Az autóversenyzés születése
Az autóversenyzés világa egészen 1887-ig nyúlik vissza, Franciaországba. Az első eseményt egy rövid próbának tervezték Párizsban, amit a Le Velocipede szervezett, de csak egy nevező volt, így a verseny elmaradt.
Az első versenyt 1894. július 22-én, a Le Petit Journal párizsi újság szervezte. A versenyzőknek a Rouen-Párizs útvonalat kellett teljesíteniük. A versenyre 102 jelentkező akadt, több előverseny után a legjobb 21 versenyző vágott neki a 126 kilométeres távnak.
De Dion gróf gőzkocsija ért célba elsőnek, mégsem ő nyert, mert a kiírás értelmében könnyű és könnyen vezethető járműnek kellett lennie. 4 óra 40 perces holtidővel egy Peugeot és egy Panhard-Levassor nyertek, mindkettő Daimler benzinmotoros volt.
Párizs-Rouen autóverseny, 1894
A következő években számos városi versenyt rendeztek, mint például a Párizs-Bordeaux-Párizs körversenyt, amelyet már igazi versenynek tartottak. Ezt a futamot Emille Levassor nyerte meg 1895-ben.
Egy 2 hengeres, 4 lóerős Panhard-Levassort vezetett, 48 órán és 48 percen át gyakorlatilag folyamatosan. Levassor elutasította a verseny győztesének járó 31,000 frankot, mert autójában a szükséges 4 ülés helyett csak 2 volt.
Egy másik érdekes nevező a versenyen a Peugeot volt André Michelin vezetésével, akik autójukon elsőként használtak levegős gumiabroncsokat. Ebben az időben az autókon általában vas vagy tömör gumi kerekeket használtak. Eleinte a "levegős gumiabroncsokat" nevetségesnek gondolták, hiszen a Michelin autó szenvedett az utak rossz állapota miatt.
Panhard-Levassor
A századfordulón indultak a rendszeres versenyek, amelyek közül több megszűnt azóta. 1900 és 1905 között Európa legjelentősebb sorozata volt a Gordon-Bennett kupa, melyeken országos csapatok vettek részt. 1899 júliusában hozta létre a nevét hordozó versenysorozatot.
Gordon Bennett maga sosem vezetett egy autót sem, és a versenyeken sem lehetett látni őt.
Az autók terjedésével egyre több és hosszabb távú versenyeket rendeztek, kezdetben a versenyek közforgalmú országutakon zajlottak. 1903-ban a Párizs-Madrid túraversenyen vesztette életét Marcel Renault és három szerelő, összesen 15 áldozatot követelő balesetben.
Ezután lezárt, vagy pályaversenyeket rendeztek. A francia versenyek terjedtek előbb Olaszországban, majd Németországban és Európa többi országaiban is.
Egyre több országban alakultak autóklubok, 1904-ben megalakult a Nemzetközi Autóklubok Szövetsége, amely később Nemzetközi Automobil Szövetséggé (FIA) alakult, ez a központi szervezet határozza meg és ellenőrzi a versenyszabályok betartását. Már az első versenyeknél is előfordult, hogy nem a leggyorsabb, hanem az előírásoknak megfelelő autók nyertek. Az autók fejlődésével hamar kiderült, hogy a különböző versenyekre, különböző előírásokat kell alkalmazni.
1903, Gordon Benett
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!