Előkészületek

Túl vagyok/unk a 2. BRSZK (Bacsis Retroszámítógép-kiállítás) partin. Szerencsére (ahhoz képest, hogy egy kis településen, Fülén lett szervezve) elég sokan eljöttek, érdekes módon a látogatók tetemes része Budapestről érkezett.

Akik nem tudtak eljönni, de fogékonyak az ilyesmire, nekik szeretnék kedveskedni ezzel a bemutatóval!

Ezt a kiállítást május 14-15-én (szombat és vasárnap) rendeztem meg, de a kiállításra, mindenféle túlzás nélkül kijelenthetem, hogy egy éve folyamatosan készültem, egész pontosan azóta, miután az első kiállításnak vége lett. Erre azért volt szükség, mert az első kiállításból levontam a következtetést, hogy miként is lehetne jobbá tenni a következőt.

Az elmúlt egy évem szabadideje leginkább arról szólt, hogy igyekeztem olyan gépek beszerzésére, illetve javítására fókuszálni, ami valamilyen módon kiállítható lesz majd. Szépen gyűltek a gépek, s a kiállítás előtt egy hónappal már úgy számoltam, hogy ezen a kiállításon kb. kétszer annyi gép lesz, mint ami az elsőn volt, így sikerült a gépek számát 40 körülire feltornázni.

Tisztában voltam azzal, hogy ennyi gép működőképességét, meg úgy az egész rendezvény gördülékenységét nem lesz egyszerű biztosítani, így a kiállítás előtti egy hónap, azaz április nagy része, és május eleje még inkább a kiállításról szólt, sok esetben a családdal szemben is nagyobb prioritást élvezett. Itt szeretném az egész családomnak a megértését, hozzáállását, és a türelmét még egyszer megköszönni!
Igyekeztem reklámozni a kiállítást, ahogy csak tőlem tellett, így az interneten kívül plakátozással is próbálkoztam a környező településeken, bár a visszajelzések alapján ez nem nagyon vonzott látogatót.
Végül csak eljött a kiállítást megelőző nap.

Ez volt az én “nulladik” napom.

Mivel pénteken még dolgoztam, illetve délután a művelődési házban még az iskolásoknak volt az anyák napi műsora, így a felpakolást csak délután 5 órakor tudtuk megkezdeni. Szerencsére idén is kaptam a pakoláshoz segítséget, két barátomtól és édesanyámtól.
Kapásból 1 óra azzal ment el, hogy kitaláljam, hogy is tudnám elhelyezni a gépeket minél praktikusabban.

Megvoltak az asztalok, így jöhettek a már otthon aránylag összekészített holmik. A monitorokat leszámítva lehetett is beszórni a gépeket a kocsikba, míg a monitorokat először még a padlásról kellett lecincálni, s mivel CRT-kről beszélünk, így azok lehordásával a napi kötelező testmozgás is ki lett pipálva.

Este 11-ig dolgoztunk, tehát simán elment 5 óra, és még a kanyarban sem voltam, de akkor úgy voltam vele, hogy már nem bírom tovább, úgyis jövök fel a nyitás előtt, majd akkor befejezem a gépek beüzemelését.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!