, annak a dugalját bekapcsolva hagyhatjuk, míg a többi eszköz áramellátását egyedileg tudjuk ki-be kapcsolgatni.

Egyébként ezen hosszabbítók némelyikén még rövidzár (ill. villám) elleni védelem is van, ami szintén nagyon hasznos tud lenni. Nem olcsók, de nem is megfizethetetlenek és egyre inkább terjednek szerencsére.

Mérések

A méréseket úgy végeztem, hogy a készülék bekapcsolása után vártam egy kicsit, amíg a bekapcsoláskori magas érték lecsökken. Aztán megvártam, amíg az érték stabilan felkúszik a maximumra folyamatos üzemben. Ha folyton ingadozott, akkor természetesen a maximumot vettem figyelembe.

LG LCD televízió 94cm (még nem LED-es): 87.4W alacsony fényerőn (szememhez állítva). VIVID preset-en (sok fényerő, sok szín): 170W (189W van ráírva max.-nak).

HP Core Duo (Centrino) laptop: kikapcsolva, akkutöltés módban: 33W, bekapcsolva: átlag 65-75W között. Csúcs (pl. flash video lejátszás): 88W (90W-os táptól ez elég szép!)

LED világítás akvárium felett (1M-es csík, 60db 5630-as LED-el): 8.4W (18W-os táp)
(szerk.: Az óta kiderült, hogy hibás volt a ledcsík, kicseréltem, ez már a gyári 20W körüli fogyasztást hozza.)

Videó vágásra és játékra használt i7-es PC, 6770-es Ati VGA-val: alap (Win asztal): 155W. Játék (COD) max. 210W, átlag: 175W (650W-os táp)

Gorenje hűtőgép, A energiaosztály, hűtésszabályzó maximumra állítva: csak az égő: 14W fölött picivel. Maximum (mélyhűtő nyitva): 111W (150W van ráírva).

HP microserver 1.5GHz dual AMD processzorral + Sapphire 4650 low profile pci-e VGA-val: 45W alapon. Terhelten (flash video) 68-74W között ugrál. Videókon láttam, hogy 32W körül fogyaszt a microserver 1.3-as procival alapjáraton, tehát ami efölött van, az a picit nagyobb processzor és a plusz VGA fogyasztása. A gép tápja 150W-os.

Fenti eszközök közül kikapcsolt állapotban (laptopból tápkábelt kihúzva) látszólag egyik sem fogyasztott, ill. 3W alatt fogyasztott, így nem volt mérhető az én szerény eszközömmel.
Ezzel tulajdonképpen számomra az a tévhit megdőlt, hogy a laptop és egyéb tápok akkor is jelentősen fogyasztanak, hogyha maga a fogyasztó nincs rájuk kötve, tehát önmagukban is fogyasztóként üzemelnek. (Bár ha 1-3W-ot fogyasztanak, már az sem piskóta, ahogy feljebb kiszámoltuk ugye!)

Egyébként az a fura, hogy van pl. egy TP-Link 1043-as wifi routerem, aminek a fogyasztása (9V 0.85A) durván 7.5W kell legyen és a mérő ezt nem tudta kimutatni, pedig megterheltem rendesen a routert. A LED-eknél a 8W körülit viszont már meg tudta mérni. Sőt ahogy bekapcsoltam a LED-eket, láttam a mérőn az értékeket egész alacsonyról felfelé menni a 8W felé, tehát elvileg kimutat 8W alatti teljesítmény értékeket is. Akkor miért nem tudja a routert megmérni? Rejtelem.

Néhány érték kifejezetten döbbenetet okozott számomra.

A LED csíknak 18-19W-ot kellene fogyasztania (hivatalosan 19.2W) Ehhez képest a 8W körüli felvételét a tápnak nem is értem. Ez még az outputon is harmatos lenne.
A táp adatai: input 220V 0.5A (tehát max. 110W felvétel, output 12V 1.5A (tehát max. 18W leadás).

Hogyan lett ebből 8.4W? Számomra ez érthetetlen. Sajnos az én egyszerű kis multiméteremmel (kis sárga) nem lehet megmérni 200mA feletti áramerősséget egyenáram esetén. Így sajnos nem tudtam megmérni, meg van-e a megfelelő áramerősség a táp kimenetén, de hát biztosan nincs meg, hacsak nem termeli az áramot a táp. Ha igen, akkor pedig eladom pár milliárd Ft-ért. :)

A másik dolog, ami azért annyira nem meglepő, de érdekes, az az LCD tévének a fogyasztása. A leszabályozott fényerő és szín értékek és a csaknem max.-ra állítottak között 100W-nyi eltérés mutatkozott! Másképp fogalmazva: ennyit lehet spórolni, ha az ember leveszi a fényerőt és a színt. Döbbenetes.

Elképzelésem szerint akinek van mérője, az a hsz-ekbe beírogathatná az otthoni eszközeinek a fogyasztását és így összeállhatna akár egy adatbázis-szerűség, amiből a többiek tudnak kb. következtetni a saját eszközeik fogyasztására. Ha ezt megteszitek, előre is megköszönöm a többiek nevében is!

Egy nagyon jó kapcsolódó cikk: [link]