2014. április 19., szombat

Gyorskeresés

Főszponzorunk

Útvonal

Tesztek  »  Akármi rovat

A radioaktivitás élettani hatásai

  • (f)
  • (p)
Írta: | 2008-01-31 00:58

Több mint egy éve volt egy elég kezdetleges írásom, amely tartalmazott néhány elnagyolt,...

Kulcsszavak: nincsenek kulcsszavak

[ Új teszt ]

Több mint egy éve volt egy elég kezdetleges írásom, amely tartalmazott néhány elnagyolt, pontatlan információt a radioaktív sugárzásokról, atomerőművekről. A befejezésében szerepelt, hogy "Ha pozitív visszajelzések érkeznek, akkor egy későbbi írásban említést tennék a különböző radioaktív sugárzások biológiai és élettani hatásairól...".
Úgy érzem ez a pillanat most jött el, talán már több tudással, és jobban megfogalmazva kerül ki ez a cikkecske.

A minket ért radioaktív sugárzás 85%-a származik természetes forrásokból. Például a világűrből, a földkéregben lejátszódó radioaktív bomlásokból, valamit a saját szervezetünkben lebomló elemekből (ilyen például a kálium). Ezek ellen vajmi keveset tehetünk, talán csak a gyakoribb szellőztetés segíthet valamennyit a fölből felszálló radon gáz felhalmozódása ellen.
A mesterséges eredetű sugárzás 97%-a orvosi eredetű, a többit pedig a felszíni atomrobbantásoknak köszönhetjük javarészt.

A radioaktív sugárzások hatásait két csoportra oszthatjuk:

A determinisztikus hatások egy bizonyos küszöbdózis felett mindenképpen jelentkeznek, súlyossága nő, a dózissal.
Sugárbetegségről (NEM! sugárfertőzés) 1 Gy elnyelt dózistól beszélhetünk. A 4,5 Gy már félhalálos dózisnak számít, vagyis az ekkora dózist elszenvedett emberek fele marad csak életben, orvosi kezelés nélkül. Emberekre nézve a halális dózis 8 Gy. Jellemzően minél primitívebb egy életforma, annál jobban ellenáll a radioaktív sugárzásnak. A vírusok, baktériumok halálos dózisa akár 3-4 nagyságrenddel is nagyobbak lehetnek.

A sztochasztikus hatások nem egyértelműen kimutathatóak, itt nem fedezhető fel küszöbérték sem. Az elnyelt dózissal a hatás bekövetkezésének valószínűsége arányos, nem pedig a súlyossága. Az ilyen hatás által előidézett betegségek (pl a rák) enélkül is bekövetkezhetnek.

Az írás végére hagytam a különböző dózisfogalmak magyarázatát:

Elnyelt dózis: a besugárzott anyag egységnyi tömegében elnyelt sugárzás, m.e: 1 Gy (Gray)

Dózisteljesítmény: időegység alatt elnyelt dózis, m.e: 1 Gy/s

Egyenérték dózis: a dózisteljesítmény megszorozva egy, a sugárzásra jellemző minőségi tényezővel

Effektív dózisegyenérték: az egyenérték dózis szorozva egy szöveti súlytényezővel, amely az adott testrészre jellemző. A legérzékenyebbek az ivarszervek (0,2), majd a csontvelő (0,12), a vastagbél (0,12), stb.. következik. A legkevésbé a pajzsmirigy (0,05) és a bőr (0,01) érzékeny a radioaktív sugárzásra.

/A pontos számadatok Dr. Aszódi Attila előadásanyagából származnak/

Copyright © 2000-2014 PROHARDVER Informatikai Kft.