Mi az az Arduino ?

Választásom az Arduino nevű fejlesztőkörnyezetre esett, mivel ezzel már voltak korábbi tapasztalataim, és úgy gondoltam, hogy meglévő alapokra könnyebb építkezni. Maga az Arduino is többféle megoldást kínál, én az Arduino UNO nevű boardot használom.

„Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor az Arduino nem más, mint megálmodott objektumunk agya. Futtatja a PC-n elkészített programunkat és a lapon található csatlakozók (portok) segítségével vezérli a köré csatolt eszközöket vagy kommunikál más rendszerekkel. Hogy ezt a képességét mire használjuk fel az csak kreativitásunktól függ, legyen az egy egyszerű futó fény, spektrum analizátor, infravörös távirányító, fényre menő robot, kopogási minta érzékelős ajtó nyitó, lakásban elhelyezett adat gyűjtő vagy akár fűtésrendszer szabályozó Google Calendar alapján. Arduinonkat számos változatban vehetjük meg.

A legnépszerűbb Uno verziótól kezdve a miniatűr Nanón át a csatlakozó rengeteggel megáldott Mega-ig, a ruhába varrható Butterfly változattal bezárólag nagyon sok mindent megtalálhatunk. Ha a hivatalos oldalon elérhető választék nem lenne elegendő, akkor a neten más gyártók olyan variánsait is megtalálhatjuk, amelyek gyakran csomó kiegészítő lehetőséget adnak, ugyanakkor az alap változattal visszafelé kompatibilisek is maradnak. Amennyiben már nem ismeretlen számunkra az elektronika világa, a referencia lapot saját magunk is megépíthetjük.

Bármelyik lapot is választjuk, az Atmel cég által gyártott ATmega mikrokontrollert mindegyiken garantáltan megtaláljuk. Ez a chip külön is megvásárolható a kereskedelemben, és önmagában is programozható az Arduino keretrendszer használata nélkül, viszont a platform egy olyan környezetet ad köré, amely elrejti előlünk a kezdeti nehézségeket mind hardveres mind programozói szemszögből.

A chipre tekinthetünk úgy is, mint egy komplett 8 bites számítógépre, amely kimondottan a más perifériákkal való összekapcsolásra van kihegyezve. Rendelkezik saját Flash tárterülettel a rajta futó program permanens tárolására, SRAM-mal a futás közbeni adatok kezelésére, EEPROM-mal a program felhasználó adatainak tartós mentésére, egy tucat porttal a külvilággal történő kommunikációra, illetve számos kiegészítő hardveres támogatással, úgymint soros port és megszakítás vezérlés, PWM jelmodulátor, időzítők, stb.

Ne zavarjon, ha ezen kifejezések most még ismeretlenek számodra, a platform kiváló lehetőséget ad az elektronikával ismerkedni vágyóknak a tanuláshoz. A chip jellemzően 16 MHz-es órajellel működik, amely kevésnek tűnhet gigahertz és magszám-hajhászó IT-világunkban, viszont ne felejtsük el, hogy az általunk megírt programot operációs rendszer felügyelete nélkül közvetlenül futtatja a chip, ráadásul az AVR mikroprocesszorok a legtöbb gépi utasítást 1 órajelciklus alatt képesek végrehajtani.

A fejlesztői platform az úgynevezett IDE-ből (integrált fejlesztői környezet), és az Arduino Board-okból áll. Előbbi segítségével programokat írhatunk és tesztelhetünk számítógépen, utóbbi pedig egy előre összeszerelt elektronikus eszköz, amelyre az előzőleg elkészített programokat feltölthetjük USB porton keresztül, majd elektronikus eszközöket vezérelhetünk a segítségével.

Az Arduino IDE egy kereszt-platformos Java nyelven írt fejlesztőkörnyezet, amely segítségével Arduino programokat készíthetünk, tesztelhetünk, majd az Arduino Board-okra tölthetjük. Az induláshoz a fejlesztőeszköz több mintaprogramot tartalmaz, amelyek segítségével egyszerűen megtanulhatjuk, hogyan tudunk LED-et villogtatni, fényerőt szabályozni, vagy a számítógéppel kommunikálni USB-n keresztül.

Az Arduino programokat egy C/C++ alapú programozási nyelven írhatjuk, így az ezeket a nyelveket ismerők könnyen kiismerhetik magukat a környezetben. AZ IDE-hez tartozik a "Wiring"
nevezetű C/C++ programkönyvtár, amellyel egyszerűen végezhetjük el a leggyakoribb input/output műveleteket.” [Forrás: http://logout.hu/cikk/arduino_avagy_lego_nagyoknak/mi_az_az_arduino.html]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!