2014. július 24., csütörtök

Gyorskeresés

Főszponzorunk

Útvonal

Tesztek  »  Az élet rovat

Biztosítások

Az a célom, hogy segítsek nektek a biztosítási formák és buktatóik közt eligazodni.

Kulcsszavak: . biztosításügynökéletlakásmire figyeljünk?

[ Új teszt ]

Megtakarításos életbiztosítások

Megtakarításos életbiztosítások:

A új (unit link) megtakarításos biztosítások lényege a megtakarítás alapvetően és nem a biztosítási védelem. Jellemzően nekünk kell meghatározni, hogy milyen tartamú legyen. Tehát meddig szeretnénk megtakarítani az adott célhoz (gyerek taníttatás, nyugdíj, stb. mikor esedékes).

A legtöbb megtakarításos életbiztosítás amit láttam, az 10 éves tartamú. Amikor ilyet látok az ügyfélnél, akkor már 90% bizonyossággal tudom, hogy nem valami konkrét célra rakosgatnak félre a megtakarításos biztiben, hanem csak valami jó befektetésnek lett eladva. Javaslatom hogy ne befektetésnek fogjuk fel a biztosítást hiába az. Legyen olyan tartamra kötve aminek a végén egy konkrét dolgot szeretnénk finanszírozni belőle(nyugdíj kiegészítés, gyerek taníttatása, stb.), így amikor fizeted a csekket vagy nézed a bankszámlakivonatot, akkor nem az jut eszedbe, hogy basszus már megint fizetek valami fölösleges dolgot és nem tudom miért. Így az fog eszedbe jutni hogy majd ez fogja "biztosítani" hogy a gyermekednek legyen pénze a főiskolára, egyetemre, autóra, vagy neked/párodnak a nyugdíjas éveitekre.

A megtakarításos életbiztosításnál te határozod meg, hogy mennyi pénzt akarsz rendszeresen félrerakni. Ezt a pénzt valamilyen formában befektetik és "csak" a lejárakor kapod meg. Ezt jelenti az elérési szolgáltatás (eléred a tartam végét). A tartam lejárata előtt is lehet kivenni pénzt a megtakarításból, de jellemzően ezzel rosszul jár anyagilag az ember. Ezért fontos hogy olyan konkrét célhoz igazítsuk a lejáratát amit mindenképpen szeretnénk hogy teljesüljön és nem akarunk attól pénzt megvonni(tipikusan ilyen célok a gyermek jövője, nyugdíj).

Mivel a megtakarításos biztosítás lényege a megtakarítás és csekély kockázati többletszolgáltatása van ezért, ha azt akarjuk hogy a célok akkor is megvalósuljanak ha velünk valami történik, akkor ehhez is lehet különböző kockázati kiegészítő biztosításokat kötni(haláleset, rettegett betegség, rokkantság stb.).

Ritkán lehet olyan kiegészítőt is kötni, amely nem az adott tragédiakor ad anyagi segítséget hanem a további megtakarítást vállalja át egy esetleges halál vagy rettegett betegség bekövetkezése esetén, így az eredetileg elképzelt időpontra összegyűlik majd a pénz, akkor is ha valami tragédia történt. Ezt javasolt mind a gyermek jövőjére kötött biztinél kérni, mind a nyugdíj kiegészítésére kötöttnél. Lévén hogy a tragédia miatt nem fog megszűnni az eredeti cél.
Ugyanúgy fontos lesz a gyereknek is a jövője és ugyanúgy fog a házastárs/élettárs nyugdíjba menni az adott időpontban. Tehát ha csak a tragédia bekövetkeztekor szolgáltat a biztosító, akkor csak egy problémát old meg a pl egy klasszikus életbiztosítás. Mert az a pénz el lesz költve, amit mondjuk egy klasszikus életbiztosítás kifizet a tragédiakor és nem tartalékol majd a hátramaradott a nyugdíjas évekre is mondjuk. A gyerek pedig ugyancsak nem kaphatja meg a pénzt amíg nem töltötte be a 18 éves életkor ezért ott sem feltétlenül az az azonnali szolgáltatás a megfelelő hanem a tartam végére halasztott.
Tehát érdemes jól átgondolni hogy milyen szolgáltatások is lennének hasznosak neked.

Alapvetően kétféle megtakarításos életbiztosítás van.
Az egyik a nem rég említett manapság népszerű unit-linkes életbiztosítás, illetve a régebbi (elavultabb) klasszikus életbiztosítás.
A unit-link életbiztosítások haláleseti szolgáltatása csak az addig befizetett pénz hozamokkal növelt értéke, meg valami kis apró. Persze biztosításonként változik hogy mennyi is az az apró.
Akinek abszolút nem fontos az életbiztosítási védelem annak ez a változat előnyösebb, mint a klasszikus életbiztosítás. Mivel itt megspórolja az ember a kockázati díjat, amit azért von le egy klasszikusnál a biztosító, hogy tartalékot képezzen az idő előtt bekövetkező halálesetek kifizetésére.

Költségek itt is vannak ettől függetlenül,és nem is olyan kevés.
Ezt tükrözi a nem rég bevezetett TKM mutató, amelyet minden biztosítónak meg kell adni. Ezeket az értékeket meg lehet nézni a MABISZ honlapján ( [L] http://www.mabisz.hu/images/stories/docs/tkm/tkm-adatbazis-20110509-publikacio.pdf ). A feltüntetett érték azt jelzi, hogy egy teljesen költségmentes befektetéshez képest mennyivel kevesebb hozamot kap az ügyfél a táblázatban megadott biztosításoknál. Tehát ha egy biztosításnak a TKM mutatója 3%, akkor ha bruttó 10% éves hozam van végig a befektetésen, akkor évi kb 7% marad meg abból.

Az ilyen biztosításoknál pontosan meg tudod adni, hogy mennyi pénz menjen a megtakarításba és mennyi a különböző kockázati elemekre. Ami a megtakarításokba megy az a tőzsdére kerül végül. A biztosítók sok portfóliót ajánlanak, amiből kiválaszthatod, hogy mibe legyen befektetve a pénz. A baj hogy a biztosító áthárítja a befektetési kockázatot teljesen az ügyfélre, tehát jól meg kell gondolni hogy mibe rakod a pénzt. Az átlag ember pedig nagyon nem ért ezekhez a befektetési alapokhoz. Amit kell tudni az alapokról hogy sok féle értékpapír van egy alapban. Pl egy részvényes alapban százféle cég részvénye is benne lehet. Tehát nem kell attól félni, hogy ha egy cég csődbe megy, akkor elúszott a teljes pénzed. A portfólió neve utal rá, hogy milyen cégek részvényei vannak benne.

Általános szabály hogy olcsón kell venni és drágán eladni. Tehát célszerű olyan alapot választani, ami most éppen olcsónak tűnik vagy úgy gondoljuk, hogy amikorra lejár a biztosításunk vélhetően fel fog menni az adott terület részvényeinek az értéke. Persze az is előfordulhat, hogy jön egy újabb válság, amikor elkezdenek zuhanni a részvényes alapok árfolyamai.
Ilyenkor minél korábban át kell váltani egy biztonságos kötvényes alapra. Ha nem sikerül gyorsan reagálni, akkor jobb ha nem teszünk semmit. Ha akkor rakjuk át a részvényekből a kötvényekbe a pénzt, amikor már nem esik tovább a részvény, akkor csak nagyobb kárt csinálunk mint hasznot.
Csak akkor vegyük ki a részvényekből a pénzt ha úgy gondoljuk hogy még tovább fog csökkenni az értéke. Amint elkezd emelkedni, már újra az a jó ha abban van a pénz.

Ha nem akarod figyelni rendszeresen a befektetéseket, akkor vagy csak biztonságos kötvényes alapokat választasz a teljes tartamra vagy benne van a kockázat hogy bármikor bukhatsz.
A biztosítás utolsó pár évében már minden esetben célszerű biztonságos állampapíros/kötvényes alapok között választani. Az első években lehet nyugodtabban a részvényesek fele is kacsintgatni, mert ha sok idő van még hátra, akkor a rövid távon elszenvedett veszteségek könnyen vissza is jöhetnek. Persze a döntés a tied. Bármikor változtathatsz, hogy mibe legyen befektetve a pénzed.

Klasszikus életbiztosítást már kevesen kötnek, mert sokkal jobbnak mondják a unit-linkeseket a nagyobb hozampotenciál miatt. Ha a hozam számít csak, akkor ez minden bizonnyal igaz is, de itt figyelembe kell venni hogy más a biztosítás alap szolgáltatása. A klasszikus életbiztosításra az a jellemző, hogy van egy garantált biztosítási összeg amit a kedvezményezett halálesetkor vagy lejáratkor megkap(ami előbb van).
Tehát jellemzően megegyezik a haláleseti és a lejárati szolgáltatás is. Ez azoknak jó akik fontosnak tarják az életbiztosítási védelmet is, nem csak a megtakarítást. Itt a befizetett díjnak egyik része megy egy biztonságos(kötvényes/állampapíros) megtakarításba amiből fedezik majd a lejárati kifizetést, illetve egy másik rész elmegy kockázati és céges költségekre amiből fedezik a haláleseti kifizetéseket illetve fizetik a biztosító alkalmazottainak a fizetését.

Egyébként a garantált biztosítási összeg meghatározásának az alapja a nem és a kor illetve, hogy mennyit fizet az ember érte.
Például egy 45 éves férfinek egy 5 millió forintos garantált biztosítási összeg 20 éves biztosításnál havi 25000 Ft. Egyértelműen látszik, hogy ha nem történik haláleset, akkor nem éri meg, mert 6 milliót fizet be az ember 20 év alatt és csak 5 van garantálva. Viszont ha a férfi meghal, akkor az 5 millió forintot megkapja a kedvezményezett már, akkor is ha egy pár éven belül meghal bármely okból. A hátramaradott ki tudja fizetni talán a hátra lévő hitelt, vagy ki tudja egészíteni a saját fizetését egy ideig, hogy legyen ideje átgondolni, hogy oldja meg ezt a krízis helyzetet. Ha nem történik semmi, akkor pedig van 5 millió forintjuk nyugdíjas éveikre, amiből futja egy kis lakásfelújítás, esetleg egy kis relaxációs utazás a Föld körül és valószínűleg még marad arra is egy kis pénz a váratlanul felmerülő kiadások fedezésére és a temetésre. Vagy más beosztással a nyugdíj rendszeres kiegészítésére. Összehasonlításul ugyanez az 5 milliós biztosítás egy 45 éves nőnek csak 22000 Ft havonta, mert ott kisebb a haláleseti kockázat.

A példában szereplő 5 millió forintos garantált biztosítási összeg garantált tehát annál kevesebb nem lehet. Ez növekedik egyébként egy kis hozammal, de nem kell nagy hozammal számolni, mert csak biztonságos kötvényekbe fektethetik az ide befizetett pénzeket és nem is a teljes kötvény hozamot írják jóvá neked. Ezenkívül természetesen ha évente emeled a befizetésedet, akkor az is magával vonzza a garantált biztosítási összeg növekedését. Ezzel gondoskodhatsz arról, hogy az infláció ne csökkentse folyamatosan a lejárati összeged reálértékét.

Most már csak ki kell találni, hogy mikorra akarsz és mennyi pénzt összeszedni.

Rossz hír hogy mindenképpen sok pénzt kell félrerakni, ha a lejárati szolgáltatásból akarsz kiindulni.
Ha mondjuk a gyerekednek akarsz 2 millió forintot összeszedni mondjuk 10 év alatt, akkor évente 200.000 Ft-ot kell félreraknod (unit-link életbiztinél). Ez havi kb 17.000 Ft. Ehhez ha megkötitek a pároddal a kiegészítő biztosításokat hogy ha valami történik bármelyikőtökkel, akkor is meglegyen ez a 2 millió a gyermeknek, akkor könnyen 20.000 fölé is felmehet a díj.

Természetesen hozam itt is van, de én nem fogok infláció fölötti hozamot ígérni. A hozam kb. annyi lesz, amennyivel többe kerülnek azóta a dolgok, hogy elindítottátok a szerződést. Persze szerencsés részvényes alapválasztással lehet ennél lényegesen több is a hozam, de ne ezzel számolj.

Ha nyugdíjra akarsz gyűjtögetni még több pénzre kell gondolni. Ha havi 100.000 Ft-al ki akarjátok egészíteni a nyugdíjatokat, akkor a nyugdíj hosszától függően 15-20 millió forintra is szükség lehet. Ha időben elkezded a gyűjtögetést és mondjuk a 15 milliót 25 év alatt akarod összeszedni, akkor évente 600.000 Ft-ról beszélünk. Tehát kb. havi 50.000 Ft-ot kell félrerakni. Elkeserítő számok, de sajnos ez a valóság.
Manapság kevés ember tud és hajlandó ennyit félrerakni. Mindenesetre én annyit tudok mondani, hogy aki nem kezd el félrerakni annak nem lesz végül félrerakva semekkora összeg. Tehát valahol el kell kezdeni. El lehet itt is indulni kisebb összeggel is és később folyamatosan emelni rajta illetve a folyamatos megtakarítás mellé a legtöbb unit-link életbiztosításhoz rendkívüli befizetéseket is lehet tenni. Ezeknél ugyanúgy meg tudod választani hogy milyen befektetési alapba kerüljenek és ami jó, hogy ezekhez bármikor hozzá lehet jó kondíciókkal jutni. Tehát ehhez hozzá lehet nyugodtan nyúlni fél év múlva is veszteség nélkül, ha sürgősen pénzre van szüksége az embernek. Persze jellemzően, ha az ember kiveszi a pénzt, akkor ritkán rakja vissza (tisztelet a kivételnek) és nem ez a biztosítás lényege.

Sokan a biztosításokból csak a költségeket nézik. Ez jellemzően azokra igaz, akik nem egy konkrét cél eléréséhez indítottak egy megtakarításos biztosítást, hanem csak mert azt ígérték neki hogy ez jó befektetés lesz.
Akinek viszont nagyon fontos a gyermek jövője az inkább fizet a 17000 helyett 20000 forintot annak érdekében, hogy az az elképzelt 2 millió forintos támogatást mindenképpen megkapja a gyermek. Pedig az a 3000 forint ablakon kidobott pénz ha nem történik semmi tragédia.
Természetesen a nyugdíjcélú megtakarításnál is ugyanez a helyzet. Annyit fűznék az utóbbihoz hozzá hogy manapság, amikor a nyugdíjról próbálok beszélni valakivel, akkor az az első reakciója, hogy "úgysem érem meg". Ezt ha valaki komolyan gondolja, akkor igen is életbiztibe gyűjtögessen a nyugdíjra a párjával, sok kiegészítő kockázati elemmel. Még ha mi férfiak nem is érjük meg a nyugdíjas kort, attól még az özvegyünk könnyen élhet még sokáig és neki is szüksége lesz a pénzre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Copyright © 2000-2014 PROHARDVER Informatikai Kft.