Bevezető
Ezen cikksorozattal szeretnék némi segítséget nyújtani azok számára, akik otthon szeretnék diagnosztizálni autójukat. A mai korszerű járműtechnológia fontos (ha nem a legfontosabb) része a fedélzeti számítógép, amit a járművünk agyának is nevezhetnénk. E rendszerek minden modern (1990 után) járművön kivétel nélkül megtalálhatók, más kérdés, hogy milyen formában.
Első lépés autónk diagnosztizálásában az, hogy meghatározzuk milyen protokollt használ, ami gyakorlatilag azt jelenti kb., hogy milyen nyelven „beszél”. Sokszor azonban ez nagyon nem egyértelmű, nem csak nekünk átlagembernek, de egy szakszervizben edződött szerelőnek sem.
(megj.: Ezen témakör leírása nem egyszerű feladat, sok gyártó más-más protokollt alkalmaz; pl. függ, hogy melyik országnak gyártották az adott típust, másrészt ez sem biztos érv mert, pl. az EU szabályozásnak sem tettek eleget bizonyos gyártók, inkább irányelvként kezelték. Pontos meghatározást az adott gépjármű szervizkönyvében találhatunk.)
A kezdetek….
- Nem is olyan régen, 1967-ben azt gondolták, ha már van elektromosan vezérelt porlasztó, akkor miért ne lehetne valamilyen módon az esetleges hibákat kiíratni (villogtatni stb.) Volkswagen type-3.
- Datsun 280Z, 1975: ha már elektromosan vezérelt, akkor miért ne vezérelnénk, monitoroznánk dinamikusan.
- 1980: az amerikaiak rájönnek, hogy nekik is kell egy ilyen, legfőképp a GM. Megalkotják az ALDL-t (Assembly Line Diagnostic Link) kb.: innentől datálódik a modern diagnosztika.
Fedélzeti diagnosztikai rendszerek leírása
OBD-I rendszerek:
ALDL-ALCL: Mint már írtam, a General Motors saját fejlesztése, használata 1980-ra datálódik, az OBD-I megnevezés azonban sántít, mert nem volt szabványosítva. Ezért az OBD-II megjelenése után, mindent OBD1-nek neveztek, ami előtte volt.
A csatlakozó szabványos, 12 lába van. Azonban a kezdeti időkben csak 5 lábat, majd 10-et, a végén mind a 12-őt kihasználták. Bár ez sem teljesen igaz, mert típusonként teljesen változó, specifikus, egyedi kialakításuk is volt. Próbálhatnánk rendszert keresni benne, de azt hiszem nincs sok értelme. Kommunikációja pulzus-szélesség modulációval történik (PWM). 160 Baud gyorsaságú (mennyi modulált jel 1 mp alatt). Akit érdekel ITT olvashat még róla.
Még mindég nem szabványos OBD-1.5:
Átmenet tapasztalható, a jelen és a múlt között. Ez annyit tesz, hogy fizikailag már teljesen megfelel az OBD-II szabvány által használt: J1962 DTC (Data link connector) csatlakozónak:
Azonban képességeit tekintve, elmarad modernebb változattól. Figyelem ha ilyen csatlakozó van autónkban, még nem jelenti azt, hogy OBD-II. Pontosan utána kell nézni milyen a lábkiosztása, mit használ és mit nem.
A 90-es évek elejétől terjed nagyjából az ezredfordulóig. Ha használni szeretnénk ezen rendszereket, és szerencsénk is van, akkor egy mezei OBD interfésszel már rá tudunk csatlakozni. Ha nincs szerencsénk, akkor a gyártó által specifikált méregdrága diagnosztikai eszközt vagyunk kénytelenek használni.
OBD-II
OBD-II avagy EOBD más néven: JOBD, EOBD2:
Megszületése az állami szabályzásnak volt köszönhető: emisszió csökkentés és a teljes üzemanyag és motorrendszer diagnosztizálása. Ha hiba lépne fel, akkor azonnal tájékoztat egy kis lámpácska a műszerfalon. Ha még nagyobb a baj, akár le is tiltja azonnal az autó vezérlését (aki járt már így, biztos élvezte...).
Amerikában 1996-tól kötelező az összes autóhoz, Európai bizottság határozata szerint 2001-től az összes benzines, 2003-tól az összes dízel autóhoz kötelező (jó megállapítási alap lehet, ha Euro 4 emissziós autónk van).
SAE J1850 PWM és VPW: GM és Ford használja. pulzus-szélesség moduláció és változtatható impulzusszélesség. Főleg USA-ban elterjedt.
ISO 9141-2, ISO 14230, KWP 2000: Német autók imádják.
ISO 15765: CAN-BUS: Bosch és Intel találmány, az ipari alkalmazásból jött az ötlet, hogy autókban is jó lehet. (2008 után az egyeduralkodó)
A szabványos EOBD az emisszióval kapcsolatos vezérlésre, diagnosztizálására tér ki, azonban a gyártók sokkal bővebb támogatottságot adhatnak: ABS, ESP, automata váltó, 4x4, légzsák, multimédia, műszerfal stb..
Egy kis segítség csatlakozónk lábkiosztását illetően:
A következő részben a CAN-BUS rendszerekkel szeretnék foglalkozni.
Ha valakinek észrevétele, tapasztalata vagy esetleg más mondanivalója van [IDE] írhat nyugodtan.
