Elöljáróban
Ebben az írásomban – melyet remélem még számos követ - szeretném bemutatni nektek ezt a kiváló Linux disztribúciót, először csak madártávlatból. Remélem hasznos és élvezetes olvasmány lesz úgy a Linuxszal még csak most ismerkedők számára mint a Linuxban már jártas tapasztalt felhasználók számára. Talán kicsit meglepő, hogy először nem a telepítésről írok. Úgy vélem hasznosabb először egy disztribúció felépítését és a köréje szerveződő közösséget megismerni, mint látatlanban telepíteni és beleszaladni váratlan csapdahelyzetekbe. Így talán világosabb is lesz, miről is szól, és főleg, hogy hova lehet fordulni hatékony segítségért. Ez elsősorban a kezdők számára lehet fontos. Lássunk először egy kis történelmet.

Történelem
Valamikor a 90'-es évek elején, közepén a Linux kernel elérte azt a fejlettségi szintet, hogy már érdemes volt szélesebb körben terjeszteni. Ekkor születtek meg az első telepítést és konfigurálást megkönnyítő disztribúciók. Többek között a Red Hat első változatai, melyek könnyű telepítéssel, konfigurálhatósággal és széles csomagválasztékkal hívták fel magukra a figyelmet. A Red Hat közösség érdeme továbbá az rpm (RedHat Package Manager) csomagkezelési rendszer kifejlesztése, melyet később sok más disztribúció is átvett és a mai napig az egyik legnépszerűbb. A kilencvenes években a Red Hat népszerűsége töretlenül növekedett tovább. Egészen addig emelkedett csillaga, míg – valamikor az ezredforduló táján – Enterpise verziók kiadására szánta el magát az időközben üzleti vállalkozássá alakult Red Hat. Ezeket a kiadásokat már üzleti felhasználásra szánják hosszú távú támogatással (7 éves). Az első ilyen változat (Red Hat Linux 6.2E 'Zoot') 2000 márciusában jelent meg. Persze az otthoni használatra szánt Red Hat Linux verziókat tovább fejlesztették. Ezek bizonyos verziói adták az Enterprise kiadások alapját. Ez a tendencia egészen 2003-ig folytatódott, amikor is a Red Hat úgy döntött; megváltoztatja addigi gyakorlatát, és kizárólag Enterprise osztályú Linux disztribúciókat ad közzé. Viszont, hogy az ingyenes verziók hagyománya megmaradjon, valamint, hogy a fejlesztések nyitottabbak legyenek a közösség számára a Red Hat egyesült a Fedora projekttel. A Fedora projekt már korábban is létezett azzal a céllal, hogy kiváló minőségű rpm csomagokat készítsen a Red Hat disztribúciók számára a Red Hat anyagi és technológiai támogatásával. Továbbá az is tény, hogy a Red Hat számára nélkülözhetetlen a közösség fejlesztői támogatása és egy linux disztribúció, melyet alapul használhat az Enterprise kiadásokhoz. Ezekért cserébe jelentős szakmai és anyagi támogatást nyújt a Fedora fejlesztői közösségnek. Már nem is igazán beszélhetünk elkülönülésről, hiszen lényegében a fúziót követően egy szervezetté váltak.
Így született meg a Fedora Core Linux. Az első verziót – Fedora Core 1 'Yarrow' – 2003. november 6.-án adták ki.

A Fedora Core 1 KDE desktopja

Célkitűzését úgy foglalhatnánk össze, hogy ez egy a közösség által fejlesztett, általános célú, teljes körű, teljesen szabad szoftverekből álló Linux disztribúció.
Nevében a Core jelölés a rendszer gerincét képező, rendszerprogramokat tömörítő Core repóra utal. Ezek a csomagok mind megtalálhatóak a telepítési médiákon. Ezen kívül még két jelentősebb repository (csomagraktár) létezik. Ezek a kiegészítő csomagokat tartalmazó Fedora Extras (minden fontos felhasználói alkalmazás és ami nem fért rá a DVD-re) és a frissítéseket szállító Updates. (Ezeknek léteznek development – fejlesztői – ága és testing – tesztelésre szánt – ága.) A következő jelentős változás a disztribúció életében a 2007 januárjában bejelentett repó egyesítés volt. Ezzel lényegében megszűnt (illetve a Core 6 támogatásával végével fog megszűnni) a Core és Extras repó, helyette egy Fedora repó marad csak. Valamint elhagyták nevéből a Core jelölést. A legújabb – már egyesített repókat használó – kiadás a Fedora 7 'Moonshine'.
Ezután a rövid történelemóra után lássuk, hogyan épül fel a Fedora.

A Fedora 7 GNOME desktopja

Kiadások üteme
A Fedora közösség évente átlagban két kiadást tesz közzé. Ezek nagyjából 6 havonta követik egymást. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak az első két verziót sikerült a tervezett időben megjelentetni. Támogatást – ami leginkább a frissítések közzétételét jelenti – minden új kiadásra az azt követő második kiadás után egy hónapig vállalnak. Ez képlettel, hogy egy kicsit érthetőbb legyen: Fedora X támogatása Fedora (X+2) +1 hónapig tart. (Fedora Core 4-ig létezett egy Fedora Legacy projekt, ami további 6 hónapig készített biztonsági frissítéseket.) Ezután nem javasolt használni internetre kapcsolt gépen, mivel a támogatás megszűntével a biztonsági kockázatok jelentősen megnőnek. (Offline használatra természetesen minden további nélkül kiválóak. Ebben az esetben viszont le kell mondani az újabb programverziókról.) Elsőre talán furcsa lehet ez a gyors ütemű fejlesztés, de a Fedora egyik jellemzője, hogy mindig a legújabb programverziókat tartalmazza, mindig a fejlődés élvonalába tartozik. A legfrissebb kerneleket például átlagban egy-két hét alatt közzéteszik.
A hivatalos megjelenéseken kívül létezik egy ReSpin verzió is melyet két kiadás között adnak ki, és tartalmazza az addig megjelent összes frissítést.

Kiadások beszerzése
Az egyes kiadások letölthetőek a projekt FTP szerveréről, vagy valamelyik tükörszerverről. Az aktív kiszolgálók listája megtalálható itt: [link]
Friss kiadásoknál viszont érdemes inkább a torrent letöltést választani, mivel ilyenkor – a nagy érdeklődés miatt – az FTP szerverek meglehetősen leterheltek. Torrentek lelőhelye: [link]

Telepítő médiák:
A Fedora alapvetően háromféle architektúrára készíti disztribúcióit. Ezek: i386, x86_64, ppc. Az i386-os a 32 bites processzorcsaládhoz készült. Az x86_64-es a 64 bites Intel vagy AMD processzor alapú gépekhez való. Ez utóbbinál az a helyzet, hogy csak részben tartalmaz 64 bitre optimalizált szoftvereket, mivel ezen a téren jelentős a lemaradás. Cserébe viszont rengeteg problémája van ezeknek a kiadásoknak. Ezért én nem is javaslom asztali használatra. Helyette kiváló alternatíva lehet az i386-os. A ppc – PowerPC – verzió pedig az Apples Macintosh számítógépekhez készült.
Mindhárom verziónak létezik DVD iso kiadása. Ezek a lemezképek tartalmazzák a Fedora álltal szállított legtöbb szoftvert.
Ezen felül – a hatos változat óta – léteznek még LiveCDk is. Jellenzőjük, hogy csak egy szűkebb csomagválasztékot tartalmazank, a leg általánosabb célokhoz egy-egy alkalmazást. Ellenben telepíthetőek is. Ppc verzió ezekből nem készült. Van viszont külön Gnome és KDE ablakkezelővel felszerelt változatuk, így mindenki igényei szerint választhat.
Összefoglalva az alábbi lemezképeket lehet letölteni a hetes változatból:
- i386 DVD kép 2.8G
- x86_64 DVD kép 3.4G
- ppc DVD kép 3.5G
- Live i686 CD 701M Gnome
- Live i686 CD 688M KDE
- Live x86_64 DVD 781M Gnome
- Live x86_64 DVD 833M KDE

Gépigény:
Mi az ami képes futtatni a Fedora 7-es kiadást? Elvileg – grafikus felület nélkül – megelégszik egy 200 MHz-es pentium processzorral és 128 Mbyte rammal. Persze a grafikus felülethez azért ennél jóval több kell. Legalább P2 400 MHz és 192 Mbyte ram. Egy ekkora géppel csodát azért ne várjunk. Ennél jóval több erőforrás ajánlott az elviselhető sebességű futtatáshoz. De egy pentium 3-as gépen 256 Mbyte rammal már kényelmesen elfut. Végeredményben egy mai számítógép teljes mértékben elég a működéséhez.
A telepítéshez elengedhetetlen némi szabad területtel rendelkezni a merevlemezen is. Ez – megint a végletektől kiindulva, természetesen grafikus felület nélkül – legalább 1 Gbyte. A teljes telepítéshez azért ennél jóval többre lesz szükség. Ajánlott tehát 8 – 10 Gbyte szabad terültet rászánni a merevlemezen. Egyéb esetben elég hamar kifuthatunk a szabad területből.

Közösségi oldalak
Érdemes még kis figyelmet szentelni a Fedora közösségi oldalainak megismerésére. A teljesség igénye nélkül álljanak itt a legfontosabb és legérdekesebb weboldalak.

Fedoraproject.org [link]
Kiinduló pontnak ajánlom ezt az oldalt mivel ez a projekt weboldala. Itt információt szerezhetünk a legújabb kiadásokról, letöltésekről. Bepillantást nyerhetünk a fejlesztés állapotába, de akár kérdéseket is feltehetünk a soron következő kiadásról. Ezen kívül ez az oldal ad otthont a Fedora zászlaja alá tartozó kisebb projekteknek is, mint az aiglx vagy az Anaconda telepítő. De megtalálhatjuk itt az összes Fedorához tartozó kisebb nagyobb közösségi oldalt is és mág számos érdekes vagy éppen unalmas dolgot.

Fedoraforum.org [link]
A Fedora hivatalos fóruma. Ezt annyira nem is kell részletezni. Itt találkozhat egymással fejlesztő és felhasználó. A Fedora háza táján felmerülő problémák nagy részére megtalálható itt a megoldás „valaki már biztosan megkérdezte” mentalitással és a kereső körültekintő használatával. Ha mégsem így történne, regisztráljunk csak bátran és tegyük fel kérdéseinket. Mert a szabadon áramló információ tartja életben ezt a közösséget. Jó néhány fejlesztő is megtalálható a veterán fórumozók között, így biztosan kapunk hiteles választ a kérdéseinkre. De egy kis könnyed csevegésre is lehetőségünk nyílik, persze mindezt angolul.

Fedorasovled.org [link]
Nem hivatalos, viszont rendkívül jól használható, egyszerű leírásokat tartalmaz ez az oldal a leggyakrabban felmerülő problémák megoldásaira „GYIK” jelleggel, de annál jóval részletesebben. Ezeket a cikkeket gyakran a közösség tagjai – lelkes felhasználók – írják, de megtalálható a szerzők között jó néhány disztribútor is.

RedHat oldalak [link] [link]
Fontosnak tartom még felhívni a figyelmet a RedHat disztribúció oldalaira. Mivel itt rengeteg dokumentációt, cikket és hogyant találhatunk. Igaz ezek elsősorban az Enterprice kiadásokhoz készültek, de minden további nélkül használhatóak Fedorára is, mivel gyakorlatilag mindkét rendszerben jelen lévő eszközökről szólnak. Mindezt professzionális, gyakran zavarba ejtő részletességgel.

rpm.pbone.net [link]
Végezetül érdemes szemügyre venni ezt a kereső oldalt. Arra találták ki, hogy rpm csomagokat kereshessünk bármely rpm-et használó disztribúcióhoz. Fedorán kívül számos más disztribúció csomagjai között keresgélhetünk ezen az oldalon, úgy mint SuSE, Mandrake, CentOS és még sorolhatnám. Rendkívül hasznos lehet abban az esetben, ha a hivatalos repók egyikében sem találjuk meg a hőn áhított programunkat, vagy csak egy fájlról szeretnénk megállapítani, hogy melyik csomag része. Képes FTP szervereken is keresni, így a találat garantált. Úgy is nevezhetnénk, mint az rpm-ek „gúglija.”

Ennyit hát ismerkedésként erről a terjesztésről. Remélem érdekes és hasznos olvasmány volt. Véleményeket, kritikákat és kérdéseket természetes szívesen fogadok a hozzászólásokban.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.