Bevezető

Pár hónapja tört rám a nosztalgiázni vágyás, mert sok nagy cím hiányzott erről a platformról. Mielőtt nekiláttam volna a beszerzésnek, néhány dologról már volt egy adott elképzelésem. Az első és egyben legfontosabb az lett, hogy régi, vastag (Fat) gép kell, na meg egy Network Adapter hozzá, hogy ne zajban kelljen játszani, és az olvasófej is megmaradjon az utókornak, működő formájában.

Mivel első szériás 3XXXX-es konzolt sikerült beszereznem, így első dolgom az volt, hogy a ventilátorát lecseréltem egy 5XXXX-es gépében megtalálhatóra. Ez szerencsére elég hamar meg is valósult, minden gond nélkül. A Network Adapter már keményebb dió volt, lévén, hogy kis hazánkban a fehér holló esetével viaskodik. Viszont egy hardveraprós tagnak ezúton is szeretnék köszönetet mondani a segítségért, hogy megvalósulhatott ezen project.
Egy Amerikából rendelés és két hét várakozás után már kezeim között tarthattam az adaptert, ami kapott egy 80 GB-os merevlemezt. Míg a háttértárra vártam, addig beszereztem egy kék V-Standot és egy eredeti controllert.

Érzékeny pont nálam a TV, mint tárgy, és mint konzolos fogalom. Nem szeretek játszani az ágyon fetrengve, ezért is használom az Xbox360-at is monitorra kötve. Ám míg ennél és a PS3-nál ez könnyen áthidalható probléma, addig az előző generációnál már elvéreznek a hagyományos mutatványok. Rengeteg időt töltöttem külföldi oldalak olvasgatásával, miként is lehetne a VGA kábel gondot megoldani, de rengeteg probléma van ezen művelet megvalósítása során, így kellett egy biztosabb verzió.

Így jutottam el oda, hogy építek egy alacsony energiaigényű asztali gépet egy aprócska házba csomagolva, amibe rakok egy TV tuner kártyát, és erről használom a PS2-t. Mivel volt itthon egy S370-es lényegében kész konfig, így ez le is volt tudva egy bizonyos pontig, de mivel az igényeim nagyobbak egy átlagos megvalósításnál, így kénytelen voltam ezekhez igazodni, még ha nem is mindig volt hozzá kedvem.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!