Sziasztok ismét...

Nem tudtam eldönteni, hogy címlapra tegyem-e az írást vagy a blogomba, inkább utóbbi mellett döntöttem.

Elmentünk édesanyámmal az egyik helyi hipermarketbe mikrohullámú sütőt vásárolni, mert már régóta hiányzott a házból. Autóval mentünk, mert ugye nehéz a mikró. Szokásom, a táskámat, amiben bennevannak a papírjaim, pénzem, bankkártyáim, tehát mindenem, mindenhova magammal viszem, most sem volt ez másként. Bevittem magammal az áruházba is, nehogy emiatt törjék fel az autót... ( ) Felakasztottam a bevásárlókocsira, amit aztán úgy toltam magam előtt. Miután megvolt a bevásárlás, bepakoltunk az autóba. Én beszálltam, ancit pedig megkértem, tolja vissza a kosarat a helyére.
Hazaérkeztünk, nyúltam volna a táskámért, mire rá kellett döbbennem, a táska nincs meg!!! Pörgettem az agyam, átnéztem vagy háromszor az autót, de sajnos, hűlt helye volt a táskának. Világossá vált, a bevásárlókocsin maradt felakasztva...
Olyan ideges lettem, mint már nagyon rég, szegény ancival kiabáltam, hogy miért nem figyelt, meg ilyenek...
Nyomás vissza a vásárlás helyére, hátha nem késő... Természetesen nem volt ott... ( )
Megkérdeztük az vevőszolgálaton, hátha leadták... Természetesen nem adták le... ( )

Vigyázz Rá, mert egy rossz pillanat és elveszik.... Visszaszerzése ''jó'' esetben nagyon nehéz, rossz esetben lehetetlen...
Szóval, vigyázz Rá...