Unalmas napnak indult az a szombat. Korán kelt a lány, de gondolta nekiáll készülődni, és elindul kicsivel előbb. Pár baráttal találkozott azon a délelőttön. Hamar ért a találkozó helyszínére, így zenét hallgatott, és várt. Kisvártatva megérkeztek a barátok is, kivéve egyet. Ő sose volt pontos, mindig késett kicsit. Mindenki nagy mesélésben volt, mikor betoppant a hiányzó láncszem, és vele egy, a lány számára ismeretlen fiú. Közvetlen lány volt, így hamar elfogadta az új fiút. Idővel szóba került az életkor is. A lány odament és megkérdezte a fiútól:
- Amúgy hány éves vagy?
- 17 – jött a válasz a mindig elkéső baráttól – amúgy 14.
A lánynak leesett az álla.
- Nee, ez komoly?
- Igen. – mondta a fiú és édesen mosolygott a lányra.
Ő is visszamosolygott.
A kis csapat elindult sétálni, a lány és a fiú pedig egyre jobban elmélyült a beszélgetésben. Ahogy teltek a napok, egyre jobban kijöttek egymással, míg végül legjobb barátokká nem váltak. A fiú sokszor viccesen mondta a lánynak, hogy tanítsa meg csókolózni. A lány mindig nevetett ezen, de viccből mondta, hogy rendben. Megbeszélték, hogy egy órával előbb találkoznak a következő baráti összejövetel alkalmával, és együtt mennek oda. Így is történt ez a következő alkalommal, és onnantól kezdve mindig. Egy hónap telt így el. A fiú kezdte meg szeretni a lányt és lány is kezdett vonzódni a fiúhoz. Egyik alkalommal csak négyen mentek el egy találkozóra.
cikkek