Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Ki itt a legvénebb?

  Mától a hatvankettedik évemet taposom. Nem előny, nem hátrány.
  Párszor megkérdezte már néhány fórumtárs, hogy én vagyok-e itt a legöregebb. Nem tudtam válaszolni.

  Szóval adott a kérdés: ki öregebb nálam, és ki itt a legvénebb?

  

  Vakegérke 12 éve 59

• Adalék az :L topicból 32.

  Kurta farkú malacok kocsmája
  Írta Lalos, a fuvaros.

  Falu végén kurta kocsma,
  ahol szinte minden kurta.
  Kurta székek, kurta asztal,
  kurta asszony, ki vigasztal.

  Ne ríjjon kend, térjen észre,
  ne gondoljon mingyá vészre.
  Gondoljon inkább csak másra.
  Nem hiszi? Jöjjön nyitásra.

  Engem kért meg, este vittem,
  balban gyeplő, jobbal ettem.
  Komám leste lovam farkát,
  szemmel méricskélte hosszát.

  Ostorom is nagyon leste,
  araszával méricskélte.
  Mi jót csinálsz, megkérdeztem,
  nem felelt, csak bámult engem.

  Aztán kiszakadt belőle
  a bánat, hogy nincsen nője.
  Kurta szegény, kikacagják,
  seprűnyéllel messze hajtják.

  Somolyogva hajtom lovam,
  jó tréfára fenem fogam.
  Kap majd szegény a kocsmába'
  ezer tréfát kurtaságra.

  Megérkeztünk, le is másztunk
  a kocsiról, s bekopogtunk.
  Beléptünk, a szám tátottam,
  malacokat sokat láttam.

  Észrevettek, körénk álltak,
  komám leste minden állat.
  Ők is tudták milyen kurta,
  mint a malac farkincája.

  Leültették, italt hoztak
  neki, s vele vigadoztak.
  Rokon lelkek, összeillők,
  nem kellenek ide már nők.

  Folytatás...

  Vakegérke 12 éve 18

• Adalék az :L topicból 31.

  Szappanbuborék

  Uncsi nap volt, esett az eső. Szomorú volt az idő, mint nagyanyám, amikor elrontott valami kaját.

  Fogtam egy poharat, meg egy szívószálat. Irány a fürdőszoba. Víz, körömmel kapart jó sok szappanmorzsalék a pohárba, aztán irány a fotel, és a szívószállal komótosan kavargattam a löttyöt.
  Lányom nem kérdezett semmit, rejtett kíváncsisággal leste tevékenységem. Marikám csak somolygott.

  Na, elég sűrű a kutyulék, irány az erkély. Csődült utánam a banda, és amikor az első szappanbuborék útjára indult, volt nagy nevetés, tapsikolás. Szépen kavirnyázott az esőcseppek közt a nyolcadikról, míg ki nem pukkant.

  Ó, persze, a lányom is akart buborékot fújni, és némi felvilágosítás után rohant megcsinálni a kutyulékot.

  Álltunk az erkélyen, és két öklömnyi buborékokat fújtunk. Ennek is megvan a titka, méghozzá három is.
  1., Sűrű folyadék kell hozzá, de nem túlzottan.
  2., Lassan kell fújni, hogy ne durranjon ki idő előtt.
  3., A szívószál végét négy részbe kell hasítani, és a lemezkéket kihajtani.

  Na, szóval szálltak a buborékok a levegőben, szivárványosan csillogtak, és változtatták a repülési irányukat annak megfelelően, ahogy az esőcseppek terelgették őket.

  Folytatás...

  Vakegérke 12 éve 6

• Adalék az :L topicból 30.

  Fessünk!

  Rég volt, de igaz volt.
  A fotelben ülve eszembe jutott valami. Kérdőn néztem az akkor kiskamasz lányomra, és bár nem tudta, hogy miről van szó, bőszen bólogatott, hogy igen. Megszokta, hogy jó nagy baromságokat találok ki, és a végrehajtásban mindig partner volt.

  A polctartó vasak felújításra szorultak. Na, milyen színre fessük őket? Á, olyanra ne, az meg hogy néz ki, szóval nem jutott a család dűlőre.
  Na, szóval eluntam a dolgot, felvettem a cipőm, lányom se volt rest, és elindultunk. Marikám kérdésére, hogy hova, titokzatos mosollyal adtam egy puszit az orrára.

  Mentünk, irány a bolt, ahol festékáru kapható. Útközben elmondtam az ötletem, mely szerint veszünk fehér festéket, meg legfeljebb három-három színezőpasztát, ki-ki saját ízlése szerint, de nem áruljuk el egymásnak, hogy milyent. Külön vásárolunk, maradjon titok a színek mibenléte.

  Megérkeztünk, két kosár, egyik a lányom, másik az én kezembe. Adtam neki lóvét, hogy fizetni tudjon, aztán ne less! A festéket én veszem.
  Még együtt voltunk, amikor megszólítottam egy eladót, és megkérdeztem, hogy fáradt májzöld festéket merre találok. Szegény elkezdett habogni, a lányom meg vihogva elmenekült.

  Folytatás...

  Vakegérke 12 éve 13

• Adalék az :L topicból 29.

  Babgulyás á'la Vakegérke

  A marhalábszárat felkockázom. Megmosni nem kell, a rászálló legyek már rég elhordták róla a koszt.
  Pár fej vöröshagymát ledarálok, nem vesződöm az aprítással. Persze héjastól, hiszen abban van a vitamin.

  Zsírosbödön elő. Na, ez se tegnap óta pihen, avas a zsír. Sebaj, legalább av is lesz a kajában. Belemarkolok a zsírba, és belecsapom egy jó nagy fazékba. Nem elég, markolok még egy nagyot, rácsapom az előzőre. Beletörlöm a kezem a gatyámba, és elégedetten veszem tudomásul, hogy bár egy hete készülök kezet mosni, nincs rá szükség, már tiszta.

  Alágyújtok a fazéknak, olvad a zsír. Valamivel meg kéne piszkálni, fakanál viszont nincs. Ohó, a kissöprű pont jó, akadály elhárítva.

  A forró zsírba beletuszkolom a hagymát, és addig dinsztelem, míg a színe meg nem egyezik a cirokéval, amelyből a kissöprű van. Lám a jó szerszám még etalonként is megfelelő.
  Lehúzom a fazekat a tűzről, a pirospaprikás dobozt kinyitom, és óvatosan szórok belőle a fazékba. Hopp, megbillent, sok.
  Előveszem a porszívót, és kiszippantom a fölösleget. Elkeverem a hagymás, pirospaprikás zsírt, visszanyomom a lángra a fazekat. Miközben elkezd rotyogni a kaja alapja, belevágok két fejnyi fokhagymát. Pucolja a görcs, a héjában van a vitamin. Rászórok két bő csipet őrölt borsot, fél marék sót.

  Folytatás...

  Vakegérke 12 éve 16

• Zaidi, zaidi...

  Van még rajtam kívül valaki, akinek csontjáig hatol ez a zene, akit elvarázsol?
  Kattints a képre.

  

  A Balkán bugyrában is születik olyan, amelynek hallatán meg kell nyitnom a szívem. Muszáj. Annyira szép, hogy fáj.
  Édes fájdalom.

  Vakegérke 12 éve 9

• Miért?

  Nem először olvasok olyan hozzászólást, hogy ezt miért írtad meg, kit érdekel, lehúzza a LOGOUT színvonalát. Egyébként sem szakmai...

  Maradjunk annyiban, hogy a LOGOUT a lapcsalád azon oldala, ahol igenis helye van azoknak az írásoknak is, amelyekben egy szó sem esik a "vasról", vagy szoftverről.
  A címlapon felülről lefelé: szakmai cikkek, reklámblokk, nem szakmai írások. Hol a probléma?

  Talán csak engem zavar, de még egy olyan minőségi írás kapcsán is, mint ez, született hasonló hozzászólás, nem is egy. A moderátorok takarítottak, köszönet érte.
  Felszínes lélek, vagy szakmai elvakultság kell vajon ahhoz, hogy egy érzelmekkel telt, ragyogóan megfogalmazott írást leszóljon valaki?

  Isten ne adja, hogy az ilyen módon hozzászólók átéljék mindazt, amit a szerző. Talán képtelenek is rá, hiszen lehet, hogy soha nem volt piciny társuk, barátjuk. Az ilyen érzésekhez szükségeltetik némi lelki gazdagság, érzelem. Kiszáradt lélekkel nem érthető az írásban felhalmozott érzelem.

  Ötvenhét címlapos írásom van, a személyes bejegyzések számát nem tudom. Egyik sem szakmai.
  Akkor most mi a helyzet, kedves szakmailag elvakult ellenzők? Lehet, hogy semmi keresnivalóm nincs ebben a közösségben?

  Vakegérke 12 éve 71