Azt hiszem, rekordot fogok dönteni. Legalábbis a leglassabb, dokumentált házátalakítás terén eséllyel pályázok, az fix. Utoljára tavaly novemberben jelentkeztem, és akkor úgy tűnt, le is zárult a történet, pedig nem. A sok randa SCSI kábel kikerült a gépből, raptorok foglalták el a helyüket, azóta legalább nem kell a SCSI-k érzékenysége miatt szívnom ("most épp melyik öreg winyónak nem akaródzik bejelentkezni a kártyánál" c. közismert népi közjáték) .

Utoljára itt hittem azt, h kész van - üres állapot

Utoljára itt hittem azt, h kész van - bepakolt állapot

Utoljára itt hittem azt, h kész van - összeszerelt állapot

Viszont a gép hangja zavart, mert minden igyekezetem ellenére még mindig volt olyan hangos, hogy ne tudjak mellette aludni. Zavart a kábelkivezetés - ugyan egyszerű megoldás, de ennek megfelelően az esztétikum terén hagyott kívánnivalót maga után, hogy finom legyek és úriember. És a töredezett, karcos előlap, a rengeteg, kopott fejű csavar....
Mese nincs, valamit tenni kell, döntöttem 2009 novemberében, jöjjön a vízhűtés, a hegesztés és a teljes felújítás, fényezéssel a végén. Tegyük hozzá, h közvetlenül a SCSI=>raptor váltás után, sok hónap munkanélküliséget követően, épp anyagi mélyponton voltam, így lassan indultak be a dolgok.
És sajnos, bár történtek áttörő fejlemények, a kész állapotot azóta se sikerült elérni. De legalább haladok.
A kérdés az, hogy hova… A kényes téma feszegetése helyett (úgyis kapok rá bőven választ a kommentekben :) ) inkább leírom a célt:

1, vízhűtés – hogy csend legyen végre
2, kábelkivezetés kultúrált megoldása és a tetőlap csavarmentesítése - hogy kinézzen valahogy
3, az elhanyagolt előlap rendbe tétele - mert különben BROÁF
4, fényezés - ha már csináljuk...

Az eredeti tervekben december-januárra lőttem be az egyszerűbbnek tűnő 2-es és 3-as probléma megoldását, mivel ilyenkor nekem viszonylag szabadok a napjaim. Vízhűtés meg majd nyáron, fényezés, ha minden kész. Félreértések elkerülése végett: 2009 decemberéről és 2010 nyaráról beszélünk…

A vízhűtés azóta sincs kész, bár halad szépen a maga útján, elvileg minden alkatrész legyártva, már csak össze kéne rakni - ez sajnos bonyolultabb annál, mint ahogy hangzik lévén egyedi gyártású minden.

Ami a kábelkivezetést illeti, reményeim szerint arról fog szólni a következő post pár héten belül, jó néhány epic fail után már csak pár hegesztés hiányzik, ez elvileg a jövő héten megvalósul (mondjuk ez a dátum szeptember óta halasztódik rendületlenül, de én még hiszek a csodában).

Lássuk az előlapot!

Ahogy az előzményekből kitetszik, az alap egy fekete színű, Aerocool Aeroengine Junior-ként kezdte a pályafutását, amely azonban hangosnak és szűknek bizonyult a sok éjszakán át renderelő, betegesen kütyümániás tulajdonosának (gyk.: nekem).

Az évek során az előlapról letört a becsukható ajtó felső pöcke, a visszaerősítésére, pótlására tett összes kísérlet csúfos kudarcot vallott. Az ajtó maga évek óta használatlanul porosodik hol egyik, hol másik dobozomban, és amióta a legújabb, pohártartós-szivargyújtós kütyüt beszereltem, esélye sincs a visszakerülésre, lévén, h a szivargyújtó rész miatt nem tudnám becsukni, akkor se, ha a pöcök ép lenne.
Ez persze feleslegessé tesz más vájatokat és lukakat az előlapban, miközben alul, az 5V-ról működő 12-es winyóhűtő venti mögé pont befér egy vízrendszer radiátora. Tehát felül kuka, alul eszményi. Hurrá.

Előlap

látszik, h a pöcök letörve, na meg sok, feleslegessé vált luk és vájat

Egy darabig úgy voltam vele, h majd polírozással és gitteléssel megoldom, aztán megláttam ezt. Említettem már, h súlyos kütyűfüggő vagyok? Arról nem is beszélve, hogy ezt összekötve a kopoltyúba szerelt kijelzővel talán a vízhűtés után se válik céltalanná és értelmetlenné egész lavinát elindító ventillátor-hőmérséklet monitor.

Tehát az áramlásmérő jön, ez eldöntött tény. De hova tegyem? A gép a földön van, plexi nincs, a házon belülre rakni kissé céltalan, ámbár vannak nem átlátszó típusok is, azért csak ez az igazi. Kirakni az asztalra, illetve bármilyen megoldás, ami a vízcsövek jelentős meghosszabbításához vezet megintcsak nem célszerű - például azért, mert drótokat vissza kell vezetnem.
Aztán rájöttem, hogy az előlap ventiházának a tetejére (ami egy kiugró polcot képez a meghajtók alatt) pont ráfér - szuper. Ezzel az a gond, hogy a vizet is kapnia kell valahonnan, az erre optimális helyet pedig ostobán elfoglalják a bekapcsoló és RESET gombok.

Az eredeti előlap a ventillátor burkolat eltávolítása után

csak a széles, alsó rész marad meg, azon fog ülni a forgattyú

Hát akkor helyezzük át a gombokat! Csöbörből vödörbe, merthogy jó, de azokat hova?
Hosszas töprengés után megszületett a megoldás egy külön kis bekapcsolódoboz formájában.

A kivágott gombok

A doboz alapja

A gombok és LED-ek a helyükön

Összerakva, bekötve

Az eredeti gombokat megőriztem, a doboz sima, "wenge" bútorlapból ill. az ahhoz való hátlapból készült. A gombok belső rögzítése ragasztópisztollyal történt (Kvazár kolléga bölcsessége nyomán). Az eredeti összeköttetést elvágtam, és betoldottam vagy 1,5 méter drótot, így kényelmesen tudom pakolászni az asztalomon. Beiktattam egy dugaljt, hogy le tudjam húzni a dobozt, ami szerelésnél és szállításnál is jól jön, arról nem is beszélve, hogy ha nem akarom, h valamelyik családtag egy hirtelen ötlettől vezérelve bekapcsolja a masinát, egyszerűen fogom és elviszem az indítógombot. :D
A második visszajelző LED helyének fúrásakor sajnos megcsúszott a fúró, így nincsenek egyvonalban, ami kissé zavaró, azt lehet, h kicserélem, nem nagy ügy.
A két extra gomb igen nagy örömömre szolgál, bár nincsenek bekötve. Eredetileg egy ANY KEY-t és egy PANIC gombot szerettem volna, de a sasolj.hu-tól érkező "PANIC BUTTON"-nal meglepő módon érkezett egy BEER és egy STRESS gomb is - naná, h a söröset szereltem be. Persze, elfért volna a többi is, de túl zsúfolt lenne az összkép. Hogy miért nincsenek bekötve? Mert nincs ötletem, mit csináljak velük, semmi értelmes nem jutott eszembe, de szívesen meghallgatok ezügyben (is) bárkit.

A gombok kiberhelése után (by DREMEL) az előlap felső része alkalmassá vált a kuka irányába való továbbításra, így egy új előlap is felkerült a beszerzendő listára. Mentségemre szóljon, hogy ez teljes mértékben előre kalkulált esemény volt, az eredeti előlapot csak akkor vagdostam halálra, amikor az utód már a kezemben volt. Amúgy egyszerűnek tűnik a cucc, egy nagy izé, rajta egy lukas, előreugró bigyó, meg néhány, mindenfelé álló téglalap és kör alakú kivágás.

Az előlap maradványa

Saját kezűleg csak fából tudtam volna legyártani, de a fa ehhez a design-hoz nem illik. Tehát kellett kerítenem egy lánglelkű céget, amelyik vállalja a kihívást. A maratásos módszert az árak gyorsan elfeledtették, így maradt az, hogy három, különálló lapból gyártatom le, majd összehegesztem őket.

A elem

B elem

C elem

A lézervágó cégek közölték, h túl vastag az anyag. Egyetlen vízvágó cég adott ajánlatot: 50.000+ÁFA+anyag - én pont egy 0-val, ÁFA és anyagköltséggel gondoltam kevesebbre. A PH fórumról Locotus kolléga egy baráti, 400k-s ajánlattal szerzett nekem vidám perceket.
Végezetül oda jutottam, hogy az előlap alsó részével semmi bajom, csak a tetejét kell cserélni. És láss csodát, mindjárt kultúráltabb számokról beszélgettünk! És mivel a műanyag ventiházra sehogyse illik a fém felső rész, végül 4500+szállításért (tehát az első ajánlat 1,1%-ért) megkaptam az új előlapot, Locotus-tól.

Összerakva

A zöld színre majd jön a fényezés, és máris mindenki vidám lesz, a házhoz 4 csavarral rögzítettem és rögtön kipróbáltam, hogy mutat majd rajta az a fránya áramlásmérő. :) A fehér szín az ellenség megtévesztése végett látható, a próbasorán kicsapódó pára és a vaku villanása hozta össze. Per pillanat örülök, h van előlapom, de ez még nem a mese vége, elvileg 1-2 hónapon belül kész a végleges és tisztességes kábelkivezetés és talán a víz is...