Tegnap nagy nehezen végre megkapott (csak egy hetet késett) fizetés után örömmel vásárolhattam be végre normálisan estére/másnapra, amit egy ismert bevásárlóközpontban lévő üzletben ejtettem meg. Tehát a helyszín tökmindegy, a lényeg annyi, hogy van ugye az automatikusan nyíló kis kapu, ami beenged, ha "látja", hogy jösz. Neked ehhez csak annyi kell, hogy le tudd olvasni róla a kis kék nyilat, ami azt mutatja, hogy AZON kell bemenni és nem pedig ott, ahol "behajtani tilos" tábla van, mert az a kijárat.
Nos... a szőke hölgyemény, aki velem egyszerre akart belépni az áruházba, csak éppen nem a megfelelő kapun... hát... kicsit fennakadt, azaz konkrétan lendületből gyomron verte magát, de azon a szinten, amikor már majdnem átesik a kapun, mintha egy baseball ütővel gyomron vágnak és összegörnyedsz vagy valami hasonló. Az én fejemet abban a pillanatban meg kb. ez fejezte ki legjobban:

Kicsit végem volt, rohantam el a bejárattól, mert nem akartam színtisztán pofán röhögni, ha már ilyen nyomorék volt saját erőből. Szerintem megtették mások, de legalábbis a szekus fickók biztosan.

N

Hát-hát... kényelmes ez az interneten rendelek kaját dolog, de valahogy kezdenek szaporodni a problemák. Egy héttel ezelőtt történt, hogy ismét ráklikkeltem a Netpincérre, mert a lustaság nagy úr, a pizzát meg szeretem és van bejáratott szállító, ahonnan szoktam rendelni stb. igazából nincs ezen mit magyarázni, a 21. században normális dolog.
Kártyával fizettem, azaz fizettem volna, mert most éppen az OTP nem állt a helyzet magaslatán. Igazából amióta megújították pl. a webes bankolást, azóta elég sűrűn nem találja azt a bizonyos magaslatot. Ideje volna. Na lényeg, hogy a fizetés legvégén, csak benyögte, hogy hopp, valami gáz van a rendszerrel, próbáljam később. Oké, de... lóvé levonva, dafaq.
Egyeztetés az étteremmel, rendelés nem érkezett be.
Egyeztetés a Netpincér üfszolgálattal, megnyugtattak, hogy nem nagyon kell aggódni, a bank zárolta a lóvét a tranzakcióra, de az nem sikerült. Három munkanapon belül jóváírják az összeget, no para nyuszi. Ha mégse, akkor jöhet az írásos reklamáció és megoldják.
Oké, hát akkor próbálkozzunk ismét, de kerüljük ki az OTP csodás rendszerét, szerencsére a CIB-bel is műxik bármilyen kártya, legalábbis ami nekem van. Megtörtént, pizza megjött, bódogság.
Na de csak ránéztem én arra a számlára minap és kiderült, hogy ott a levonások bizony megtörténtek mind a kétszer úgy, ahogy annak meg kell történnie. Tehát vissza nem kaptam semmit.

Azon kívül, hogy tegnap a Hungaroringen megrendezett WTCC futamot, illetve betétfutamait sikerült végigizgulni (már amelyiket), életemben először eljutottam egy gokart pályára is, méghozzá nem csak nézőnek!
A kedves szimulátoros ligám, azaz a Total Fun Racing Club-os srácok leptek meg a dologgal, én legalábbis nem tudtam róla, hogy a Hring után oda megyünk. Előtte már kezdtem meglehetősen beálmosodni, de mindjárt kellőképpen felizgatott a téma...
Szóval kellett várni egy sort, nehezen teltek a percek. De csak eljött a 3x8 perces etapok felvezetője, míg előtte igyekeztem szemmel jól megnézni magamnak a pályát. Becsületesen beírtam ugyan a jelentkezős - vagy mittoménmi - lapra, hogy én bizony tök kezdő vagyok valós őrület terén, de mire éles helyzetbe kerültünk el is felejtkeztem róla, mígnem be nem huppantam az első gokartba a sorban (nem én választottam, azt mondták az az enyém). Hu, mondom magamban, ez így érdekes lesz. De meg nem ijedünk a témától. Nyóc lóerővel mégiscsak elég nehéz lehet meghalni gumifalak közt, 360 fokban gumiütközőkkel felszerelt cuccal.

Az egész történet elég egyszerű is lehetne, azaz konkrétan nem érne meg egy bejegyzést, miszerint tegnap este éhes voltam, nem volt otthon kaja -> rendeltem, megvacsoráztam, cső.

Alapesetben ez nem is szokott másképp történni, azt leszámítva, hogy vacsorára sosem rendelek kaját, max. ebédre. Na de...
Szóval odáig stimmt, hogy nem volt kaja, tehát rendeltem. Neten általában pizzát szoktam rendelni, de vacsorára azt nem akartam enni, így kinéztem egy átlagos árakkal rendelkező éttermet és ráböktem a brassóira. Az volt az étterem neve mellé írva, hogy a kiszállítás 40-90 perc, így azért kicsit reménykedtem, hogy nem a másfél órába esek távolságban.
Kártyával fizettem neten, aztán jött a várakozás ideje.
Ami eltartott egy óráig. Aztán másfél óráig. Ezt túllépve gondoltam, na a futár most már verje le valakin a borravalót. Majd két óra után csak megnéztem mi az elérhetősége az étteremnek, mert olyan még nem volt, hogy se bakfitty, se semmi, de a kaja nem jön...
Mondom a hölgyeménynek, aki felvette a telefont, hogy xy névre rendeltem volna valamit, de két órája se híre, se hamva, mégis mi történt? Csodálkozott, hogy hát miféle rendelés volt ez... dik'
Mondom netpincéren keresztüli. Jaa. A rendelés megvan. Csak épp nem pittyegett be valamiért, így nem vették észre.

"A piszoár ki volt kötve a lefolyóból, így a falban egy jókora rés maradt alatta. Az alját vécépapírral bélelték ki, így használója órákon át, fejedelmi kényelemben fürödhetett az arcára csurgó vizeletben. Hogy közben meg ne megfulladjon, búvárpipán át lélegzett."

Vonatkozó index cikk.

Aztaku...

N

Ööö mielőtt valaki félreértené a címet, nem idiótázok le senkit, csak olyan érzésem van, hogy a Ms nézi a felhasználókat annak.

Avagy HATÉKONY munkára totálisan használhatatlan - jelenlegi formájában. Adtam neki egy hetet, mert szeretem kipróbálni az újat.
Ami jó: kurvagyors és reszponzív a rendszer, néhány kellemes újdonsággal, ami hiányozni fog még a 7-ből is, amire most visszatérek.
De... hadonásszon idióta módjára a kurzorral és fusson tök felesleges köröket az, akinek tabletje (vagy két anyja, ha desktopon) van. Én szeretem az egeret egyszerű módon használni, ahogyan eddig egy normális wondows-ban kellett..
Ez a 8 egy tudathasadásos förmedvény. Vagy legyen Metro és akkor csak az és csinálják meg normálisan vagy lehessen kiirtani már a telepítésnél, mert jelenleg munkára totálisan alkamatlan úgy, hogy hol ezt hol azt kell bazgerálni és a Metro minden, csak nem annyira egyszerű néha, mint amilyennek várná az ember.
Munka alatt pedig nem azt értem, hogy elindít az ember egy fotosoppot és abban dolgozik. Hanem általános, napi feladatokat, amit pl. egy rendszergazdának rutinszerűen végig kell(het) zongoráznia. Kínlódás. Egy rakás dolog nincs, egy rakás dolog meg körülményes. Kiröhögöm az Ms-t, ha ezt tényleg így véglegesítik.
Szeretném szeretni, de ebben a formájában nem tudom.

N

Ritkán nézek filmeket. Drámát nem nézek sose, legyen bár végig sírós vagy kevésbé. Úgyhogy most nem is tudom mit írjak, nem tudom egyáltalán minek írok bármit.
Ez a film nagyon érdekes érzéseket váltott ki belőlem. Semmi intenzív, semmi áh, dekurvajóvolt, el se gondolkodtatott különösebben. Csak mégis olyan furcsa. Biztos azért mert nem nézek ilyen stílusú filmeket. Nem is néztem volna meg sosem, hacsak rám nem erőltetik, de valamelyik nap neten böngészve tök véletlenül (oké, hazudtam, lásd mondat második felét) bukkantam rá, meg arra, hogy Kristen Stewart az egyik főszereplő, így aztán kíváncsi lettem. Mivel ő aktuálisan nagy kedvencem. Vagy nem tudom hogyan fogalmazzam. Utoljára úgy 15-6 éves koromban volt az, hogy rajongtam valaki színészért, de akkoriban persze ez nem volt különösebben meglepő. Most egy kicsit az, ha magamra nézek így pár hónappal 30 előtt. Na el ne kalandozzak, mert rossz vége lesz, talán még ezt is meg fogom bánni, hogy leírtam. Szóval miatta néztem meg, ez a lényeg. Azt hiszem tetszett.

N

De már lassan hányingerem van attól, hogy hetente tolják az arcomba a mindenféle bemutató ez+az-t. Már régóta gyorsan ellapozok, ha bármi hírt látok ezzel kapcsolatban, mert kb. megölik az emberben az érdeklődést, mire megjelenik. Mint amikor először nyomta valamelyik kereskedelmi TV a Mátrixot. Egy hónappal előre elkezdték a részleteket reklámozni belőle, aztán mire odaértünk, már nagyjából mindenki kívülről fújhatta az egészet, mert lejátszották az egészet a reklámokkal. Én konkrétan meg se néztem és nem azért, mert láttam már azelőtt is, hanem csömöröm lett tőle.
Na, valahogy így állok az ME3-mal is, pedig ez újdonság lesz. Én szeretem az újdonság varázsát. Nem érdekel, hogy milyen skilleket változtatnak, kivel fogok találkozni, milyen lesz a női karakter, meg tököm. Fel akarom fedezni én magam, baszki. Csak csináljátok meg és adjátok ki. Egyben. Nem pedig 55 millió dlc formájában, mert akkor kénytelen leszek csúnya dolgot csinálni. Mert amúgy az első kettő ott van a polcon.

N

Megvettem, tesztelés alatt (igen, ez a béta). Első benyomás: ez kurvajó!

N

...amikor sárt dobálnak rám, hogy ilyen meg olyan vagyok, holott nem, csak persze mocskolódni kell akkor, ha valakinek nem tetszik valami vagy csak nem ért valamit és nem veszi a fáradságot a gondolkodásra.
Aztán eltelik pár hónap, én lelépek a színről, erre a fő ellenlábas, aki végül a helyemre kerül, pontosan úgy viselkedik - csak ő valóban úgy viselkedik - ahogy azt korábban ellenem negatívumként fogalmazta meg. Csak most ő a nép megmentőjeként tetszeleg, míg én a főellenségnek voltam beállítva. Érdekes.

N

... és ennyire öreg??? Az előző bejegyzéshez annyiban kapcsolódik a történet, hogy az ismerősöm helyett nagy plátói szerelmemhez kerültem a sorban (Árkád Mekiről van szó amúgy, dolgozik ott egy nagyon szép, szemüveges, vékony magas csaj, akit mindig olyan jó látni). Szóval nagy megrökönyödésemre "jó napot"-tal köszönt nekem, ami a Meki esetén csak az idősebbek "kiváltsága" szokott lenni mindenhol. Uh, na ne... ez úgy eléggé odabaszott. Ennyire öregít a szakáll vagy mi? Mindenféle világvége gondolat körözött a fejemben (ez lenne 2012 ajándéka?!), amíg összepakolta nekem a cuccot, majd gyönyörű mosolyával "egészségedre, szia" elköszönt. Szóval túléltem a dolgot végülis. Remélem többször nem kell átélnem, bár erre egyre kevesebb esély lesz idővel...

N

...de egy Mekiben dolgozok. Mondhatta volna egy volt osztálytársam. Hát na, ez meglepett kicsit. Kicsit azért, mert ugyan sose néztem volna ki belőle, hogy informatikához valaha is értelmes köze lesz,de pont egy Meki... eh, na mind1, meglepett és kész.

N

Minek? Úgyse tartom be. Ha meg valamit elhatározok, ahhoz nem kell január 1.

N

Igen, tegnap reggel én is beleestem már abba az időpontba, amikor a csodálatos 3-as metró ismét érdekes dolgokat produkált a föld alatt, ezért aztán lezárták egy jó időre. Deákon mondta be folyton a cucc, hogy így meg úgy, húzzunk felfelé, mer' vár a pótlóbusz, ha mégiscsak Újpest felé akarnánk tovább utazni valahogy.
Legutóbb a 2-es metró vonalán volt alkalmam tapasztalni, hogy a BKV adott esetben akár egészen gyorsan is képes reagálni ilyenkor, szóval semmi rosszra nem gondoltam (azon kívül, hogy most már a faszkivan az ezeréves szerelvényekkel).
Szóval a mittoménhányas busz megállójába elkezdtünk gyűlni. Úgy 10-15 perc múlva meg is érkezett az első busz. Bár azt konkrétan nem tudom, hogy mennyire volt első, azaz mióta volt beszarva a metró. Mindenesetre a tömeg jó része nyilván nem fért fel rá. A szokásos hiszti megvolt, amikor páran úgy akartak felszállni, hogy szemmel láthatóan egy rohadt mm hely nem volt már. Na de busz nagy nehezen kikecmergett a megállóból, mi meg előrébb kerültünk (összefutottam egy munkatárssal), s vártuk a következőt. Arra már esélyesen felfértünk volna.
Szóval vártunk. Vártunk. Vártunk...

Egyszerű a történet. Árkádban voltam tegnap estére némi élelmiszert vásárolni magamnak meg drága kutyámnak (hehe, már ez is félreérthető). Aztán a bevásárlás végeztével meglepő módon el szándékoztam hagyni a plázát. Mindezt a hátsó, oldalsó bejáraton keresztül. Az egyik ajtószárny nyitva volt (érted, 2 fokban), a másik nem. Kintről igyekezett be egy vénasszony. Gondoltam félreállok, bár talán ki tudtam volna előtte slisszolni, de nem siettem sehova. Na szóval beengedtem magam előtt. Erre megszólal: a másik oldala is nyitva van!
Aha... nincs mit, baszki...

N