Bevezetés
Frissítés: Mivel többen kérték, így frissítettem a tesztek nagy részét HT nélküli eredményekkel, amit az i5-3470 2 magjának letiltásával próbáltam szimulálni (de az L3 cache elvileg ebben az esetben 6 MB, szemben az eredeti hárommal), mivel az i3-2100 már nincs a tulajdonomban.
Manapság is sokat lehet hallani, hogy magas grafikai részletesség és felbontás mellett, tehát GPU limit közelében nem számít igazán a processzor, emiatt inkább erősebb videokártyára érdemes költeni az esetleges gyengébb CPU árán megspórolt összeget.
Nos, én ezzel a kijelentéssel nem teljesen értek egyet, részben a saját tapasztalataim miatt sem. De ne szaladjunk ennyire előre, a konklúzióban visszatérek erre a kérdésre.
A kezdetek
Körülbelül 2 éve cseréltem le a régi (Pentium E2160@3.0 GHz) gépemet egy Core i3-2100 alapúra. Rengeteg tesztet végignyálaztam az interneten, mire megszületett a végleges döntés.
Egyik, árban is racionális választás lehetett volna egy Core 2 Quad Q8400, míg a másik versenyző egy négymagos AMD Athlon II X4 640 volt. De ekkor jött képbe a frissen megjelent Sandy Bridge alapú i3-2100, ami szinte az összes korábbi négymagos AMD-t és Core 2-t szépen lefőzte játékok alatt (PH! és Anandtech teszt), ráadásul tette mindezt lényegesen kisebb fogyasztás mellett.
Tehát vettem egy nagy levegőt, és úgy döntöttem, hogy az időtállóbb LGA 1155 platformra váltok, amit így utólag egy percig sem bántam meg.
Tapasztalataim i3-mal
Az 2. és 3. generációs i3 processzorok igen jó ár/érték aránnyal bírnak most is, így jogosan merül fel alternatívaként akár játékos gép építése esetén is. Átlag használatra több mint elég egy ilyen központi egység, de vajon játékra is ennyire jó? Minek kérdezek egyáltalán ilyet, amikor a bevezetőben már leírtam, hogy túlteljesíti a korábbi négymagos konkurenciát is? Nos, én elég sok játékot nem éreztem egyszerűen folyamatosnak, gördülékenynek, ha 45 képkocka/másodperc alá esett a framerate, és korábban vagy nem vettem észre, vagy tényleg nem állt fent ez a jelenség.
E fölött természetesen nincs gond, gyönyörű, folyékony képet látok a monitoron, de 45 fps alatt nagyon darabossá válik a játékmenet. (Nem tudom, minek lehet ezt hivatalosan nevezni: microlag, stuttering?)
Ez a probléma nem minden játék esetében jön elő, de a döntő többségben azért jelen van. Igazából nem tudtam rá a magyarázatot, hogy ez mitől lehet. Elvileg a 35 fps-nek már elegendőnek kellene érződnie, elég csak a konzoljátékokra gondolunk, amiknél túlnyomó többségben másodpercenként 30 képkocka a célérték, de ennek ellenére azért folyamatosnak tűnnek.
Tesztkörnyezet
ASRock H67M P2.10
Intel Core i3-2100 (3.1 GHz, 3M, HT)
Intel Core i5-3470 (3.2 GHz, 6M, 3.6 GHz Turbo)
Intel Core i5-3470@DC (2x3.2 GHz, 6M, Turbo off)
2x2 GB Kingmax DDR3 1333 MHz
Sapphire Radeon Xtreme HD 5850 1 GB
1 TB Samsung F3 SATA2
Chieftec CTG-450
Windows 7 SP1 64 bit
AMD Catalyst 13.1
Intel Core i3-2100
Intel Core i5-3470
Tesztek, metodika
Jelen írásomban megpróbálom vizualizálni a fentebb ecsetelt jelenséget, amihez a FRAPS által mért egy-egy képkocka között eltelt időt - milliszekundumokról van szó - ábrázoltam, az egyszerűség kedvéért az első 240 képkocka függvényében.
Optimálisan 30 ms vagy alatta kellene lennie az értékeknek, ami körülbelül 35 fps-nek felel meg. Az átlag és a minimum fps nem adja vissza reálisan azt, ami adott idő alatt zajlik a játékban, hanem csupán annak az időnek az átlagát és legrosszabb értékét látjuk, és az apró megakadások rejtve maradnak. Egyébként ezt a módszert a The Tech Report sokkal szofisztikáltabb módon alkalmazza, többek között videokártyák tesztelésére is - általuk mért adatok szerint Radeon kártyákon gyakrabban előforduló jelenségről van szó, mint a GeForce-ok esetében.
* késleltetés - frame latency (ms): kisebb érték a jobb
A játékteszteknél egy 30 másodperces, előre begyakorolt útvonalon mértem az értékeket FRAPS segítségével, illetve ahol lehetőség volt, ott a beépített benchmark módot használtam. Lássuk mire megy 2 mag HT-vel (azaz 4 szál) 4 mag ellen.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
