2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Az élet rovat

Afrika nemet mond

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Afrika nemet mond – és komolyan gondolja Írta Ignacio Ramonet 2008. január 03. Le...

[ ÚJ TESZT ]

Afrika nemet mond – és komolyan gondolja

Írta Ignacio Ramonet
2008. január 03.

Le Monde

A gőgös Európa legnagyobb fájdalmára megtörtént az eddig elképzelhetetlen. Afrika, amit eddig olyan szegénynek képzeltünk, hogy bármibe beleegyezne, lázadó büszkeségében nemet mondott. Nemet mondott a gazdasági partnerségi megállapodások (EPAs) kényszerzubbonyára, a kereskedelem teljes liberalizációjára, egyszóval nemet mondott a gyarmatosítás manifesztációjának legújabb paktumára.

Mindez a decemberi második EU-Afrika csúcson történt Lisszabonban, amelynek fő célkitűzése az volt, hogy Afrika országai 2007 december 31-ével új kereskedelmi szerződéseket léptessenek életbe a 2000-es Cotonou-i Megállapodás és az 1975-ös Lomé-i konferencia szellemében. Ezek értelmében a korábbi afrikai, karibi, csendes-óceáni gyarmatokról a termékeket többé-kevésbé vámmentesen lehetett az Európai Unióba szállítani, leszámítva olyan termékeket mint a cukor, a hús, a banán, ami komoly problémát jelent az Európai termelőknek. A Világkereskedelmi Szervezet ragaszkodott hozzá, hogy ezeket a kedvezményeket töröljék el, vagy váltsa fel őket egy kölcsönösségen alapuló kereskedelmi megállapodás, ami egyben az afrikai országokkal való további kedvező bánásmód kizárólagos feltétele. Az EU valójában a szabadkereskedelem megvalósítását akarta elérni a gazdasági partnerségi megállapodások segítségével. Ezért a Huszonhetek felszólították Afrika, a Karibi térség és a Csendes-óceán országait, hogy ezután az Unióból származó árukat vámmentesen engedjék be piacaikra. (1).

Szenegál elnöke, Abdoulaye Wade, felháborítónak nevezte ezt az erőszakos taktikát, megtagadta a szerződés aláírását és kiviharzott az ülésről. A dél-afrikai Thabo Mbeki rögtön a felszólalás mellé állt, majd Namíbia is úgy döntött, hogy nem ír alá. (Ez különösen bátor lépés volt, hiszen az uniós vámok ellehetetleníthetnék a namíbiai marhahús exportot és állattenyésztést.) Még a 2007 júliusában a Dakarról olyan szerencsétlenül nyilatkozó (2) Nicolas Sarkozy francia elnök is támogatta a szerződés ellen leghevesebben tiltakozó országokat, azt hangoztatván, hogy ő ugyan a globalizáció mellett áll, de nem ért egyet olyan országok kifosztásával, amelyeknek már amúgy sincs semmije. (3)

A gazdasági partnerségi megállapodások széles körben váltottak ki az emberek aggodalmát. A Szaharától délre társadalmi és szakszervezeti mozgalmak is felléptek ellenük. És az ellenállásnak meglett a gyümölcse: a csúcs kudarccal zárult. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, visszakozásra kényszerülve elfogadta az afrikai országok kérését további tárgyalások folytatására. Ígérete szerint az egyeztetések februárban folytatódnak.

Afrika döntő győzelmet aratott újabb jeleként annak, hogy helyzete egyre jobban áll. A közelmúlt eredményeiként Darfurt, Szomáliát és Kelet-Kongót leszámítva sikerült a legvéresebb ellentéteket elsimítani. A demokratikus folyamatok megszilárdultak és a vezetők új generációjának kezében még a társadalmi egyenlőtlenségek ellenére is virágzanak a helyi gazdaságok.

Afrika másik előnyét a nagyméretű kínai beruházások jelentik. Kína hamarosan átveszi az EU-tól a kontinens legfontosabb ellátói szerepét és 2010-re az USA-t megelőzve a térség legfontosabb ügyfele lesz. Rég elmúltak az idők, amikor Európa még kikényszeríthette a katasztrofális strukturális reformok bevezetését. Afrikának elege van.

finest

A cikk angol eredetie itt olvasható: [link]

Azóta történt

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.