Üdv Minden Olvasónak!

A cikkben szereplő csiszolószalag melyet dremel, és más hasonló kis gépekhez használhatunk, ugyan nem beszerezhetetlen tartozék, viszont nem is olcsó (netes ár: 6db 60-as 425ft), főleg ha munka alkalmával gyorsan elkopnak a keményebb felületen. Házilagosan viszont kevés munkával töredék áron elkészíthető.

Boltban eddig kétféle, 60-as és 120-as szemcsenagyságúval találkoztam. Házilagos elkészítésnél a szemcsenagyságot magunk határozhatjuk meg, akár 40-es és 400-as szemcsenagyságú csiszolópapírt is választhatunk, a kívánt feladatnak megfelelően.

Lássuk mire lesz szükségünk:
- A kívánt szemcseméretű csiszolópapír, esetleg csiszolóvászon,
- pár ív A4-es fénymásolópapír, de jó helyette hasonló vastagságú 80-135g-os nem fényes felületű papír is,
- szigetelő szalag,
- papírragasztó,
- egy tapétavágó kés (sniccer),
- és egy 13mm átmérőjű sablon.

A készítés során 3 féle csiszolópapírt használtam, 60, 100, és 120-as szemcsenagysággal, célszerű olyat választani, aminek a felülete bevonatos, hogy a csiszoló szemcsék ne kopjanak le róla túl hamar.

A csiszolópapírt/vásznat, és a papírt 15mm-es csíkokra vágjuk fel. Erre használhatunk ollót, de a csiszolópapír/vászon eléggé ki fogja kezdeni az élét, ezért inkább használjunk fém vonalzó mellett vezetett tapétavágó kést. Vágjuk a papír/vászon felőli oldalról, egyrészt itt a jelölések jobban láthatóak, másrészt a sniccer élét sem koptatja annyira. Vágáskor a csiszolópapír alá tegyünk vágóalátétet vagy puhafát, hogy elkerüljük az asztal sérülését.

A sablonunk lehet bármi aminek az átmérője megfelel a csiszolókorongunkhoz. Pl fakanál nyele, filctoll/toll teste stb, én esztergáltam egyet egy darab vascsőből, a felületét felpolíroztam, hogy a kész csiszolószalagok könnyen lehúzhatóak legyenek róla.

Tekerjünk fel 1 réteg papírt szorosan a sablonra, ügyelve arra hogy ne maradjanak rések. A végeket szigetelőszalaggal rögzíthetjük.

A feltekert papírt kenjük be a ragasztóval, én prit-stift ragasztót használtam, de használható bármilyen más papír ragasztó. A folyékony ragasztókkal óvatosabban kell bánni, mert az első réteg papírt átáztatva, nem várt mellékhatásként a sablonra is felragasztjuk a kis csiszolókorongjainkat, és akkor kezdhetjük elölről. Ilyen esetben célszerű az első ragasztós réteg alá egy másikat is feltekerni, de ellentétes feltekeréssel, vagy használjunk vastagabb papírt.

A beragasztózott felületre fénymásoló papír esetén legalább még 2-3 réteg papírt vigyünk fel, az előző réteghez képest ellentétes irányú feltekeréssel. Vastagabb (110-135g) papír esetén elég lehet összesen két papír réteg.

Utolsó rétegként jöhet a csiszolópapír/vászon bevonat, ezt szintén ellentétes irányban tekerjük fel az előző réteghez képest a beragasztózott felületre. A száradásig a csiszolópapír széleket szigetelőszalaggal szoríthatjuk le. Nekem a sablon viszonylag hosszú darab, két darab vékony csík is felfért rá, így középen a csiszolópapír toldásánál is kapott egy kis szigetelőszalagos leszorítást.

A száradást gyorsíthatjuk valamelyest a hőmérséklet emelésével, pl hajszárító vagy hőlégfúvó használatával, vagy tegyük meleg radiátorra, jó idő esetén a tűző napra. Én hőlégfúvóval szoktam megszárogatni.
Száradás után húzzuk le a sablonról a kész csiszolószalagunkat. A műveletet annyiszor ismételjük míg megfelelő mennyiséget nem kapunk.

A megszáradt egyben csiszolószalagunkat már csak fel kell darabolni a megfelelő méretre, ezt a tapétavágó késsel tehetjük meg, a kezünkre vigyázunk, a megcsúszó sniccer csúnya vágási sebeket tud okozni. Fém sablon esetén a darabolás idejére a csiszolószalag egy részét húzzuk vissza a sablonra, biztosabb fogást, és stabilabb vágást eredményez

Használatba vétel előtt célszerű azért legalább 1 napot száradni hagyni.

A kisebb átmérőjű csiszolószalagok esetén az eljárás menete ugyan ez, egyedül a sablon átmérőjében van változás.

Köszönöm hogy elolvastad.
Sikeres 'utánépítést'